Egy friss kutatás szerint a privátbanki ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy a prémium pénzügyi szolgáltatások digitális platformokon keresztül a nap 24 órájában elérhetők legyenek. Eközben a senior privátbankárok napi 2-3 órát kénytelenek adminisztratív teendőkkel tölteni, pedig erre heti 3-4 óra is elég lenne.
A hivatali munkaidőben elérhető, megszokott, mondhatni kissé unalmas termékcsoportokat kínáló privátbankárok helyét az éjjel-nappal, a chaten vagy épp a közösségi média felületein elérhető, eddig elképzelhetetlennek tűnő szakterületeken is kompetenciákat felmutató tanácsadók veszik át a vagyonkezelési piacon. Azonban a személyes tényező sem tűnik el, csak teljesen átalakul – vélekednek a Blochamps Capital friss kutatásában megkérdezett privátbanki szolgáltatók, amelyek az ügyfelek megtartása és megszerzése mellett egyre nagyobb kihívásnak tartják a szakértők megtartását is.
A kutatás szerint napjainkban a privátbankok vagyonkezelési tevékenysége alapjaiban változik meg:
az ügyfelek egyre inkább személyre szabott, komplex szolgáltatást várnak el privátbankjuktól, valamint azt, hogy a digitális eszközök használatával a szolgáltatások a nap 24 órájában elérhetők legyenek.
Legalábbis ez derült ki a wealth management üzletág piacvezető tanácsadó cége a Blochamps Capital Magyarországon először elkészített, a privátbanki vagyonkezelési piac belső működését és HR-folyamatait átfogó felméréséből.
Karagich István ügyvezető szerint az új kihívásokhoz kapcsolódva szolgáltatói oldalon kiemelkedő feladattá vált a folyamatok digitalizálása, az ügyfélkapcsolatok korábban elképzelhetetlen csatornákra való átvitele, a kommunikációs és fintechalkalmazások, valamint a mesterséges intelligencia bevonása az ügyfélkezelésbe és pénzügyi igényeik kielégítésébe.
A szakember úgy vélte, a szolgáltatók számára ma már egyértelmű, hogy az új, forradalmi technológiák és a befektetési lehetőségek szélesedő skálája alapjaiban változtatja meg
a korábban kőbe vésett, hivatali időben működő, személyes találkozókon alapuló vagyonkezelési trendeket. Az elegáns öltönyben, jól kimunkáltan gazdagságot és kompetenciát sugárzó tárgyalóban ügyfelére várakozó privátbankár képe egyre inkább halványodik, ezzel szemben a felmerülő kérdésekre azonnal válaszoló, a cég tudásbázisát és az MI-t megfelelően használni tudó referens sokkal inkább jellemzi a jövőt.
Karagich István szerint így hamarosan leáldozik a csupán méretes öltönyöket készítő konzervatív „úri szabók” kora, helyettük az ügyfelek a személyes kapcsolattartásban új, komplexebb szolgáltatásokat várnak a vagyonkezelőiktől.
Ezzel párhuzamosan jelentkező kihívás, hogy a meglévő privátbanki ügyfelek esetében
egyre inkább alapelvárás a konkrét befektetési tanácsadáson felül a családi vagyon átadása és a folyamat menedzselésének kérdése.
Az új vagyonos generáció számára olyan, a korábbi ügyfelek által alig igényelt szolgáltatások bevonására van szükség, amelyek eddig idegenek voltak a privátbankoktól: olyan felületek megalkotására és termékek szolgáltatási körbe vételére lesz szükség, amelyek az új ügyfélkör számára kiemelkedő hozzáadott értéket jelentenek.
Korábban is volt példa arra, hogy a privátbankok egyes kivételezett ügyfeleknek „financial lifestyle & strategy” jellegű tanácsadást is végeztek, de ez kimerült a vagyonhoz jobban kapcsolható ágazatok szakértőinek – például műtárgykereskedők vagy adószakértők – bevonásában. Ma azonban az elmúlt évek dinamikus vagyonnövekedése nyomán átalakuló igények szerint hajóvásárlási, adóstrukturálási konzultációban vagy épp külföldi ingatlanbefektetésben is képesnek kell lennie tanácsot adni a privátbankároknak a legmagasabb szintű ügyfélélmény biztosítása érdekében – jelezte Karagich István.
A Blochamps felmérése arra is rámutatott, hogy a szabályozói elvárásoknak való megfelelés, az egyre nagyobb adminisztratív teher komoly akadálya az üzletágak további fejlődésének. A kutatás személyes interjúkon alapuló adatai szerint jelenleg a szenior privátbankárok is napi 2-3 órát kénytelenek adminisztratív feladatokkal tölteni, miközben a megkérdezettek véleménye szerint a hatékony wealth management teljesítményhez heti 3-4 óra lenne az ideális.
Az ügyfelek új elvárásai és az új szolgáltatási mix teljesen új mentalitást és kompetenciákat vár el a privátbankároktól. Ebbe az ügyfelek megváltozott igényeihez alkalmazkodó rugalmasabb munkaidő-beosztás ugyanúgy beletartozik, mint az, hogy a személyes találkozók, a fizikai jelenléten alapuló ügyfélkapcsolat háttérbe szorulása miatt helyet követeljen magának a digitális megoldásokat maximálisan kihasználó home office munka.
A Blochamps Capital ügyvezetője arra figyelmeztet, hogy a klasszikus privátbanki munka nem kifejezetten vonzó ma a pályát kezdő pénzügyi szakemberek számára. Épp ezért lesz a szakma egyre komolyabb kihívása, hogy az ügyfelek által igényelt változtatásokat úgy hajtsák végre a privátbanki szolgáltatók, hogy azzal megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a munkavállalóik számára is érezhetővé váljon a fejlődés lehetősége.
A dolgozóiknak ma már nem elegendő, ha 8-10 éves karrierutat festenek fel számukra, a lojalitás megteremtéséhez ennél sokkal fontosabb, hogy a munkatárs folyamatosan érezze a megbecsültségét, illetve azt, hogy az igényeinek megfelelő munkakörnyezetet képes kialakítani saját magának a cége maximális támogatásával. Csak így érhető el Karagich István szerint az, hogy
a fiatalabb privátbankárok ne 2-3 évente váltsanak munkahelyet, zárójelbe téve így a folyamatos képzésükre költött milliókat,
hanem valóban hosszú távon erősítsék az ügyféloldalon amúgy is folyamatos kihívásokkal szembesülő szolgáltatókat és értéküzeneteket.
A folyamatok racionalizálása tehát nemcsak a régi ügyfelek megtartásához és az újak megnyeréséhez szükséges alapvető kihívás, hanem a legjobban teljesítő dolgozók munkaélményének biztosításához, a lojális, jól képzett, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni tudó szakembergárda egyben tartásához is szükséges alapvető kompetencia lesz, amely új rendet teremthet a privátbanki szolgáltatók között – összegzi a Blochamps-tanulmány főbb mondanivalóinak egyikét Karagich István.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Soós Lajos
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.