A közelmúltban lezajlott brazil–argentin csúcstalálkozón száz pontos tervet írtak alá, amellyel a két ország gazdasági együttműködését akarják serkenteni. A két elnök, Lula és Fernández megbeszélésén szóba került a két ország közötti közös valuta kérdése is, amely az elemzők szerint inkább a vágyak világába tartozik.
„Erőteljes cselekvési tervet fogadtunk el a stratégiai szövetség újraindítására” – jelentette ki június végén Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök az Alberto Fernández argentin államfővel folytatott megbeszélések után a brasíliai Itamaraty-palotában. Az argentin elnök Lula meghívására azért érkezett a brazil fővárosba, hogy együtt ünnepeljék meg a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 200 éves fennállását. Argentína volt az első ország, amely 1823. június 25-én elismerte Brazília függetlenségét, és diplomáciai kapcsolatokat létesített a legnagyobb dél-amerikai országgal.
A két politikus 100 tételből álló intézkedéscsomagot fogadott el, hogy tartalmat adjon a Dél-Amerika két legnagyobb gazdasága közötti közös fejlesztésnek. Ehhez az elképzeléshez jól állnak a dolgok, ugyanis az országaik közötti politikai helyzet rég volt ilyen ígéretes, mindkét helyen baloldali elnök van hatalmon – állapították meg a helyi lapok. A brazil kormány egy átfogó „finanszírozási folyosó” létrehozásán dolgozik az Argentínába irányuló brazil export számára. „Olyan kapcsolatot építettünk ki, amely a magas hozzáadott értékű áruk cseréjén és gazdaságaink termelői integrációján alapul. Kölcsönös beruházásaink közel százezer munkahelyet hoznak létre” – emelte ki a brazil elnök.
Az energetikai egyeztetések elsődleges szempontokat élveztek. Argentína támogatta azt a javaslatot, hogy a Vaca Muerta-i palagáz készletekből Brazíliába vezető gázvezetéket építsenek ki. „Brazília számára nincs értelme, hogy más országok miatt helyet veszítsen az argentin piacon, mert ők hitelt kínálnak, mi pedig nem. Ezen változtatnunk kell. Mindenki nyer, a brazil vállalatok és munkavállalók, valamint az argentin fogyasztók is” – ez volt Lula véleménye az Argentínába irányuló brazil exportra vonatkozó finanszírozási folyosó létrehozásáról.
Argentína Brazília harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, viszont Dél-Amerikában a legfontosabb. Az Argentínába irányuló brazil export 2022-ben elérte a 15,3 milliárd dollárt. Az argentin termékek brazil behozatala viszont meghaladta a 13 milliárd dollárt.
A Mercosur (Déli Közös Piac) révén Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay gazdaságilag összekapcsolódnak, de van még mit tökéletesíteni a rendszeren.
A két baloldali vezető komolyan veszi egymást, és tovább akarja növelni a két ország kereskedelmét:
2023-ban ez volt az ötödik találkozó Lula és Fernández között.
Lula januári brazíliai beiktatása mellett a brazil elnök harmadik hivatali idejének első nemzetközi útja a szomszédos államba, Argentínába vezetett. Fernández viszont májusban kétszer is Brazíliába látogatott, egyszer, hogy közvetlenül találkozzon Lula elnökkel, máskor pedig azért, hogy részt vegyen a dél-amerikai elnökök csúcstalálkozóján.
Argentína – az elmúlt évtizedekben nem először – súlyos gazdasági válsággal küzd. A válság a helyi valuta, a peso leértékelődésével, vásárlóerő-vesztéssel és magas inflációval jár. A történelmi aszály az argentin gabonatermést is sújtja. Tovább mélyíti a válságot, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az adósságok kifizetésében vállalt célokkal nehezen boldogul.
Lula kezdeményezéseket tett a szomszédos ország megsegítésére, elsősorban a brazil export visszaesésének elkerülése okán.
Emellett a brazil államfő támogatást kért a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika alkotta BRICS gazdasági együttműködési szervezettől Argentína számára.
Álom a közös dél-amerikai valuta
Fernándezzel folytatott tárgyalásuk után Lula megemlítette egy referenciavaluta bevezetését a regionális kereskedelemben, hogy ezáltal csökkentsék a működési költségeket és a külföldi valutáktól való függőséget. „Ebbe az irányba kell haladnunk, olyan új és kreatív megoldásokkal, amelyek lehetővé teszik a nagyobb pénzügyi együttműködést és megkönnyítik a cseréinket” – jelentette ki a brazil elnök.
Az euró mintájára formálódik a dél-amerikai közös pénz, a sur (spanyolul dél)? Nem erről van szó. Ez a kérdés legalább húsz éve mindig felmerül, ha ilyen magas rangú találkozókra kerül sor. Ez egy régóta fennálló elképzelés, de a szándéknyilatkozatok szintjén még nem jutott túl. Az előző próbálkozások ugyanis mind kudarccal végződtek. A Clarín nevű argentin napilap még húsz évre is visszamegy, és nem habozik álomnak nevezni az ötletet: „Lula da Silva javasolta, amikor éppen csak megválasztották első ciklusára, 2002-ben.”
Brazília és Argentína között a legutóbb Lula januári beiktatása után izzott fel újból a téma. De volt egy kis félreértés. A két elnök által még az év első hónapjában aláírt stratégiai szövetség újraindításáról szóló nyilatkozatban az áll: „Úgy döntöttünk, hogy a pénzügyi és kereskedelmi cserékhez hasznos közös dél-amerikai devizáról szóló megbeszélésekkel haladunk előre, hogy így csökkentsük a [deviza]költségeket és külső sebezhetőségünket.”
A nemzetközi sajtóban ez úgy csapódott le, hogy Brasília és Buenos Aires közös devizát hoz létre. A félreértések középpontjában az állt, hogy összekeverték a csak a pénzügyi cserékre vonatkozó devizát és a közös devizát, mint az euró, amely Európa 20 országában hivatalos fizetőeszköz. Az illetékesek nem győztek magyarázkodni. A Financial Times brit lapnak Sergio Massa argentin gazdasági miniszter így nyilatkozott:
„Nem akarok hamis reményeket kelteni. Ez csupán az első lépés egy hosszú úton, amelyet Latin-Amerikának meg kell tennie.”
Az új brazil pénzügyminisztert, Fernando Haddadot is bosszantotta, hogy mindig a közös devizáról kérdezik. A Veja nevű São Pauló-i hetilapban leszögezte, hogy „Brazília és Argentína a közös valuta mellett továbbra is a reált és a pesót fogja használni”.
Feltéve, ha a közös deviza valaha is napvilágot lát. Az El País América megjegyezte, hogy a közös deviza ötlete érdekesebb Argentína, mint Brazília számára.
Buenos Aires súlyosan eladósodott a Nemzetközi Valutaalapnak, és hiperinflációval néz szembe, amely 2022-ben elérte a 94,8 százalékot,
és ezért devizájának további leértékelődése fenyeget. Van elég gazdasági gond mindkét országban, előbb ezekből kellene kilábalni.
Címlapfotó:123rf.com
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Magyarország olyan szövetségesre talált, akit a teljes Nyugat maga mellett akar tudni.
A baloldal egyre távolabbról és a történésekről egyre inkább lemaradva nyalogatja sebeit.
Ilyen árrobbanás a termék kapcsán 1977 óta nem volt tapasztalható.
Napokig bolyongott az erdőben, csoda, hogy életben maradt.
Putyin a háború kirobbanása óta nem hozott ilyen döntést.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
