Műanyagszennyezés: a tyúkól kulcsa a rókánál van?

Vasárnap Kenyában véget értek a műanyaghulladék elterjedése elleni küzdelemről szóló nemzetközi tárgyalások, amelyek során nézeteltérések alakultak ki a szerződés alkalmazási köréről. A környezetvédelmi civil szervezetek csalódottságukat fejezték ki az előrelépés hiánya miatt. A 175 országból érkező tárgyalódelegációk egy hetet töltöttek az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) székhelyén, a kenyai fővárosban, Nairobiban, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni a műanyagszennyezés problémájának megoldását célzó szerződéstervezetről.  

Mindenhol megtalálható 

Már lassan megszokhatjuk, hogy az egész világot érintő környezetvédelmi kérdésben az országok delegációi rendre nem tudnak megegyezésre jutni. A mostani tárgyalások tétje is jelentős volt, mivel a petrolkémia melléktermékeként keletkező műanyag mindenütt jelen van: ez a hulladék már most is megtalálható az óceánok fenekén és a hegycsúcsokon.  

Néhány héttel a találkozó előtt a nemzetközi tárgyalóbizottság közzétette a műanyagszennyezésről, különösen a tengeri környezet szennyezéséről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás szövegének előzetes tervezetét. Ez az alapja a tárgyalásoknak, amelyet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője a 2015-ös párizsi éghajlati megállapodás óta a legfontosabb többoldalú szerződésnek nevezett. 

A nem kormányzati szervezetek, amelyek a termelés 75 százalékos csökkentését szorgalmazzák 2040-ig, valamint az olajtermelő országok és a műanyagipar lobbijának képviselői között kitapinthatók a különbségek, ez utóbbiak inkább az újrahasznosítás mellett érvelnek. 

A műanyagoknak csak a 9 százalékát hasznosítják újra 

A tárgyalások egy hete alatt a delegációk „több ötletet tettek le az asztalra, kitöltve a hiányosságokat, és most már van egy dokumentumunk, egy szövegtervezetünk, amely sokkal több elképzelést tartalmaz” – mondta elégedetten Stewart Harris, a Nemzetközi Vegyipari Szövetségek Tanácsának szóvivője, a műanyagipar érdekeit védő egyik fő lobbicsoport képviselője.  

Számos környezetvédelmi nem kormányzati szervezet más hangot ütött meg. Egyes országokat, nevezetesen Iránt, Szaúd-Arábiát és Oroszországot „obstrukcióval” vádolták. „Nem meglepő, hogy bizonyos államok akadályozzák az előrehaladást, obstrukciót és eljárási manővereket alkalmaznak” – mondta Carroll Muffett, a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ igazgatója. „A leginkább érintettek szükségleteinek kompromisszumokkal való kielégítése és a problémából profitálók kívánságainak teljesítése nem éppen megvalósítható stratégia” – helytelenítette Graham Forbes a Greenpeace-től. 

Fogytán az idő 

A nem kormányzati szervezetek szerint az idő fogytán van. Kötelező érvényű szerződésre van szükség, mert a műanyagszennyezés egyre súlyosabb lesz. A műanyag termékek előállításakor nagy mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik. Miután kidobták őket, mindenhol megtalálhatók, az óceánokban, a hegycsúcsokon és még a testünkben is, főként a mikroműanyagként ismert apró részecskék formájában. Ez a növekedés egyhamar nem fog lelassulni.  

Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése azt jósolta, hogy  

a 2019-es 140 millió tonnáról 2060-ra 493 millióra.   

A műanyagoknak azonban csak a 9 százalékát hasznosítják újra. Sőt, a globális felmelegedésben is szerepet játszanak: 2019-ben a globális kibocsátások 3,4 százalékát tették ki, és ez a szám 2060-ra több mint kétszeresére nőhet.  

Mi lett volna a mostani konferencia célja? 

A Nairobiban lezajlott találkozó célja az volt, hogy kidolgozzák a műanyagszennyezés elleni legelső nemzetközi egyezmény részleteit. Tavaly 175 ország szavazta meg azt az állásfoglalást, amely a megállapodás kidolgozásának első szakaszát képezi. A műanyagtermelés csökkentésére vonatkozó célokat az egyes államoknak közösen vagy külön-külön kellene meghatározniuk? – ez volt az a kérdés, amely ezen a tanácskozáson kulcsfontosságú vált.     

– hangsúlyozta a brit The Guardian. – Ezért van szükségünk kollektív megoldásra. Ez a módszer már bizonyított például az ózonréteg és a savas eső esetében, így a műanyag elleni küzdelemben is működhet.” 

Ennek ellenére egyesek szerint a szerződéstervezet nem veszi kellőképpen figyelembe a globális kérdéseket. A Science folyóiratban megjelent három cikkben a kutatók amellett érvelnek, hogy a szerződésnek prioritást kellene adnia a műanyagok termelése és fogyasztása csökkentésének, a veszélyes vegyi anyagok fokozatos kivonásának és a fosszilis tüzelőanyag-támogatások elleni küzdelemnek.   

A petrolkémiai ipar jelenléte 

Ma túl sok időt és pénzt fordítanak a már a környezetbe került műanyaghulladék újrahasznosítására és begyűjtésére, gyakran egyetlen használat után – szögezte le a cikk. Egy másik kérdés, ami zavarja a kutatókat és a környezetvédőket, a petrolkémiai iparban erősen érdekelt szereplők jelenléte a tárgyalóasztalnál. Egy 35 tudósból álló nemzetközi csoport elítélte az összeférhetetlenséget, amely szerintük a tárgyalások első, 2022-es fordulóját megnehezítette. 

Aggályaikat és ajánlásaikat az Environmental Science & Technology szaklapban megjelent cikkben fogalmazták meg. Szigorú iránymutatások végrehajtását sürgetik például annak elkerülése érdekében, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatos tudománypolitikával foglalkozó következő ENSZ-szakértői csoportot is ugyanazok a problémák érintsék – állt a közleményben.  

– figyelmeztetett Andreas Schäffer, az Aacheni Műszaki Egyetem Környezetkutató Intézetének munkatársa. Ahogy a WHO kizárta a dohányipar képviselőit a cigarettával kapcsolatos munkájából, az ENSZ-nek sem szabadna engednie, hogy a vegyipar lobbistái felhígítsák a vegyi termékek és hulladékok kezelésével kapcsolatos ajánlásait – közölte a kutató. 

A nairobi találkozó a harmadik volt a tervezett öt ülésből, amelyet a tárgyalások jövő évi lezárását célzó gyorsított folyamat keretében tartanak. Egyelőre azonban több a nézeteltérés, mint az egyetértés a soros műanyagkonferencia végeztével. A kenyai főváros után a tárgyalások 2024 áprilisában Kanadában folytatódnak, majd jövő év végén Dél-Koreában zárulnak. Addig kellene megtalálni a közös nevezőt erre az egész világot érintő valóban fontos problémára. 

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.