Ha az EU egyetlen ország lenne, a gabonakereskedelmi tilalom brüsszeli megszüntetését egyszerűen hazaárulásnak mondanánk. Így azonban marad „az uniós tagállamok érdekeinek figyelmen kívül hagyása” finomkodó kifejezés.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Mélyrepülés. Talán ez a kifejezés illik a legjobban a brüsszeli döntéshozók saját tagállamaik elől bujkáló, érdemi kommunikációra képtelen, diktatórikus módszerekkel operáló, az ukrán és Unión kívüli érdekeket messze a tagállamoké elé helyező magatartására.
Az Ursula von der Leyen vezette bizottság, amely immár az Európai Unió kormányaként tekint önmagára, eddig válaszolni sem volt hajlandó az Ukrajnával szomszédos tagállamok kérésére az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbításával kapcsolatban. A tilalom, amely az olcsó, sok esetben silány minőségű ukrán gabona kereskedelmét tiltotta az érintett országok (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia) területén, szeptember 15-én éjfélkor járt le.
Az országok kormányai hónapokon keresztül küzdöttek azért, hogy az EB meghosszabbítsa a tilalmat, ezzel biztosítva, hogy saját agrárpiacuk ne kapjon újabb mély sebeket, mint abban az időszakban, amikor az ukrán gabonadömping miatt a saját termelőik egyáltalán nem, vagy csak a költségeket is alig fedező nyereséggel tudták eladni saját terményeiket.
Az érintett államok egyszer már bevezettek egyoldalú importtilalmat, akkor Brüsszel jól láthatóan megzavarodott attól, hogy kézivezérlése ellen egyesek fellázadtak, így Ursula von der Leyen csikorgó mosollyal hivatalosan „engedélyezte” a rendelkezést szeptember 15-ig. A határidő közeledtével és Oroszország kilépésével a fekete-tengeri gabonaegyezményből világosan látszott, hogy az ukránok továbbra is a szárazföldi szállítással akarják saját gabonájukkal elárasztani az EU-s és a nemzeti piacokat, cseppet sem törődve a következményekkel.
Nem lehet mondani, hogy az öt tagállam nem szólt időben.
Lengyelország és Magyarország hónapok óta ismételgeti, hogy nem fogja hagyni kivéreztetni saját agrárpiacát és termelőit az Ukrajna melletti szolidaritás jegyében.
A lengyelek különösen kényes helyzetben vannak: pontosan egy hónap múlva választásokat tartanak, márpedig a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság párt legnagyobb szavazóbázisa éppen a vidék, ahonnan erőteljes üzenet érkezett: vagy megoldja a kabinet az ukrán gabonaimport rombolása miatt kialakult helyzetet, vagy búcsúzzon el a bársonyszékektől.
Miután Brüsszel, amely folyamatosan a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, nem reagált érdemben a tagállami panaszokra, azok Lengyelország vezetésével bejelentették: tulajdonképpen már lényegtelen az Európai Bizottság döntése, mert amennyiben az feloldja az importtilalmat, nemzeti hatáskörben és egyoldalúan hosszabbítják meg azt.
Brüsszel végül a határidő lejárta előtt néhány órával megszüntette a tiltó rendeletet, az ukrán és a gabonakereskedelmi multik érdekeinek megfelelően, az érintett államok pedig beváltották ígéretüket – Bulgária kivételével, amely egy nappal a döntés előtt kifarolt az egészből és fejet hajtott az EB akarata előtt. Románia három nap gondolkodási időt kért, Szlovákia jelezte az egyoldalú tilalom bevezetését, Magyarország és Lengyelország viszont azonnal a lehető leghatározottabb intézkedéseket jelentette be, amelyek éjféltől életbe is léptek.
„Jelenleg nem látunk piaci torzulást ebben az öt tagállamban, ezért nem hosszabbítjuk meg a tilalmat” – mondta Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa. Magyarország és Lengyelország azonban nagyon is a saját bőrén tapasztalja azt, amit a brüsszelieknek a szemüveg hiánya és az EU-n kívüli érdekeknek megfelelni akarása okoz, így haladéktalanul léptek.
A lengyel miniszterelnök az Európai Bizottság utolsó pillanatos döntése után azonnal közölte: nem érdekli a rendelet, Lengyelország egyoldalúan meghosszabbítja az ukrán gabonafélék kereskedelmi tilalmát. Mint mondta:
Nem hallgatunk Brüsszelre, nem hallgatunk von der Leyenre”.
A magyar kormány ennél sokkal erősebb választ adott. Nagy István agrárminiszter azonnal bejelentette: Magyarország nem csak meghosszabbítja nemzeti hatáskörben az eddigi tilalmat, de a tiltott kereskedelmi termékek és termények számát huszonnégyre bővíti.
A kormányrendelet ugyanakkor továbbra is engedélyezi a tranzitszállítást az ország területén keresztül, azzal a feltétellel, ha a fuvarozó nyilatkozik arról, hogy csak átszállítja a terméket az országon, az áru pedig a behozatal napjától számított tizenöt napon belül elhagyja azt.
Az ukrán elnök az X-en kezdett hálálkodni Ursula von der Leyennek. Mint írta, az EB döntése jó példa arra, „hogy Ukrajna és az EU valódi egységben működik együtt. Ha betartják a szabályokat és betartják a megállapodásokat, Európa mindig nyer”. Bejegyzését úgy zárta: ha a most kötelezett országok döntései sértik az uniós jogszabályokat, Ukrajna civilizált módon fog reagálni.
Hogy az ukrán elnök mit ért civilizált reagáláson, azt már előre közölte. Várható, hogy Ukrajna egyfelől panaszt tesz Ursula von der Leyennél, eljárások indítását sürgetve a tilalmat fenntartó országok ellen, másfelől feljelenti Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát a Kereskedelmi Világszervezetnél.
Hab a tortán:
Miközben Brüsszel úgy nyilatkozott, hogy az ukrán gabonaexportnak nincsen piactorzító hatása, közleményében paradox módon arra kéri Ukrajnát, hogy hatékony intézkedéseket vezessen be exportjának piactorzító hatásai ellen.
Az ukrán gabonaexport ügye az Európai Bizottság állatorvosi lova lett: Brüsszel mindent elrontott vele kapcsolatban, amit el lehetett rontani, most pedig, amikor már alig lélegzik szerencsétlen pára, egy húsvágó bárddal közelít felé. A legrosszabb a történetben, hogy a jelek szerint ezt még csak nem is önszántából teszi. Azt a húsvágó bárdot Brüsszelnek máshol élezték. Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazásában: az ukrán gabona valójában nem ukrán, hanem „valószínűleg amerikai tulajdonban lévő területről származó kereskedelmi termék”, ez pedig egy újabb dimenzióját tárja fel az Ukrajnáról szóló vitának, vagyis annak, hogy valójában ki nyer és ki veszít ezen a háborún.
Brüsszel immár teljesen nyíltan támadja az uniós tagállamokat egy olyan érdekvonal mentén, amely elméletileg nem is kerülhetne az Európai Unió értékrendszerének közelébe. Mégis megtörténik. Folytatja háborúját a sajátjai ellen.
Ha az EU egyetlen ország lenne, ezt egyszerűen hazaárulásnak mondanánk. Így azonban marad „az uniós tagállamok érdekeinek figyelmen kívül hagyása” finomkodó kifejezés.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
Érthetetlen az egész.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
