A kínai valuta egyre inkább előtérbe kerül Latin-Amerikában, de még hosszú út áll előtte, hogy valódi kihívója legyen az amerikai zöldhasúnak. Ám a jüan az elmúlt hónapokban néhány győzelmet aratott kulcsfontosságú csatatereken.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína egyre agresszívebben igyekszik külföldön is megalapozni a valutahatalmát, egyre nagyobb versenyt teremtve a dollárral. Bár elemzők szerint a jüan nem valószínű, hogy a közeljövőben kihívja párbajra az amerikai fizetőeszközt, az elmúlt hónapokban néhány győzelmet aratott kulcsfontosságú csatatereken.
Augusztus 30-án a Bank of China bejelentette az első közvetlen jüanbefektetést Argentínában, amely része annak, hogy Kína a jüant alternatív valutaként népszerűsíti a nemzetközi kereskedelemben. A jüant mára a dollár helyett már több országban használják befektetési és hitelezési célokra.
Korábban azonban az ázsiai nagyhatalom nem tudta elérni a latin-amerikai szubkontinenst, amely évszázadok óta az Egyesült Államok geopolitikai befolyási és monetáris uralmának területét jelenti. Áprilisban Argentína Kínával valutacserére feljogosító szerződést írt alá, amely lehetővé teszi a Buenos Aires-i kormány számára, hogy a jüant különböző közprojektek, köztük a közlekedési infrastruktúra, a villamosenergia-, a bánya- és az energiaprojektek finanszírozására használja. Argentína dollártartalékai – a valutával való rossz gazdálkodás és a túlköltekezés miatt – egyre apadtak, és mivel az argentin peso értéke mindig is ingadozott, a jüan volt az ország új, legjobb lehetősége.
Marcos Falcone, az argentin Rosarióban működő Fundación Libertad nevű agytröszt politológusa a The Diplomatnak elmondta, hogy Kína Argentínával kapcsolatos stratégiája „egy szélesebb körű mintát tükröz, miszerint pénzügyi segítséget nyújt a rászoruló országoknak, amikor azok kifogytak a lehetőségekből”. Argentína mostantól jüannal is fizethet a külföldi, többek között Kínából származó importért – a következő három évben akár 18 milliárd dollár értékben.
Argentína a Nemzetközi Valutaalapnak fizetett júniusi adósságfizetését is jüanban teljesítette. A kínai bankok, köztük az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) az egész latin-amerikai országban engedélyt kaptak a működésre, és az elmúlt hónapokban több ICBC-fiók is nyílt.
A távol-keleti pénzintézeteknek az argentin központi bank még júniusban engedélyezte, hogy kínai valutával nyissanak ügyfélszámlákat. Az ügyfelek megtakarítási betéteket is elhelyezhetnek, és jüanban fizethetnek adósságot. Ignacio Olivera Doll újságíró a Bloomberg és a Buenos Aires Times számára azt mondta, hogy a tendencia „rávilágít Argentína súlyos pénzügyi helyzetére és Kína valutával kapcsolatos ambícióira”.
Falcone válaszul azzal érvelt, hogy
Argentínában senki sem gondolja komolyan, hogy az emberek valóban jüanban fognak bankszámlát nyitni, vagy hogy a valuta a peso, illetve a dollár egyenrangú vetélytársa lesz”. Hozzátette: „a kormány csak azért írta alá a megállapodást Kínával, mert a gazdasági helyzete pocsék”.
Kína monetáris hatókörének Argentínában még jó ideig lehetnek korlátai. Október 22-én elnökválasztást tartanak. Javier Milei, a libertárius kötődésű jobboldal jelenlegi befutója azt ígérte, hogy a hivatalba lépését követően azonnal bevezeti a dollárt mint fizetőeszközt. Emellett hevesen ellenezte a kínai befolyást Argentínában és Dél-Amerikában, mivel Buenos Airest pénzügyileg és geopolitikailag sokkal közelebb akarja hozni az Egyesült Államokhoz.
A múlt hónapban Milei a Bloombergnek kijelentette, hogy nem fogja előmozdítani a kommunista országokkal való politikai kapcsolatokat, utalva ezzel Kínára. Bár a közelmúlt politikája mutatja az ázsiai ország új monetáris befolyásának mértékét Argentínában, ez nagyon is rövid életű lehet.
