Itt tilos mobilozni! – hirdeti egy kis francia falu

Amikor arról hallunk, hogy egy kis francia faluban népszavazást rendeztek a mobiltelefon-használatról, szinte kapásból mindenkinek az jut az eszébe, hogy na, a maradiak így akarnak létjogosultságot szerezni ósdi nézeteiknek! De nem erről van szó, nagyon is valós kérdések merültek fel a voksolás kapcsán. 

Seine-Port, egy Seine-et-Marne-i falu megszavazta az okostelefonok nyilvános használatának tilalmát – ez az intézkedés azonban inkább ösztönző, mint korlátozó jellegű, mivel nem jár büntetéssel. A The Guardian brit lap vette a fáradságot, és elküldte a faluba a párizsi tudósítóját, aki az intézkedésről kikérte a helyi lakosok véleményét. 

Túl sok idő 

Egy helyi fodrászüzlet kirakatában figyelmeztetésként egy piros vonallal áthúzott okostelefon piktogramja látható: itt bizony tilos mobilozni! a közelmúltban lebonyolított referendumon . született döntést követik. „Mindannyian túl sok időt töltünk a kis képernyőre tapadva" – mondta a 34 éves Ludivine, akinek a szakmája ápolónő. – Én megszavaztam a rendelkezést. Természetesen van mobilom, itt van a táskámban, de úgy vélem, hogy ez lehet a jó megoldás.” 

Seine-Port, a Párizstól délre fekvő, kevesebb mint kétezer lakosú Seine-et-Marne-i faluban a felnőttek és a gyerekek többé nem merülhetnek el készülékeikben az utcán, a padokon, az üzletekben, a kávézókban és az éttermekben, vagy amikor az iskola kapuja előtt várakoznak. Azoknak, akik eltévedésük esetén a telefonjukon térképet akarnak nézni, helyette mostantól útbaigazítást kell majd kérniük. Egyből megvan módja a helyiekkel való kapcsolatfelvételre. 

Az első francia dekrétum 

A falu a gyermekek képernyőhasználatára vonatkozó chartát is elfogadott: nincs mobilozás reggel, a hálószobában, lefekvés előtt és étkezés közben. Azok a szülők, akik írásban vállalják, hogy 15 éves koruk előtt nem vesznek a gyermeküknek okostelefont, egy régimódi készüléket kapnak a helyi tanácstól, amellyel csak telefonálni lehet.  

Egyesek szerint azonban ez a szabadságjogok lábbal tiprása. Ők nyilván a javaslat ellen voksoltak, amelyen szavazáson 277 ember, a választópolgárok 20 százaléka vett részt. Még így is kenterbe verték a közelmúltbeli párizsi „népszavazás” iránti érdeklődést, ahol egy számjegyű volt a részvétel, például az elektromos rollerek vagy a terepjárók parkolási díjának ügyében. Seine-Portban 54 százalék szavazott igennel, számuk másfél száz alatt maradt, így azért itt sem lehet földrengésszerű győzelemről beszélni. 

Igaz, a szöveg nem lesz jogilag kötelező erejű, még a helyi rendőrség sem szabhat ki bírságot arra, aki az utcán a telefonját nézegeti, mivel az okostelefonok használatára nincs nemzeti jogszabály. 

Megrészegítő képernyők 

Ez inkább egy figyelemfelhívás a telefonok életünkre gyakorolt hatásáról. A The Guardian által megszólaltatott Ludivine-nek két gyermeke van, egy- és négyévesek. „Az egyévesnek persze nincs mobilja – mondta mosolyogva az anya. – A nagyobbnak sincs, és az enyémet is csak rövid ideig nyomkodhatja, amikor a kisebbik szundikál. Sok gyereket és felnőttet megrészegítenek a képernyők, még a babakocsiban ülő csecsemők is a telefont nézegetik – ezt emberi kapcsolatokkal kell helyettesítenünk! Mielőtt a gyerekeink megszülettek, a tévé nálunk is mindig ment a háttérben, de most már sosem kapcsolom be.” 

A polgármester így összegezte a rendelkezés fő célját: az embereket arra kell ösztönözni, hogy maguk korlátozzák a képernyők előtt töltött időt. Az üzlettulajdonosokat arra kérik, hogy helyezzenek ki matricákat a kirakatukba, és kérjék meg az embereket, hogy ne a telefonjukat nézegessék a nyilvános helyeken.   

Angélique da Silva, a falusi bár-étterem vezetője valószínűleg nem fogja arra kérni a vásárlókat, hogy ne merüljenek el a telefonjukban: „A gyerekek számára ugyan fontos lenne ez a rendelkezés, ám a fiatalok nem értenek egyet vele, ők úgy érzik, hogy ha elveszik a mobiljukat, akkor nem marad semmijük. Úgy nőttek fel, hogy a kezükben volt a telefon, nem úgy, mint a mi nemzedékünk.” 

A nagypolitika is foglalkozik a témával 

„Meg akarom védeni a köztereket az okostelefonok inváziójától – mondja ezt már Paul-Petit polgármester. – Nem arról van szó, hogy minden telefont betiltanánk, hanem javasoljuk, hogy az emberek tartózkodjanak a közösségi oldalak böngészésétől, játsszanak vagy nézzenek videókat a készülékeiken. A közterületet a társadalmi élet számára kellene fenntartani.”  

„Az okostelefonok addiktív oldalát célozzuk meg – magyarázta a helyi vezető –, azt, hogy az ember nem tudja levenni a szemét a képernyőről. Arra fogjuk ösztönözni a pékeket meg a henteseket, hogy ne szolgáljanak ki olyasvalakit, aki a telefonját bámulva jön be hozzájuk. Ha éppen telefonbeszélgetést folytatnak, fejezzék be odakint, aztán jöjjenek vissza. És még egy: köszönjenek!”  

Noémie, aki pszichológus, az iskola előtt várja nyolcéves lányát. Ő is támogatta a mobilok korlátozását: „Nemrég könyveket és babákat hoztam a lányomnak, hogy olvasson vagy játsszon a váróteremben. Mindenki gratulált nekem, holott az én gyermekkoromban ez volt a természetes, most meg a képernyőhöz vannak ragasztva.”  

A szülői felelősség 

„Ha betiltjuk a telefonozást, helyette valódi szabadidős tevékenységeket kell felmutatnunk a fiatalok számára, sportolási és játéklehetőségeket” – magyarázta a 21 éves Nawel Deciron, történelem szakos tanárjelölt. Édesanyja, Fatiha, aki korábban boltosnőként dolgozott, a szülők felelősségét hangsúlyozta. A 17 éves Adrien elmondta: „Az okostelefonok fontos része az életünknek, nem hiszem, hogy az utcán korlátozni lehetne őket.” 

Jean-Luc Rodier, aki nyugdíjas postai dolgozó, a korlátozás mellett szavazott: „Félek a mesterséges intelligenciától. Általában nem vagyok a tiltások mellett, de a telefonhasználattal kapcsolatban igenis riadót kell fújnunk!” A fia viszont elvetette a javaslatot. „Napi öt órát lógok a telómon, nekem ez a természetes. Persze emellett könyveket is olvasok, de szeretek az utcán a telefonomon nézegetni dolgokat. Nem tilthatjuk meg az embereknek, hogy hozzájussanak az ujjhegyükkel elérhető tudást.” 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.