Közel sem csak a politikai vagy a zenei eseményekre érdemes odafigyelni Tusványos kapcsán. A programban színvonalas szakmai rendezvények és kerekasztal beszélgetések idén is elhangzottak, több ilyen építő vitának tanúja volt a Makronóm is. Július 21-én a BKIK, az MBH Bank és a Magyar Nemzeti Bank szakértői a friss pénzügyi trendekről beszélgettek.
A Makronóm Intézet elemző munkatársának írása
Sokan csak a médiából, esetleg a szenzációt kereső szalagcímekből tájékozódnak arról, hogy mi történik azon a néhány nyári napon Tusnádfürdőn, ismertebb nevén Tusványoson. A helyszín hangulata azonban természetesen egészen más, ahogyan azt e sorok írója személyesen is megtapasztalhatta Erdélyben, ebben a lenyűgöző környezetben. Annak aki nem tudná: lényegében egy színvonalas rendezvényről van szó a nyári zenei fesztiválok sorában, amelyen délelőttönként és délutánonként a szakértői, szakpolitikai véleménycseréké a főszerep.
Most azonban nem a politikáról és nem is a zenéről, hanem a szakmai részről lesz szó, hiszen a többi aspektusra amúgy is nagy figyelem irányul.
A rendezvény hivatalosan a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor néven futott, azaz 32. alkalommal rendezték meg. A sok ezer látogató zömében fiatal volt, részben Magyarországról és Erdélyből, de szép számban voltak más országokból is.
Nézzük akkor meg alaposabban – egy kerekasztal példáján keresztül –, hogy milyen szakmai programok zajlottak. Pénteken például arról volt az az MBH Bank sátrában, hogy a technológiai fejlettség és az innováció vezérelte gazdaságstratégia meghatározó szerepet játszhat abban, hogy a vállalkozások, a jegybankok és a kereskedelmi bankok felkészültek legyenek a stresszhelyzetekben, és gyorsan, hatékonyan tudjanak reagálni a váratlan körülményekre.
A résztvevők dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke, Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese és Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért, devizatartalékért és kockázatkezelésért felelős igazgatója voltak; ők beszélgettek az elkövetkező tíz év legfontosabb gazdasági kihívásairól.
A szakértők véleménye szerint nélkülözhetetlen, hogy a pénzügyi szereplők a társadalom érdekeit szolgálva elébe tudjanak menni a változásoknak, amelyeket a digitalizáció erősödése és az éghajlat-változás vagy éppen az olyan váratlan események jelentenek, mint amilyen a koronavírus-járvány volt.
„A világ nem fog lelassulni, alkalmazkodni kell a folytonos változáshoz, még gyorsabban kell reagálni a kihívásokra”
– hangsúlyozták a résztvevők hozzátéve, hogy átalakulóban van a társadalom dinamikája az, hogy az emberek mit tartanak fontosnak, mi motiválja őket.
„Ez a pénzügyi szektorral szemben is elvárás, a kereskedelmi bankoknak is túl kell lépniük az alapszolgáltatásokon, olyan megoldásokra van szükség, amely az emberek mindennapjaiban nyújtanak segítséget” – mondta Szabó Levente. „Intézményileg is fel kell készülni a változásokra. Az államoknak, és ezen belül a jegybankoknak is készen kell álniuk, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljanak az új kihívásokra” – tette hozzá Kolozsi Pál Péter, a központi bankok előtt álló feladatok közé sorolva a pénzügyek digitalizációjára való reagálást és adott esetben a digitális jegybankpénz biztonságos bevezetését.
„Az előttünk álló változások tekintetében még nagyobb szükség van az olyan szervezetekre mint a BKIK. Továbbá még közelebbi kapcsolatra van szükség a vállalkozói réteggel. Ahol a tudás van, ott lesz a fejlődés. Kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaság elmélyítése” – fogalmazott Balog Ádám, kiemelve a tudásközpontok szerepét és ezzel összefüggésben a koncentráció mértékének várható növekedését.
