Az orosz–ukrán háború kitörése óta egyre több nemzetközi kutatás foglalkozik a soft powerrel, és indexeket, rangsorokat állítanak fel. Vizsgáljuk meg a Brand Finance tanácsadó cég legfrissebb mérését!
A geopolitikai feszültségek fokozódása közepette egyre gyakrabban találkozunk a közbeszédben a soft power, a hard power és a smart power fogalmával. A három kifejezést praktikus együtt értelmezni, eredetük Joseph Nye-ig nyúlik vissza. A soft power alatt lényegében mások preferenciáinak formálását értjük. Ez azért fontos, mert a modern tömegtájékoztatás korában az emberek preferenciáit sokkal egyszerűbb vonzani, megváltoztatni puha hatalmi eszközökkel, mint katonai előretöréssel – Japán esetében például ilyen a szusi vagy az anime világa, az olaszok a konyhán keresztül próbálkoznak, Dél-Koreában a K-pop funkcionál efféle eszközként. A soft power magában foglal olyan területeket, mint a kultúra, a politikai értékek és a külpolitika. A hard power ezzel szemben lényegében katonai és gazdasági eszközök alkalmazását jelenti mások befolyásolására. Ennek a kettőnek a kombinációja a smart power.
2022-ben számos olyan meghatározó esemény történt, amely minden nemzet soft powerjét próbára tette. A képzeletbeli dobogó első fokát természetesen az orosz–ukrán háború, a másodikat az iráni tüntetések, a harmadikat az Egyesült Királyság államfőjének halála foglalhatja el.
Miközben a gazdaságok elkezdtek kilábalni a pandémia okozta helyzetből, a világot rég látott infláció sújtja, és a kormányok igyekeznek megbirkózni az energiaválsággal, hogy megvédjék a fogyasztókat és a vállalkozásokat. Ebben a kontextusban érdemes értelmezni a Brand Finance, a világ egyik vezető független márkaértékelési és stratégiai tanácsadó cége által elvégzett kutatást. Az általa összeállított Global Soft Power Index a világ 121 országának globális megítélését vizsgálja.
A Brand Finance indexe tizenegy pillérre épül, ezek: ismertség, hírnév, befolyás, kultúra és örökség, nemzetközi kapcsolatok, kormányzás, üzlet és kereskedelem, média és kommunikáció, oktatás és tudomány, emberek és érték, fenntartható jövő. Az egyes szempontok szerint maximálisan összesen 100 pont volt adható.
Az USA az első helyet foglalja el 74,8 ponttal, őt az Egyesült Királyság követi 67,3-del, illetve Németország 65,8-del. A 2022-es méréshez képest alig van változás a világ tíz vezető hatalma között, egy figyelemre méltó kivételtől eltekintve: az Egyesült Arab Emírségek 55,2 ponttal most először került be az első tízbe.
Miközben a nemzetek a soft powerhöz fordultak, hogy a világjárvány után helyreállítsák a kereskedelmet és a turizmust, a világrendet egy hard power esemény zavarta meg: az orosz–ukrán háború. Az invázió hatásai jól láthatók a 2023-as rangsoron is. Ebben a tekintetben Oroszország már veszített Ukrajnával szemben. Miközben Oroszország ismertségi és befolyásolási pontszáma emelkedett – mivel az invázió világszerte emberéleteket befolyásolt –, a hírneve súlyosan károsodott, ami teljes pontszámának erózióját eredményezte: a top tízből kiesve a 13. helyre került. Ukrajna ezzel szemben 10,1 pontot nyert, többet, mint bármelyik másik ország, és az 51. helyről a 37.-re ugrott.
A háború kezdete óta Lengyelország különösen fontos szerepet játszott, mivel mindenki másnál több menekültet fogadott be, és a háborúra adott válaszának részeként diplomáciai, gazdasági és katonai segítséget szorgalmazott Kijevnek. Ennek eredményeképpen
Lengyelország ismertsége és befolyása nőtt,
az összpontszáma 6,9 ponttal javult, így hét pozíciót javítva a 33. helyre került.
Magyarország a Brand Finance méréseiben nem teljesít rosszul: a 121-es rangsorban a 48. helyen szerepel 40,5 ponttal, ami az előző méréshez képest 5,3 pontos javulást jelent. Ha megnézzük a régiós országokat, azt látjuk, hogy a 43.
