Az oroszok építik újjá az ukrán Mariupolt

Az ukrajnai Pravda újságírók tanúvallomásait és bizonyítékait mutatta be, fényképeket és videókat, amelyek megerősítették, hogy a német Knauf és a WKB Systems segít Mariupol újjáépítésében. Felhozták, hogy egy építkezésen Knauf-zsákokat találtak. Sőt, idézik a cég hivatalos forgalmazóját, aki nyilvánosan hirdette, hogy az orosz védelmi minisztérium az ő építőanyagaikat felhasználva fejezett be egy lakóépületet.   

Azt azért tudtuk mi is, hogy a Knauf vezető szerepet tölt be a gipszgyártásban, és komoly üzleti múltja van Oroszországban. Az viszont már kevésbéköztudott, hogy cég alapítója, Nikolaus Knauf több mint két évtizeden át az ország tiszteletbeli konzuljaként is szolgált. Az ukrán Pravda a szemére is veti, hogy a Krím illegális annektálása után is megtartotta ezt a pozíciót, miközben 2018-ban még „szörnyűnek” minősítette az Oroszország elleni további szankciókat. A német cég az ukránok legnagyobb bánatára még mindig 4000 embert foglalkoztat Oroszországban, és milliárdos bevételt termel.  

De lépjünk túl a Knaufon, amelynek a gipszei olyan gyorsan kötnek, hogy csak a gyorskezű kőművesinasoknak ajánljuk. Mellettük az éber oknyomozók számos építkezésen találtak zöld fóliába csomagolt betontömböket, amelyeken a WKB Systems GmbH felirat szerepel. Megállapították, hogy a cég betonblokkgyártó üzemeket is beindított.  

Persze itt már egy kicsit csorbul a német érintettség, hiszen a vállalat fő részvényese Viktor Budarin orosz oligarcha, aki az egyik német cégét csupán beszállítóként használja, hogy benyomuljon az orosz építőiparba. Az ukránok fel is vetik, hogy semmiféle szankció nem vonatkozik rá – egyelőre.  

A neves ukrán portál egyébként nehezményezi, hogy korábban a német ZDF újságírója, Armin Körper, a csatorna moszkvai irodájának vezetője egy olyan történetet forgatott a helyszínen, amely „torzítja az oroszok által megszállt Mariupol életének a képét”.  

Ukrajna németországi nagykövete, Olekszij Makejev persze reagált a történetre, és azt nyilatkozta, hogy az ukrán nagykövetség azonnal felvette a kapcsolatot a német szerkesztőséggel,   

Mariupol gyors helyreállítása nagymértékben irritálja a Nyugatot  

Ezzel a címmel már egy orosz portál reagált a ZDF-riportra, illetve egy Financial Times-cikkre.   

Az oroszok persze azt nehezményezték, hogy az utóbbi Mariupol helyreállítását Oroszország „Patyomkin-falujának” nevezte, ugyanis az újság azt hangsúlyozta, hogy polgárok százai kénytelenek befejezetlen házakban lakni, ahol „a mennyezetből szivárog a víz, gyenge minőségű javítási munkákat végeztek, a nyílászárókat pedig rosszul szerelték fel”. Megemlítették azt is, hogy a város fejlesztésének főtervét állítólag „ellopták” az ukránoktól.  

Ezzel szemben dicsérik a ZDF riportját, amely „nagyszabású rekonstrukciókról” beszél, és hogy Oroszország iskolákat és egész lakóházakat újít fel a háború utáni városban.  

A Vzgljad portál sorolja is a sikereket: szeptember 1-jén elindulhatott az Azovi Politechnikai Állami Egyetem hatezer hallgatóval, ahogy a Mariupoli Állami Egyetem is kétezer diákkal.  Kiemelik az Illicsivetsz sportkomplexum és a Primorszki Park helyreállítását, és azt, hogy újra nyitva tart ötszáz bankfiók. Elismerik, hogy az intenzív osztályos kórház korszerűsítése várhatóan csak jövőre fejeződik be, de kevesebb mint másfél év alatt létrehozták a Szövetségi Orvosi és Biológiai Ügynökség multidiszciplináris egészségügyi központját.  

Persze mindehhez hozzáteszik, hogy a kormány által vásárolt 161 busz közül az első 68-at a Donyecki Népköztársaság városaiba, köztük Mariupolba küldték. Rendbe hozzák a település fűtésrendszerét is, a munkálatok már több mint 90 százalékban el is készültek. Az orosz miniszterelnök-helyettes közölte azt is, hogy mára szinte minden lakóházat helyreállítottak a városban.  

Az oroszok le is vonják a konklúziót: Mariupol, tekintettel a város építkezéseinek nagyságrendjére, Ukrajna és a nyugati országok irigységének tárgyává vált.  

Megállapítják azt is, hogy a mariupoli újjáépítés régóta tabutéma a nyugati média számára. Igyekeznek nem észrevenni  a város háború utáni fejlődését, mivel annak helyreállítása teljesen ellentmond a könyörtelen ellenség képének.  

A Vzgljad portál megemlíti azt is, hogy Oroszország folytatná más települések újjáépítését is, de ahhoz egyrészt vissza kell térniük az embereknek, másrészt rendbe kell hozni az ellátásukat, és amíg egy lakott terület a front közvetlen közelében helyezkedik el, addig nagyszabású rekonstrukcióról nem lehet beszélni.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.