A digitalizáció, a kényelmet és a hatékonyságot növelő szolgáltatások még inkább előtérbe kerülnek az elkövetkező években, ebben a tekintetben csak azok az országok lehetnek sikeresek, amelyekben nem állítanak felesleges adminisztrációs korlátokat. „A hatékony államok lesznek sikeresek azok, amelyek az innováció irányába tudják vinni a vállalkozásokat, a gazdaság és a társadalom egészét is” – hangsúlyozták a beszélgetés résztvevői. Komoly változások előtt állunk, elég csak a pénz szerepének, vagy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos igények változására gondolni – tették hozzá, rámutatva egyfelől a különböző devizák súlyának és az állami szabályozáson részben kívül eső alternatív fizetési eszközök jelenleg is zajló átalakulására, másfelől arra, hogy elébe kell menni ezeknek a változásoknak.
Fontos, hogy a pénzügyi rendszerek megőrizzék a beléjük vetett bizalmat, függetlenségüket”
– emelte ki Balog Ádám.
„A digitális jegybankpénzek esetleges bevezetésével kapcsolatban a technológiai aspektusok mellett át kell gondolni például, hogy adott esetben milyen funkciói lesznek egy ilyen pénznek, milyen hatásokat akar általa az állam elérni, milyen hatása lesz a monetáris politika vitelére, az inflációra, a bankrendszerre, a betétekre és a hitelezésre” – jegyezte meg Kolozsi Pál Péter, hozzátéve, hogy
ez a kutatási munka a jegybankokban és a Magyar Nemzeti Bankban is elkezdődött, illetve az első pilotprojektek is elindultak.
„A jövő fő kontúrjai már látszanak, de felelősen kell eljutni oda, és a megfelelő időben kell odaérni” – értettek egyet a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. „Nehéz megmondani, hogy pontosan milyen lesz a következő sokk, de az bizonyos, hogy minél fejlettebb technológia áll rendelkezésünkre, annál hatékonyabban tudunk majd reagálni” – hangsúlyozta Kolozsi Pál Péter, aki szerint ezt támasztja alá az azonnali fizetési rendszer bevezetése, ami a koronavírus-válság időszakában nagy hozzáadott értéket jelentett a pénzforgalomban.
Az elmúlt évek kihívásai megmutatták, hogy a stresszhelyzetek felgyorsítják a normál folyamatokat, kiváltképp igaz ez a digitalizációra. Az innováció szerepe kulcsfontosságú, mind a szabályozó, mind a pénzügyi szolgáltatók, mind a vállalkozások részéről, meg kell találni az ideális egyensúlyt ebben
– mondták a társadalom egészének szempontjából, kiemelve az értékteremtés jelentőségét, a közöség érdekeinek szolgálatát.
Az elkövetkező 10 év legnagyobb kihívásai közé sorolták a résztvevők a környezeti hatásokhoz, az éghajlat változáshoz való alkalmazkodást és azt, hogy miként lehet majd erre irányítottan reagálni,
a társadalmi, gazdasági környezet állandósuló változását és e változások gyorsuló ütemét, valamint a mindezek következtében szükséges új gazdasági modellre való sikeres átállást. „Sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi növekedésre lesz szükség, amelynek a tudás és az innovációvezéreltség lesz a központi eleme” – emelték ki a beszélgetés résztvevői.
A cikk szerzője, Halaska Gábor, a Makronóm Intézet elemzője.
Címlapfotó: MTI fotóbank
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
Új korszak kezdődhet a városi közlekedésben: Zágráb utcáira megérkeztek a vezető nélküli taxik, igaz, egyelőre még emberi felügyelettel. A drága fejlesztés mögött komoly ambíció áll, hiszen a horvát cég más városok felé is nyitna – a valódi kérdés azonban az, hogy az utasok bizalmat szavaznak-e az önvezető technológiának.
Legyen akkor a holnap helyett a távlatunk dátuma 2050! Ahogy a jövőről elmélkedünk, sorakozni kezdenek a kérdések. Rajcsányi Gellért írása.
A volt uniós ügyekért felelős miniszter kőkemény őszinteséggel elemezte a Fidesz vereségét!
A rendőrség nem érti.