A Samsung pár napja mutatta be új, szilárdtest energiatároló technológiáját, amely akár 600 mérföldes hatótávot és 9 perces töltési időt biztosít, méghozzá 20 éves élettartammal. Ezek az energiatárolók rendkívüli energiasűrűséget érnek el, kétszeresét a jelenlegi lítiumionos rendszerekének. Ezek először a luxusmodellekben debütálhatnak.
A cikk szerzője a Makronóm elemzője.
Az autóipar egyik leginnovatívabb területe az energiatároló technológiák fejlesztése, különösen az új szinteket ígérő, hosszabb élettartamú szilárdtest energiatároló rendszerek kifejlesztése. Ezek az új típusú megoldások alternatívát jelentenek a jelenleg használt lítiumionos rendszerekkel szemben, javítva az autók hatótávolságát, csökkentve a töltési időket és jelentősen csökkentve az energiatárolók okozta tüzek kockázatát. A szilárd elektrolitok több energiát tárolnak, kisebb helyre összesűrítve, de ne szaladjunk ennyire előre.
A Samsung augusztus elején jelentette be egy úttörő energiatároló technológia bevezetését az elektromos járművek számára.
Az új szilárdtest energiatárolók kisebbek, könnyebbek és biztonságosabbak, mint a jelenlegi lítiumionos rendszerek, és közel ezer kilométeres hatótávval, 9 perces töltéssel, illetve 20 éves élettartammal kecsegtetnek.
Ezeket először persze az elektromos sportkocsikban, a prémiumkategóriájú elektromos járművekben alkalmazzák majd, amelyek rendkívüli energiasűrűségükkel akár 500 Wh/kg-os értéket is elérhetnek, ami a jelenleginek mintegy duplája! Emellett Samsung fejleszt olcsóbb alternatívákat is, például kobaltmentes és foszfátos lítiumionos rendszereket.
A Toyota eközben együttműködik az Idemitsu Kosan céggel, hogy 2027–2028-ra piacra vigyenek egy olyan technológiát, amely több mint 1200-1400 kilométeres hatótávolságot és 10 perces gyorstöltést ígér – azaz többet is, mint a Samsung. Igaz, a koreai vállalat már idén elérhetővé teszi a technológiáját.
A Honda az energiatároló technológiák fejlesztésén dolgozik: céljuk, hogy az évtized végéig piacra dobjanak egy új típusú elektromos járművet. Ebben az amerikai Solid Energy Systems (SES) kutatócég lesz segítségükre. Pontosabban az általuk fejlesztett lítium-metál alapú energiatároló rendszer, amely a kisebb mérete mellett kétszeres kapacitást kínál. Igaz, a biztonsági kérdések és a gyors elhasználódás még aggodalomra ad okot.
A Mercedes, a Volkswagen, és a Nio is hasonló kutatásokat végez. Az utóbbi bejelentette az ET7-est, az első, félszilárdtest energiatárolóval ellátott sportautóját, amely 150 kWh-s teljesítményt és 1000 kilométeres hatótávot ígér. Ezt a kocsit már forgalomba állították, igaz, egyelőre csak Kínában kapható. Az európai piacra érkezésekor az ár jelentősen megemelkedhet, a kínai, átszámolva 28 millió forintos összeg akár a 40 milliót is közelítheti a nyugat-európai piacokon.
A félszilárdtest energiatárolók, mint amilyet a 2024-es újdonság Nio ET7 frissített változata használ, a hagyományos lítiumionos és az igazi szilárdtest energiatárolók között helyezkednek el – valahol félúton. Ezeket a félszilárdtest cellákat egy gélszerű elektrolittal látták el, amely stabilabb és nagyobb az energiasűrűsége, mint a hagyományosé, de még mindig tartalmaz folyadékot. Az igazi szilárdtest energiatárolók teljesen szilárd elektrolitot használnak, nagyobb biztonságot és hosszabb élettartamot nyújtva. Viszont a félszilárdtest megoldásokat már kifejlesztették és tesztelték is – azaz be is vezethetők a piacra, és olyan áron gyárthatók, amely relatíve megfizethetővé teszi ezt a félszilárdtest energiatárolást.
Ezzel szemben
a valódi szilárdtest energiatárolókban ez az elektrolit szilárd állapotú, ami lehetővé teszi, hogy sokkalta sűrűbben tárolják az energiát, mint a lítiumion rendszerek. Elvben ezek a kapacitásának akár a tízszeresét is tárolhatják!
A biztonság kérdése kulcsfontosságú az ezer kilométeres hatótávolságú energiatároló rendszerek esetében, különösen, amikor olyan új technológiákról van szó, amelyek még nem bizonyítottak a mindennapok során.
Ezeknek a következő években igen szigorú és alapos teszteken kell átesniük, hogy igazolják, valóban megbízhatók és biztonságosak hosszú távon.
A nagy kapacitású járművekben a szilárdtest-technológia egy teljesen új megoldás, hiszen olyan eszközről van szó, amely eddig csak kisebb alkalmazásokban bizonyított, most azonban gépkocsik és teherautók mozgatására is alkalmasak lehetnek. Mindezek mellett, bár az „igazi” szilárdtest energiatároló rendszerek ígéretesek, azok széles körű elterjedése a luxus elektromos járművekben várhatóan csak lassú és fokozatos lesz.
Az optimistább előrejelzések szerint is csak a 2030-as évektől kezdve várható, hogy ezek a megoldások nagyobb sorozatokban megjelennek a piacon, és ezzel a 800-1000 kilométer feletti hatótávolság is szélesebb körben elérhetővé válik az elektromos autók között.
***
Borítókép: Dreamstime
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Európa elektromosenergia-igénye 2050-ig akár a négyszeresére is nőhet, amit pusztán a megújuló források segítségével különösen költséges és kockázatos lenne fedezni.
Peking határozottan ellenzi a döntést.
Hárman haltak meg a csütörtök esti brutális balesetben.
Hazánk Európa legjobbjai közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. A napenergia térnyeréséről, az eddigi eredményekről Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel beszélgettünk.
A finn Oura 200 millió dolláros tőkebevonást hajtott végre, ami 5,2 milliárd dollárra emelte a cég értékét. Az okosgyűrűket gyártó vállalat sikere jelzi, hogy az egészségügyi technológiai szektor továbbra is vonzó befektetési célpont. Az Oura értékesítése tavaly több mint duplájára nőtt, ami mutatja a viselhető technológiák iránti növekvő keresletet
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
Több száz amerikai kül- és biztonságpolitikai szakértő összesített véleménye szerint ez az a 30 globális konfliktus, amely amerikai érdekeket veszélyeztethet ebben az évben.
