Az ExxonMobil, a Shell, a British Petrol, a ConocoPhillips és a Chevron az alperesei annak a polgári bírósági eljárásnak, amelyet Kalifornia állam indított az olajipari óriások ellen. Ez nem az első, de a legnagyobb per, amely az olaj-, gáz- és szénipari vállalatokat veszi célba az éghajlatváltozásban játszott szerepük miatt.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Big Oil, az olajipar óriásai több mint ötven éven át hazudtak nekünk, elhallgatva azt, amit már régóta tudtak, hogy bolygónkra nézve az általuk kitermelt fosszilis tüzelőanyagok mennyire veszélyesek”
– jelentette ki a múlt héten Kalifornia állam kormányzója, Gavin Newsom. Múlt pénteken az amerikai szövetségi állam jogi lépéseket tett a világ öt nagy olajipari vállalata ellen, azt állítva, hogy több milliárd dolláros kárt okoztak neki. Félrevezették a közvéleményt, hogy lekicsinylették a fosszilis tüzelőanyagok okozta éghajlati kockázatokat – számolt be a The New York Times.
A per számos más jogi eljárást követ, amelyeket amerikai városok, megyék és államok indítottak a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó érdekeltségek ellen azok környezeti hatásai miatt, miközben több évtizednyi félretájékoztató kampányok vádjai érik őket.
A jelenlegi polgári pert a San Franciscó-i Legfelsőbb Bíróságon nyújtották be az ExxonMobil, a Shell, a BP, a ConocoPhillips és a kaliforniai székhelyű Chevron ellen. Az American Petroleum Institute, az Amerikai Ásványolaj-intézet olaj- és gázipari kereskedőcég is célpont lett – tette hozzá a The New York Times. Ezek a vállalatok és társaik
„szándékosan eltitkolták vagy minimalizálták a fosszilis üzemanyagok által a nyilvánosság számára jelentett kockázatokat, noha az 1950-es évek óta tudták, hogy a termékeik jelentős globális felmelegedéshez vezethetnek”
– állt a kaliforniai panaszban.
Kalifornia egy olyan alap létrehozását szorgalmazza, amely az államban az éghajlatváltozás okozta jövőbeli károkat kezelné. Ebből az erdőtüzek, az áradások és más, a globális felmelegedésből eredő szélsőséges jelenségek károsultjai kapnának segélyt.
„Az olaj- és gázipari cégek vezetői évtizedek óta tudták, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodás ilyen katasztrofális következményeket okoz. Ugyanakkor megfosztották a közvéleményt és a politikusokat ettől az információtól, és a témáról félretájékoztattak”
– idézett a 135 oldalas panaszból a francia Les Echos napilap. „A megtévesztésük késleltette a globális felmelegedésre adott választ, aminek az emberek, a vagyon és a természeti erőforrások számára napról napra egyre súlyosabb az ára” – folytatódott a szöveg.
Az olaj- és gázipari cégek elleni panaszhullám körülbelül hat évvel ezelőtt kezdődött, ám az iparág a pereskedés elkerülése érdekében eljárásjogi kérdésekkel igyekezett kifogni a szelet a támadók vitorlájából. Ez az erőfeszítés azonban tavaly májusban kudarcot vallott, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága két esetben is elutasította a fellebbezés elbírálását, így a kereseteknek a bíróságokon keresztül kell végigjárniuk az útjukat.
Nem ez az első eset, hogy az olajipari nagyvállalatok ilyen jogi lépésekkel kénytelek szembesülni. Számos más pert is indítottak már városok, megyék és egyéb amerikai államok hasonló vádakkal, de ez a legnagyobb eljárás, amelyet az olajóriások nyakába akasztottak.
Ezek a perek sok tekintetben a dohányipari multinacionális cégek elleni eljárásokra emlékeztetnek. Ezek az ügyek széles körben nyilvánosságot kaptak, és a dohányipari vállalatok súlyos csapást szenvedtek el a tőzsdén. Az eljárások végén az alpereseknek hatalmas, dollármilliárdos jóvátételt kellett kifizetniük. Újabban pedig az amerikai gyógyszeripar került célkeresztbe, mivel sok betegnél az ópiumalapú orvosságok függőséget okoztak. A környezetvédelmi szakemberek szerint az olajipar által okozott károk is dollármilliárdokra rúgnak.