Csehország kicsivel előttünk jár, Horvátország pedig közvetlenül előttünk áll: a 47. a listán. Szlovénia viszont már mögöttünk található, az 52., Szlovákia a 62., Románia a 64., Szerbia a 73.
A szomszédok közül Ausztria foglalja el a legelőkelőbb, 25. helyet.
Az USA tavaly szerezte vissza éllovas helyét, és idén tovább növelte előnyét. Egyrészről a dollár erősödésével és a kormány nagyszabású beruházási projektjeivel az ország gazdaságának a megítélése javulóban van. Másrészről azonban a fegyveres bűncselekményekkel és a rendőri erőszakkal kapcsolatos növekvő problémák továbbra is rontják az ország megítélését.
A 2. helyen álló Egyesült Királyság kapcsán érdemes megemlíteni a II. Erzsébet-korszak végét. A királynő 96 éves korában, 70 évnyi uralkodás után bekövetkezett halála megrázta a nemzetet. A gyászidőszak intenzív médiafigyelmet kapott, és az uralkodó látványos temetése, amelyen részt vettek a világ vezetői, emlékeztette a világot Nagy-Britannia legnagyobb soft power értékeire. Az Egyesült Királyság így annak ellenére védte meg helyét, hogy a múlt év valószínűleg a három miniszterelnök miatt is bekerül az ottani történelemkönyvekbe. Miután Boris Johnson kormánya megbukott a Partygate néven ismert botrány miatt, Liz Truss került hatalomra, de hamar kénytelen is volt átadni helyét Rishi Sunaknak, így ő lett az ország legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Bár az Egyesült Királyság általános megítélése nem, a politikai stabilitása és a jól kormányzottsága jelentősen romlott az indexben.
Sokan aggódtak amiatt, hogy Németország Angela Merkel kancellár távozása után elveszíti nemzetközi tekintélyét, ám a nemzet nagyrészt helytállt, és a rangsor 3. helyét foglalja el. Olaf Scholz kormánya küzdött az orosz–ukrán háborúra adott válasza miatti kritikákkal, de ez kevéssé befolyásolta az ország megítélését a világ közvéleményében. Németország nemzeti ereje túllép a politikai válságokon, és attól függetlenül ellenálló, hogy ki van hatalmon.
Kína a kutatás szerint megtartja jövőbeni növekedési potenciálját a pandémia miatti korlátozások ellenére. Noha nőtt a Global Soft Power Index-pontszáma, a 4. helyről az 5.-re esett, helyet cserélve Japánnal. Míg a legtöbb nemzet növelte globális szerepvállalását a kereskedelem, a befektetések, a turizmus és a tehetségek gondozása terén, Kína tavaly a zérócovid-politikát fenntartva zárva maradt. Mindazonáltal számos mutatóban megvédte tavalyi pozícióját, és
világbefolyását tekintve továbbra is a 2. helyet foglalja el az USA mögött.
Az Egyesült Arab Emírségek teljesítménye kiemelkedő. Negyedik éve éri el a legmagasabb pontszámot a közel-keleti államok közül, de a mostani növekedés óriási ugrást jelent, és először szerezhette meg a 10. helyet. Az ország az egyik első gazdaság volt, amely bevezette a tömeges védőoltást, és megnyílt a világjárvány idején, ezzel előnybe került régiós társaival szemben. Sikeres rendezvényének, a 2020-as világkiállításnak köszönhetően jelentős lökést kapott mint globális kereskedelmi központ. A bruttó hazai össztermék százalékában az egyik legnagyobb külföldi adományozónak számít, amit a világon is elismernek. Mindemellett év végén otthont ad az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciájának, ami még inkább az országra irányítja a reflektorfényt.
Más öböl menti országokban is ugrásszerűen megugrott a pontszám 2023-ban, ami azzal magyarázható, hogy az energiaválság idején jelentősen megnőtt a figyelem a térség iránt. A világ ismert olajkészlete egynegyedének otthont adó Szaúd-Arábia első ízben került be a top húszba, a 19. helyre. Az ország az olajon túl egyrészt jelentős turisztikai vonzerejével, másrészt az energiaátállás iránti elkötelezettségével erősíthette pozícióját. A Vision 2030 néven ismert kormányzati program révén hangsúlyozta elkötelezettségét a fenntarthatóbb gazdaságra való átállás mellett. Ez jelentős beruházásokat jelentett a megújuló energiába, különösen a szénhidrogénipar fejlesztése révén.
