Ukrajna brutális adóemelésre készül, hogy belülről is tovább tudja finanszírozni a háborút. A törvénytervezet akkora botrányt okozott, hogy a vezetés sietve közölte: a tárgyalások még éppen csak elkezdődtek, és semmi nincs kőbe vésve.
A szerző a Makronóm újságírója.
Míg az ukrán állam működése gyakorlatilag teljes mértékben a külföldi donorországok segélyeiből épített lélegeztetőgépre van kötve, a saját bevételek egy az egyben a hadsereg finanszírozására mennek. Miután nincs az a pénz, amely elég lenne a végtelen háború költségeinek kiegyenlítésére, ráadásul az amerikai segélyek hat hónapos szünete miatt át kellett variálnia költségvetését, Kijev most belecsap abba, amibe eddig nem mert: hatalmas, 120 milliárd hrivnyás (2,7 milliárd eurós) adóemelésre készül, hogy a hadsereg egyre növekvő szükségleteit megoldja.
A törvénytervezetet már benyújtották az ukrán parlamentnek, ám a törvényhozás olyan heves tiltakozással szembesült mind a hazai, mind a külföldi befektetői szféra részéről, hogy óvatosságból azonnal le is lassította a folyamatot – számolt be a Politico. Szergej Marcsenko pénzügyminiszter szerint a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a háború kitörése óta ne nyúljon az adókhoz, mára azonban a védelmi erők finanszírozásának és bérezésének az egyéb lehetőségei teljesen kimerültek.
Mindez egy kicsit sem hatja meg a vállalkozói szférát. A kereskedelmi kamara közleményben tiltakozott a tervezet ellen, így fogalmazva: „az orosz agresszió, az infrastruktúra tönkretétele, a piacok leépítése és a munkaerő kiáramlása miatt az ukrán üzletre nehezedő további fiskális nyomás ellehetetleníti a gazdasági stabilitást”.
Az első találkozás a felek között már megtörtént, de az ellenállás akkora a vállalkozások részéről, hogy csak a párbeszéd folytatásában tudtak megegyezni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az adóemelést lefújnák, ugyanis a pénzügyminiszter világossá tette: kellenek a pluszforrások, mivel az állam védelmi képességei a gödör szélén vannak.
Az ukrán kormány ötlete nem csak a hazai gazdasági szereplőknek nem tetszik. Penny Pritzker, Ukrajna gazdasági fejlesztéséért felelős amerikai különmegbízott az Amerikai Kereskedelmi Kamarával együtt arra ösztönzi az ukrán kormányt, hogy ne az amúgy is végletekig megnyomorított ottani vállalkozásoktól szedjen el még több pénzt, inkább foglalkozzon az egész ukrán rendszert átfonó szürkegazdaság visszaszorításával – amennyiben megoldja, egy csapásra megszűnik az adókkal kapcsolatos aggodalma is. Mint mondták:
a további adóbevételek forrása éppen az adócsalás elleni küzdelem, a kötelező adózási szabályok betartatása, nem pedig az egyébként is törvénytisztelő adófizetők terheinek további növelése.
A tárgyalások a héten folytatódnak a vállalkozó szféra kulcsfigurái és a kormány között. A nyakig eladósodott állam összesen 500 millió hrivnyát próbál meg előteremteni pluszban: ennek háromnegyedét új hitelfelvételből, a többit pedig a megemelt adókból fedezné. Az összeg 60 százalékát a katonák fizetésére fordítanák, a maradék negyvenből fegyvereket vásárolnának. Ukrajna a GDP-jének nagyjából 37 százalékát, azaz több mint 40 milliárd eurónyi hrivnyát különített el védelemre – eddig is szinte teljes egészében az adóból.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
2026-ban több mint negyven országban tartanak országos szintű választásokat, amelyek összesen mintegy 1,6 milliárd ember sorsát befolyásolják.
Gulyás Gergely és a kabinet idén sem vette félvállról a tájékoztatást.
Európában sok országban adóemeléshez nyúlnak, és legkevésbé sincs komoly tere az adócsökkentéseknek – állapította meg a szakértő, aki egyúttal a magyar kormány új támogatási, béremelési és adócsökkentési programjainak elemeit is bemutatta.
NATO-repülőgépek szálltak fel, miután orosz stratégiai bombázók repültek a Norvég-tenger fölé.
Csúnyán beszóltak az ukrán elnöknek.
Egy gyanútlan kerékpárosra csaptak le az ukrajnai Kisdobronyban a toborzók.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