Egy amerikai megye 51 milliárd dollárt követel
Világszerte a jogtól kérnek segítséget egyesületek és intézmények, hogy kártérítést kapjanak az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási körülmények miatt. Ez alól az egyesült államokbeli Oregonban található Multnomah megye sem kivétel, amely pert indított több olajipari multinacionális vállalat ellen a 2021-es „hőségkupolának” nevezett eseményt követően, több mint 51 milliárd dollárt követelve.
A példátlan hőhullám 2021 nyarán letarolta az Egyesült Államok nyugati részét, a rekordhőmérséklet 49,6 Celsius-fok volt, ami 1400 ember halálát okozta. A World Weather Attribution (WWA), egy tudósokból álló csoport az elemzésében azt állította, hogy ennek az úgynevezett hőkupolának a kialakulása „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna, ha az ember nem avatkozik bele az éghajlatba.
„A hőkupola közvetlenül az éghajlatra gyakorolt hatásoknak tulajdonítható, amelyet a fosszilis tüzelőanyag-csoportok váltanak ki” – fejtette ki Jessica Vega Pederson, Multnomah megye vezetője az AFP-nek. A politikus szerint a fosszilis tüzelőanyagok használata által okozott szén-dioxid-szennyezés jelentős szerepet játszott a hőhullámban.
Az ExxonMobil, a Shell és a Chevron mellett az American Petroleum Institute, valamint a McKinsey elemző vállalat is célkeresztben van. A régió 50 millió dolláros kártérítést és a jövőbeni károkért még 1,5 milliárdot követel, mert szerintük a szélsőséges hőség, a szárazság, a tüzek egyre gyakoribbat lesznek. Ezen túlmenően a felperes kötelezni akarja e cégeket, hogy 50 milliárd dollárt tegyenek be egy „hatáscsökkentő alapba”, amellyel korszerűsítenék a megye infrastruktúráját.
Ezzel a lépéssel Multnomahcsatlakozik többtucatnyi városhoz, megyéhez és államhoz, amely pert indított az olajvállalatok ellen, azzal vádolva azokat, hogy a félretájékoztatásukkal jelentős szerepet játszanak az éghajlatváltozásban.
A perek hulláma 2017-ben kezdődött. Az egyik nagy visszhangot kiváltó ügyben egy tucat fiatal azzal vádolta meg Montana államot, hogy megsértette a „tiszta és egészséges környezethez” való alkotmányos jogukat. Nem kártérítést kértek, csupán azt, hogy a kormányuk éljen alkotmányos felelősségével, és „enyhítse a saját tettei által okozott károkat” – mondta a felpereseket támogató három egyesület egyike, az Our Children’s Trust ügyvédje.
Az olajvállalatok a maguk részéről melegítik az izmaikat. Az AFP által megkeresett ExxonMobil azt mondta, hogy
„az ilyen típusú panaszok csak időt és erőforrásokat pazarolnak, és semmit sem tesznek az éghajlatváltozás kezeléséért”.
A Chevron a maga részéről elítélte az „alaptalan állításokat és a kontraproduktív figyelemelterelést” a globális felmelegedés megoldásának keresésében. A perek azonban zajlanak, és a bíróságoknak kell kimondaniuk a végső szót e korántsem egyszerű esetekben.
Kapcsolódó cikkeink:
Címlapfotó: 123rf.com
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ezzel szemben, egy kíméletlen harc zajlik – erőforrásokért, területért, energiáért, s könnyen lehet, hogy nemsokára a termőföldért és az élelemért.
Olyan erőszakos és egyoldalú „iparosítás” ebben az országban legutóbb az ötvenes években volt, amikor minden erőforrást a nehéziparra összpontosítottak. Évtizedekre volt szükség annak beismerésére, hogy ez hiba volt.
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
A COP29 klímacsúcs évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozást ígér 2025-től, de a fejlődő országok által kért 1300 milliárd dollártól messze elmarad, komoly kritikákat váltva ki ezzel.
Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint alapvetően más élet várhat ránk, és eljött az ideje szembenézni ezzel.
Kiszivárgott hangfelvételek mutatják meg Nagy Ervin valódi politikai világát: nosztalgia a 2009-es megszorítások után, baloldali álmok és vágyakozás egy generáció kihalása után.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
