Rövidesen duplázódhat az e-autók hatótávja

Az autóipar egyik leginnovatívabb területe az energiatároló technológiák fejlesztése, különösen az új szinteket ígérő, hosszabb élettartamú szilárdtest energiatároló rendszerek kifejlesztése. Ezek az új típusú megoldások alternatívát jelentenek a jelenleg használt lítiumionos rendszerekkel szemben, javítva az autók hatótávolságát, csökkentve a töltési időket és jelentősen csökkentve az energiatárolók okozta tüzek kockázatát. A szilárd elektrolitok több energiát tárolnak, kisebb helyre összesűrítve, de ne szaladjunk ennyire előre. 

A Samsung most nagyot dobott 

A Samsung augusztus elején jelentette be egy úttörő energiatároló technológia bevezetését az elektromos járművek számára. 

Ezeket először persze az elektromos sportkocsikban, a prémiumkategóriájú elektromos járművekben alkalmazzák majd, amelyek rendkívüli energiasűrűségükkel akár 500 Wh/kg-os értéket is elérhetnek, ami a jelenleginek mintegy duplája! Emellett Samsung fejleszt olcsóbb alternatívákat is, például kobaltmentes és foszfátos lítiumionos rendszereket. 

A Toyota, a Honda és a többiek fejlesztései 

A Toyota eközben együttműködik az Idemitsu Kosan céggel, hogy 2027–2028-ra piacra vigyenek egy olyan technológiát, amely több mint 1200-1400 kilométeres hatótávolságot és 10 perces gyorstöltést ígér – azaz többet is, mint a Samsung. Igaz, a koreai vállalat már idén elérhetővé teszi a technológiáját. 

A Honda az energiatároló technológiák fejlesztésén dolgozik: céljuk, hogy az évtized végéig piacra dobjanak egy új típusú elektromos járművet. Ebben az amerikai Solid Energy Systems (SES) kutatócég lesz segítségükre. Pontosabban az általuk fejlesztett lítium-metál alapú energiatároló rendszer, amely a kisebb mérete mellett kétszeres kapacitást kínál. Igaz, a biztonsági kérdések és a gyors elhasználódás még aggodalomra ad okot. 

A Mercedes, a Volkswagen, és a Nio is hasonló kutatásokat végez. Az utóbbi bejelentette az ET7-est, az első, félszilárdtest energiatárolóval ellátott sportautóját, amely 150 kWh-s teljesítményt és 1000 kilométeres hatótávot ígér. Ezt a kocsit már forgalomba állították, igaz, egyelőre csak Kínában kapható. Az európai piacra érkezésekor az ár jelentősen megemelkedhet, a kínai, átszámolva 28 millió forintos összeg akár a 40 milliót is közelítheti a nyugat-európai piacokon. 

A csúcs Nio még csak félúton jár  

A félszilárdtest energiatárolók, mint amilyet a 2024-es újdonság Nio ET7 frissített változata használ, a hagyományos lítiumionos és az igazi szilárdtest energiatárolók között helyezkednek el – valahol félúton. Ezeket a félszilárdtest cellákat egy gélszerű elektrolittal látták el, amely stabilabb és nagyobb az energiasűrűsége, mint a hagyományosé, de még mindig tartalmaz folyadékot. Az igazi szilárdtest energiatárolók teljesen szilárd elektrolitot használnak, nagyobb biztonságot és hosszabb élettartamot nyújtva. Viszont a félszilárdtest megoldásokat már kifejlesztették és tesztelték is – azaz be is vezethetők a piacra, és olyan áron gyárthatók, amely relatíve megfizethetővé teszi ezt a félszilárdtest energiatárolást. 

Ezzel szemben  

Sok év még, mire piacra érkeznek  

A biztonság kérdése kulcsfontosságú az ezer kilométeres hatótávolságú energiatároló rendszerek esetében, különösen, amikor olyan új technológiákról van szó, amelyek még nem bizonyítottak a mindennapok során. 

A nagy kapacitású járművekben a szilárdtest-technológia egy teljesen új megoldás, hiszen olyan eszközről van szó, amely eddig csak kisebb alkalmazásokban bizonyított, most azonban gépkocsik és teherautók mozgatására is alkalmasak lehetnek. Mindezek mellett, bár az „igazi” szilárdtest energiatároló rendszerek ígéretesek, azok széles körű elterjedése a luxus elektromos járművekben várhatóan csak lassú és fokozatos lesz.  

Az optimistább előrejelzések szerint is csak a 2030-as évektől kezdve várható, hogy ezek a megoldások nagyobb sorozatokban megjelennek a piacon, és ezzel a 800-1000 kilométer feletti hatótávolság is szélesebb körben elérhetővé válik az elektromos autók között. 

 ***

Borítókép: Dreamstime

Kapcsolódó:

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.