Az észak-európai országok mind növelték a pontszámukat. Svédország a 11., Norvégia a 17., Dánia a 18., Finnország a 22., Izland a 34. helyet foglalja el a listán. Svédország, Finnország és Izland egyaránt három helyet javított. Svédország az újnak számító „fenntartható jövő” pillért tekintve a 3. helyen áll Németország és Japán mögött. Jelenleg az ország energiaellátásának a 60 százaléka megújuló forrásokból származik, és a tervek szerint 2045-re 100 százalékban mentessé válik a fosszilis tüzelőanyagtól. Ahogy a fenntarthatóság a soft power szempontjából egyre fontosabbá válik, Svédország és más skandináv államok kiemelkedő szerepet fognak játszani az energetikai átállás ütemének meghatározásában. Példaként szolgálhatnak a fenntarthatóság sikeres beépítéséhez a társadalom és az üzleti élet minden szintjén.
A latin-amerikai és a szubszaharai afrikai országok folyamatosan alulteljesítenek. Brazília – annak ellenére, hogy 1,4-del nőtt a pontszáma a tavalyihoz képest – a 28. helyről a 31.-re csúszott le 2023-ra, de még így is a legjobban teljesített a latin-amerikai országok közül. Az ország nehéz éveken van túl, Jair Bolsonaro elnök kormányát kritizálták a világjárványra adott válasza és környezetvédelmi politikája miatt is. A változékony politikai környezet egyértelműen befolyásolta Brazília soft power pozícióját.
Dél-Afrika regionális vezető a szubszaharai Afrikában, de idén is visszaesett a rangsorban – a 40. helyre a 34.-ről. Az ország továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe: szegénység, gazdasági egyenlőtlenség, magas infláció, jelentős bűnözés, biztonsági nehézségek, energiahiány.
India teljesítménye javul, már a 28. a listán, de sokkal több potenciál van benne, mint amit az index mutat. Különösen jól teljesít a kultúra és örökség, illetve az oktatás és tudomány területén, valamint erősítette pozícióját az űrkutatásba fektetett erőforrásokkal. Az Indiai Űrkutatási Szervezet 2022-ben először bocsátott fel kereskedelmi műholdakat, s az űrtechnológiai magáncégek régóta kiváló teljesítményt nyújtanak. Bár az ország idén javított a rangsorban, különösen a hírnév, az emberek és értékek, a kormányzás és a fenntartható jövő kategóriában van lemaradva. De jelentős növekedési potenciállal büszkélkedhet: ez a száma a második legmagasabb.
Igaz, hogy önmagában a soft és a hard power területén végzett vizsgálódások is érdekes eredményekre vezethetnek, de a modern diplomácia inkább a smart power felé mozdul el. Ahogy a soft power önmagában nem képes hatékony külpolitikát eredményezni, úgy a hard power sem, gondoljunk csak a Bush-kormány külpolitikájára. Ahogy Joseph Nye is leírta, az intelligens hatalmi stratégia a kemény és a puha hatalom kombinálásának képességét jelöli attól függően, hogy egy helyzetben a kemény vagy a puha hatalom a hatékonyabb. A smart power így lényegében magával a multilateralizmussal foglalkozik, ami csak erősíteni tudja a külpolitikát.
A szerző politológus, a Makronóm Intézet elemzője
Nyitókép: Shutterstock
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
Sosem látott LMBTQ-propaganda zajlik Nyugaton, de szerintük ez nem elég. Sőt.
Az orosz parlament jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi Vlagyimir Putyin elnök számára, hogy külföldi országok ellen indítson hadműveletet.
A feltörekvő államok egyre nagyobb mozgásteret építenek ki a nemzetközi térben
A magyar–kazah kapcsolatok ma már többdimenziós partnerségek: nemcsak politikai párbeszédről van szó, hanem együttműködésről az energetika, az oktatás és a kultúra területén – nyilatkozta Aidar Kurmasev, a kazah KazISS szakértője.
Egyre inkább maga alá temetik a korrupciós botrányok Pedro Sánchezt.
A ferencvárosiak nagyon szeretnék Borbély Balázst.
