A novemberre vonatkozó friss KSH-adatok bizonyítják, hogy a kiskereskedelmi forgalom havi alapon 0,8 százalékkal nőtt. Ez az infláció csökkenésének is köszönhető.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Novemberben 0,8 százalékos növekedést mutatott a kiskereskedelmi forgalom. Bár éves alapon továbbra is csökkent 5,4 százalékkal, a havi alapú emelkedés már bizakodásra adhat okot az ágazatban.
Novemberben a reálbérek alakulása már nem játszott szerepet a kiskereskedelmi forgalom mérséklődésében, mert ez a mutató már szeptemberben növekedni tudott, így az év utolsó előtti hónapjában az infláció mérséklődésének köszönhetően ennek tekintetében további javulás volt lehetséges.
Ami az éves alapú visszaesést okozhatta, az egyrészt a háztartások fokozott óvatossága, másrészt az üzemanyagok ársapkája miatti magas bázis. Ez utóbbit mutatja az üzemanyag-forgalom volumenének 21,4 százalékos csökkenése is – ezzel szemben az élelmiszerek forgalma csupán 0,6, a nem élelmiszereké pedig 3,9 százalékkal mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalom beindulását segíti a hitelkamatok csökkenése is – ám ez is egy lassú folyamat, hiszen amíg az alacsonyabb alapkamat megjelenik a piaci hitelkamatokban, az is idő. Illetve ahhoz is időre van szükség, hogy ezt a háztartások érzékeljék. A havi alapú növekedésben elsősorban annak lehetett szerepe, hogy az árak érdemben már nem emelkedtek tovább, az infláció visszaszorulóban van.
Az alapvető fogyasztási cikkek forgalma tartja magát: a gyógyszereké például 3,5 százalékkal nőtt. Az egyéb, kevésbé fontos vásárlások tovább halasztódtak, így például a cipők és ruhák forgalma 9,9, az iparcikkeké 9,2, a bútoroké és műszaki cikkeké pedig 7,8 százalékkal csökkent.
Novemberre esik a Black Friday, azaz az a nap vagy hétvége, amikor a boltok jelentős akciókkal csábítják a vásárlóikat. A jelek szerint ez a hétvége a tavalyinál gyengébbre sikerült – talán nemcsak a forgalom volumene, de az akciók tekintetében is.
Attól, hogy a következő hónapokban az üzemanyagok ársapkája kikerül a bázisból, sok javulás várható az éves alapú volumenindex tekintetében. Az elkövetkező időszakban – várakozásaink szerint legkésőbb februárban, de lehet, hogy előbb is – ez a mutató visszatérhet a pozitív tartományba. Ezt a minimálbér és a garantált bérminimum előre hozott emelése is segítheti. Érdemes lesz figyelni tehát a következő hónapok kiskereskedelmi adataira: a decemberi az év végi megnövekedett forgalom miatt fontos, az év eleji pedig a fogyasztás növekedési pályájának üteméről ad majd jelzést.
Címlapfotó: Shutterstock
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
A fejlett gazdaságokban mind nehezebbé válik a közszolgáltatások finanszírozása. A gazdaságpolitikának egyszerre kell az állami bevételeket növelnie és ügyelnie arra, hogy az adók ne veszélyeztessék a vállalkozói és munkavállalói kedvet. A skandináv modell lehet a követendő példa?
A világklasszis teniszező nem ilyen bánásmódot érdemelt volna.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
