A világ minden tájáról érkező küldöttségek egy héten át tanácskoztak Nairobiban, hogy megállapodjanak egy olyan egyezményről, amely szakértők szerint a párizsi éghajlatvédelmi megállapodás óta a legfontosabb többoldalú szerződés lehet. De nem jutottak konszenzusra a műanyagszennyezés elleni küzdelem módjáról.
Vasárnap Kenyában véget értek a műanyaghulladék elterjedése elleni küzdelemről szóló nemzetközi tárgyalások, amelyek során nézeteltérések alakultak ki a szerződés alkalmazási köréről. A környezetvédelmi civil szervezetek csalódottságukat fejezték ki az előrelépés hiánya miatt. A 175 országból érkező tárgyalódelegációk egy hetet töltöttek az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) székhelyén, a kenyai fővárosban, Nairobiban, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni a műanyagszennyezés problémájának megoldását célzó szerződéstervezetről.
Már lassan megszokhatjuk, hogy az egész világot érintő környezetvédelmi kérdésben az országok delegációi rendre nem tudnak megegyezésre jutni. A mostani tárgyalások tétje is jelentős volt, mivel a petrolkémia melléktermékeként keletkező műanyag mindenütt jelen van: ez a hulladék már most is megtalálható az óceánok fenekén és a hegycsúcsokon.
A vérben és az anyatejben is kimutatták a mikroműanyagokat.
Néhány héttel a találkozó előtt a nemzetközi tárgyalóbizottság közzétette a műanyagszennyezésről, különösen a tengeri környezet szennyezéséről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás szövegének előzetes tervezetét. Ez az alapja a tárgyalásoknak, amelyet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője a 2015-ös párizsi éghajlati megállapodás óta a legfontosabb többoldalú szerződésnek nevezett.
Bár a résztvevők Nairobiban egyetértettek abban, hogy szükség van egy egyezményre, mégis a véleménykülönbségek uralták a találkozót.
A nem kormányzati szervezetek, amelyek a termelés 75 százalékos csökkentését szorgalmazzák 2040-ig, valamint az olajtermelő országok és a műanyagipar lobbijának képviselői között kitapinthatók a különbségek, ez utóbbiak inkább az újrahasznosítás mellett érvelnek.
A tárgyalások egy hete alatt a delegációk „több ötletet tettek le az asztalra, kitöltve a hiányosságokat, és most már van egy dokumentumunk, egy szövegtervezetünk, amely sokkal több elképzelést tartalmaz” – mondta elégedetten Stewart Harris, a Nemzetközi Vegyipari Szövetségek Tanácsának szóvivője, a műanyagipar érdekeit védő egyik fő lobbicsoport képviselője.
Számos környezetvédelmi nem kormányzati szervezet más hangot ütött meg. Egyes országokat, nevezetesen Iránt, Szaúd-Arábiát és Oroszországot „obstrukcióval” vádolták. „Nem meglepő, hogy bizonyos államok akadályozzák az előrehaladást, obstrukciót és eljárási manővereket alkalmaznak” – mondta Carroll Muffett, a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ igazgatója. „A leginkább érintettek szükségleteinek kompromisszumokkal való kielégítése és a problémából profitálók kívánságainak teljesítése nem éppen megvalósítható stratégia” – helytelenítette Graham Forbes a Greenpeace-től.
A nem kormányzati szervezetek szerint az idő fogytán van. Kötelező érvényű szerződésre van szükség, mert a műanyagszennyezés egyre súlyosabb lesz. A műanyag termékek előállításakor nagy mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik. Miután kidobták őket, mindenhol megtalálhatók, az óceánokban, a hegycsúcsokon és még a testünkben is, főként a mikroműanyagként ismert apró részecskék formájában. Ez a növekedés egyhamar nem fog lelassulni.
Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése azt jósolta, hogy
a folyókban és az óceánokban felhalmozódó műanyag mennyisége kevesebb mint negyven év alatt több mint háromszorosára fog nőni,
a 2019-es 140 millió tonnáról 2060-ra 493 millióra.
A műanyagoknak azonban csak a 9 százalékát hasznosítják újra. Sőt, a globális felmelegedésben is szerepet játszanak: 2019-ben a globális kibocsátások 3,4 százalékát tették ki, és ez a szám 2060-ra több mint kétszeresére nőhet.
A Nairobiban lezajlott találkozó célja az volt, hogy kidolgozzák a műanyagszennyezés elleni legelső nemzetközi egyezmény részleteit. Tavaly 175 ország szavazta meg azt az állásfoglalást, amely a megállapodás kidolgozásának első szakaszát képezi. A műanyagtermelés csökkentésére vonatkozó célokat az egyes államoknak közösen vagy külön-külön kellene meghatározniuk? – ez volt az a kérdés, amely ezen a tanácskozáson kulcsfontosságú vált.
„A műanyagszennyezés problémája túlságosan nagy ahhoz, hogy eseti alapon lehessen vele foglalkozni
– hangsúlyozta a brit The Guardian. – Ezért van szükségünk kollektív megoldásra. Ez a módszer már bizonyított például az ózonréteg és a savas eső esetében, így a műanyag elleni küzdelemben is működhet.”
