Félmillió ember kellene gyorsan a hadseregbe, de Zelenszkij nem fogja tudni megoldani a problémát. Az országnak egyszerűen nincsen rá pénze.
Volodimir Zelenszkij és az ukrán hadsereg főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak konfliktusa az emberhiány miatt lépett szintet. A tábornok szerint a hadseregből 4-500 ezer ember hiányzik, ezt a hiányt pedig az állam vezetésének kellene kezelni – de nem teszi. Ahogyan várható kirúgásának előestéjén a CNN-nek írta: „Tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország sokkal előrébb jár a mozgósításában. Az ukrán állami szervek nem képesek népszerűtlen intézkedések nélkül növelni fegyveres erőink létszámát”.
Zaluzsnij szókimondó stílusa és őszinte helyzetértékelésének szélesebb közönség elé tárása (Zelenszkijét kenterbe verő népszerűsége pedig végképp) régóta idegesíti az ukrán elnököt, de a főparancsnoknak ebben az esetben (is) igaza van. Több százezer ember besorozása olyan társadalmi feszültségekhez fog vezetni Ukrajnában, amit sem Zelenszkij, sem a kormány nem szívesen vállalna fel.
A labda ide-oda pattogott a két fél között: az elnök a hadseregre mutogatott, Zaluzsnij pedig vállat vonva közölte: ő csak az igényeket közli, a törvénymódosításokat nem ő hajtja végre, tehát ha Kijev el akarja kerülni a háború kimenetelét akár végzetesen befolyásolható emberhiányt, cselekednie kell.
Miután az adok-kapokban kezdett patthelyzet kialakulni, a napokban megszólalt az ukrán parlamenti költségvetési bizottság elnöke is, aki meghökkentően gyorsan próbálta lezárni a vitát. Roksolana Pidlasa szerint Zaluzsnij kérésének teljesítése 700 milliárd hrivnya, vagyis majdnem 19 milliárd dollár többletkiadást jelentene az államnak.
A politikus szerint csupán a ruházat, kiképzés, élelmezés és a fizetés 322 milliárd hrivnyát vinne el, a technikai eszközök beszerzése és korszerűsítése pedig további 400 milliárdba kerülne – csupán ebben az esztendőben.
Kolosszális összegről beszélünk. Ez a 2024-es összkiadásunk körülbelül 22,5, a védelmi kiadásainknak pedig 41 százaléka
– mondta.
A patthelyzet tehát egyhamar nem fog változni. Zelenszkij ebben az esetben nem várhat segítséget a Nyugattól: az amerikai segélyek az utolsókat rúgják, az EU által múlt héten megszavazott 50 milliárd euró pedig az állam lélegeztetőgépen tartására kell (ráadásul négyéves bontásban), nem védelmi célokra. Az elnök új húzása Zaluzsnij kirúgásával maximum annyit fog segíteni a problémán, hogy a főparancsnok utódja nem fog nyilvánosan beszélni róla. Attól persze még ott marad, aktuálisan fenyegető felhőként az ukrán elképzelések és remények feje felett.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Valerij Zaluzsnij megfejtette a háború megnyerésének módját a CNN-nek: szerinte öt hónap alatt nyeregbe kerülnének, azt is leírta, hogyan. Csak időközben Zelenszkij elnök le akarja váltani.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Valentyin Manko tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a videóban látható térkép nem katonai, hanem „egy egyszerű Google Térkép”.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Aranyórának hívják a szakzsargonban az első 60 percet, amíg a legtöbb sebesült katonát meg lehetne menteni, ha odaér az orvos. Nos, Ukrajnában a helyzet kicsit más.
Gigahosszú listájuk van, hogyan csinálnák meg Európa legerősebb hadseregét.
A Burevesztnyik hiperszonikus fegyver teszteléséről tett jelentést az orosz vezérkari főnök.
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
Takács Péter ezúttal nemcsak a Tisza Párt új egészségügyi szakértőjét, hanem magát Magyar Pétert is „célkeresztbe vette”.