Kína számára potenciálisan nagyobb és tartósabb nyereséget jelenthet a jüan növekvő befolyása Argentína szomszédjában, Brazíliában. Augusztus 31-én Tatiana Prazeres brazil külkereskedelmi miniszter a LinkedIn-fiókján azt írta, hogy bár országa külkereskedelmének a 90,5 százaléka továbbra is dollárban zajlik, „más valuták használata is növekszik”. Kijelentése tükrözi Luiz Inácio Lula da Silva elnöknek az ország valutahasználatának diverzifikálására irányuló törekvését, amelyben Kína fontos szerepet játszik. Lula, Prazeres és mások Brasíliában számos lépést tettek a jüan brazíliai jelenlétének növelése érdekében.
A Valor Econômico folyóirat cikke azt állította, hogy a jüant Brazília importjának és exportjának mindössze 0,4 százalékában használják, de a Lula elnök által nemrég bejelentett intézkedések fellendíthetik a kínai valutát. Prazeres, akinek a kapcsolatai Pekinggel kiválók, határozott lépéseket tett Kína integrálása érdekében a brazil és latin-amerikai pénzügyi rendszerbe.
Áprilisban a brazil kormány valutacsere-megállapodást írt alá Kínával, teljesen elhagyva a dollárt mint közvetítőt. A sanghaji aláírási ünnepségen Lula bírálta a zöldhasú globális pénzügyi dominanciáját, mondván: „Miért kell minden országot a dollárhoz kötni a kereskedelemben? Ki döntötte el, hogy a dollár lesz a (világ) valutája?” Lula nyilatkozata amellett, hogy kritikaként szolgált Washington számára a dollár tartalékstátusza által biztosított extraterritoriális hatalommal szemben, kormánya Kínához való közelmúltbeli pénzügyi közeledését is védelmébe vette.
Áprilisban Lula Pekingbe és Sanghajba látogatott, ahol tobb mezőgazdasági, kereskedelmi és pénzügyi megállapodást írtak alá. Augusztus végén kormánya felajánlotta Argentínának, hogy dollár helyett jüanban garantálja a kétoldalú exportot. Az alku, amelynek célja, hogy a készpénzhiány ellenére is folyamatos legyen a Brazíliából
Argentínába irányuló exportáramlás, Kína számára győzelmet jelent. A Banco do Brasil, Brazília legnagyobb bankja a jüan kizárólagos kereskedelmi szállítója lett Brazíliában, amelyet állami projektek finanszírozására, és más országokkal, köztük Kínával folytatott kereskedelemre fognak használni.
Az Egyesült Államok és egyéb nyugati államok már kifejezték nemtetszésüket a Lula-kormány Kínával kapcsolatos magatartása miatt. Számos elemző jelezte, hogy Brazília többé nem bízhat az amerikai geopolitikai érdekek előmozdításában a régióban. Lula kínai látogatásának idején John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője nyilvánosan azt mondta, hogy Brazília „orosz és kínai propagandát papol, anélkül, hogy egyáltalán megvizsgálná a tényeket”.
Brian Winter, az Americas Quarterly főszerkesztője a múlt héten a CNN Brasilnak azt nyilatkozta: az Egyesült Államok Lulának a különböző baloldali tekintélyelvű kormányokhoz való viszonya miatt Brazíliát már nem szövetségesként, „inkább partnerként” kezeli.
Meglepő módon a brazil ellenzék nem lépett fel Lula Kínához való közeledése ellen. Ricardo Salles, Jair Bolsonaro liberális pártjának feltörekvő képviselője elnézte az utazást országa és a Kína közötti üzleti kapcsolatok bővítése miatt. Tarcísio de Freitas, São Paulo állam kormányzója, aki a tervek szerint Bolsonaro utódja lesz, szintén méltatta a lépést, mondván, hogy az eredmény lenyűgözte, a Peking és Brazília közötti kapcsolatok javulása több kínai befektetést hoz majd a dél-amerikai államba.
Tavasz óta a jüan a dollár után a második legnagyobb valuta lett Brazília devizatartalékában, megelőzve az eurót. A brazil jüan-devizatartalékok tovább nőnek, Washington részesedése viszont lassan csökken. Öt évvel ezelőtt Brazíliának egyáltalán nem voltak jüanban kifejezett devizatartalékai.
Bár Brazíliában és Argentínában még mindig a dollár a domináns valuta, a jelenlegi kormányok mind politikájukkal, mind szóhasználatukkal világossá tették, hogy a jüant is be kívánják vonni a pénzügyi és kereskedelmi rendszerbe. Ezzel csak tovább nőne Kína globális pénzügyi befolyása. A közelgő argentin elnökválasztás és a nyugati ellenállás, amely Brazília Peking felé nyitó politikáját övezi, vajon segít-e lassítani – esetleg zátonyra futtatni – ezt a folyamatot? Még korai lenne ezt megítélni.
Kapcsolódó cikkünk:
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Hónapokig marad a veszélyhelyzet Magyarországon.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