Ennek ellenére egyesek szerint a szerződéstervezet nem veszi kellőképpen figyelembe a globális kérdéseket. A Science folyóiratban megjelent három cikkben a kutatók amellett érvelnek, hogy a szerződésnek prioritást kellene adnia a műanyagok termelése és fogyasztása csökkentésének, a veszélyes vegyi anyagok fokozatos kivonásának és a fosszilis tüzelőanyag-támogatások elleni küzdelemnek.
Ma túl sok időt és pénzt fordítanak a már a környezetbe került műanyaghulladék újrahasznosítására és begyűjtésére, gyakran egyetlen használat után – szögezte le a cikk. Egy másik kérdés, ami zavarja a kutatókat és a környezetvédőket, a petrolkémiai iparban erősen érdekelt szereplők jelenléte a tárgyalóasztalnál. Egy 35 tudósból álló nemzetközi csoport elítélte az összeférhetetlenséget, amely szerintük a tárgyalások első, 2022-es fordulóját megnehezítette.
Aggályaikat és ajánlásaikat az Environmental Science & Technology szaklapban megjelent cikkben fogalmazták meg. Szigorú iránymutatások végrehajtását sürgetik például annak elkerülése érdekében, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatos tudománypolitikával foglalkozó következő ENSZ-szakértői csoportot is ugyanazok a problémák érintsék – állt a közleményben.
Ha a szennyezőknek hagynánk beleszólást, az olyan lenne, mintha egy rókára bíznánk a tyúkól kulcsát
– figyelmeztetett Andreas Schäffer, az Aacheni Műszaki Egyetem Környezetkutató Intézetének munkatársa. Ahogy a WHO kizárta a dohányipar képviselőit a cigarettával kapcsolatos munkájából, az ENSZ-nek sem szabadna engednie, hogy a vegyipar lobbistái felhígítsák a vegyi termékek és hulladékok kezelésével kapcsolatos ajánlásait – közölte a kutató.
A nairobi találkozó a harmadik volt a tervezett öt ülésből, amelyet a tárgyalások jövő évi lezárását célzó gyorsított folyamat keretében tartanak. Egyelőre azonban több a nézeteltérés, mint az egyetértés a soros műanyagkonferencia végeztével. A kenyai főváros után a tárgyalások 2024 áprilisában Kanadában folytatódnak, majd jövő év végén Dél-Koreában zárulnak. Addig kellene megtalálni a közös nevezőt erre az egész világot érintő valóban fontos problémára.
A kenyai elnök ugyan Afrika vitathatatlan klímabajnokaként tünteti fel magát, de a tettei mást mutatnak. A The Elephant internetes lap minapi cikkében éles kritikát fogalmazott meg a politikájáról, amely „egyszerre igazságtalan és égbekiáltóan üres”.
Kenya a múlt héten hatalmas diplomáciai esemény középpontjában állt, műanyagellenes csúcstalálkozót rendezett, amely William Ruto elnök környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmát is hivatott kiemelni és ünnepelni.
A The Elephant szerint azonban Ruto klímaprogramja tele van ellentmondásokkal. „A kenyai elnök ügyesen, de tisztességtelenül úgy tünteti fel magát, mint pánafrikai klímavezetőt és a zöldnövekedés önjelölt afrikai szóvivőjét” –állapította meg a lap.
A The Elephant az álláspontjának alátámasztására megjegyezte, hogy 2022 decemberében William Ruto kezdeményezést indított, hogy 2032-ig 15 milliárd fát ültessenek. Ez egy nagyszabású projekt, amely nem akadályozta meg abban, hogy néhány hónappal később feloldja a fakitermelési tilalmat, amelyet ő maga vezetett be 2018-ban, amikor még alelnök volt.
Mi több, eközben a környezetvédelmi és erdészeti minisztere arra kért minden kenyai lakost, hogy a híres 15 milliárdos cél elérése érdekében évente ültessen el 30 fát. Ám nem különítettek el forrásokat, nem alakítottak ki cselekvési tervet az ültetések támogatására. „Ez rosszabb, mint üres badarság, ez figyelemelterelés” – szögezte le az oldal. Ugyanez a miniszter arra kérte a kenyaiakat, hogy az ünnepi időszakban – például karácsonykor – ne vágjanak ki fákat, amit a lap úgy jellemzett, mint a politika ürességének megnyilvánulását.
A The Elephant azzal is megvádolta Rutót, hogy mezőgazdasági gyökereit felhasználva „földközeli emberként” tünteti fel magát, holott ő elsősorban nagy földbirtokos. „A klímatudatos mezőgazdaságba történő befektetései kétségtelenül őt gazdagítják a legtöbb gazdálkodó kárára” – vélte a The Elephant cikke.
„Az éghajlati szempontból intelligens mezőgazdaság egy átláthatatlan kifejezés – fűzte hozzá az internetes újság, amely így folytatta: – Miközben az elmélet azt irányozza elő, hogy segít a gazdáknak megbirkózni a klímaváltozás következményeivel, egyúttal hozzájárul e kérdések politikamentesítéséhez, ám végső soron a nagy agrár-ipari vállalatok kezére játszik. Ez utóbbiak szabadon értékesíthetik a szárazságtűrő vetőmagjaikat, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának fő okozói közé tartoznak.”
Címlapfotó: Shutterstock
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Elképesztő...
Folytatódik a katasztrófa körülményeinek vizsgálata.
Süllős Gyula 43 éves volt.
A tragédiában nyolc magyar állampolgár halt meg.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
Megnehezített élet, drága sör – mindennapok a Kutyapárt kerületében. Francesca Rivafinoli írása.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
