Dühöng az El Niño és harcok dúlnak Szudánban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének két ügynöksége is arra figyelmeztetett, hogy júniustól novemberig 22 országban, összesen 18 éhínséggócban tovább súlyosbodhat az élelmezési bizonytalanság.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint az Élelmezési Világprogram (WFP) közös jelentést fogalmazott meg a 2023 júniusától novemberéig tartó előrejelzési időszakra. Hangsúlyozzák, hogy a súlyosbodó állapotok a forró pontokon egy globális élelmiszerválság kellős közepén következnek be. A jelentés elsősorban a számos élelmiszerbiztonsági kockázattal szembenéző országok közül a legkritikusabb helyzetben lévőket veszi górcső alá.
A FAO öt kategóriába sorolja az egyes régiókat.
Az elsőben nincs veszély vagy csak csekély, itt a háztartások képesek kielégíteni alapvető élelmiszer-szükségleteiket.
A második kategória a stresszhelyzet, ahol a háztartások biztosítani tudják a minimálisan megfelelő élelmiszer-fogyasztást, de néhány alapvető, nem élelmiszer jellegű kiadás megfizetése már stresszt okoz számukra.
A harmadik kategória a válság, ahol a háztartások csak minimálisan képesek kielégíteni az alapvető élelmiszer-szükségleteket, azt is csak különböző válságkezelési stratégiák segítségével, illetve ahol már élelmiszer-fogyasztási hiányosságok vannak, amelyek akut alultápláltságban nyilvánulnak meg.
A negyedik kategória a vészhelyzet, ahol már a háztartások a nagy élelmiszer-fogyasztási hiányt csak vészhelyzeti megélhetési stratégiák alkalmazásával, a vagyon felélésével képesek mérsékelni. Itt már sürgős intézkedésre van szükség az életek megmentése érdekében.
Az ötödik pedig a katasztrófa vagy éhínség, ahol a háztartások már a fenti technikák alkalmazásával sem tudják előteremteni az élelmiszert és alapvető szükségletek hiányával küzdenek. Rendkívül kritikus alultápláltsági szintek tapasztalhatók és felüti fejét az éhezés, a nyomor és a halál.
A FAO által meghatározott 18 éhezési gócpontban a lakosság egy része valószínűleg már most is az élelmezésbiztonság jelentős romlásával szembesül, ami veszélyezteti az életeket és a megélhetést. Az elemzés alapján az azonosított válságpontok esetében fennáll a lehetősége annak, hogy az élelmezésbiztonság akut hiánya jelentősen növekedni fog az elkövetkező időszakban, több, egymást átfedő, egymással összefüggő vagy egymást erősítő tényező hatására. Ezek a különböző helyi konfliktusok és a szervezett erőszak, a gazdasági sokkok, az orosz–ukrán háború okozta élelmiszer- és műtrágyahiány az időjárási szélsőségek, illetve az éghajlat változékonysága. A humanitárius segítségnyújtás korlátozása, az alultápláltság, valamint az állati és növényi kártevők, betegségek súlyosbíthatják e tényezők hatását.
Sürgősen szükség van célzott humanitárius fellépésre, hogy segíteni lehessen a 18 éhezési gócpontban. Ezek közül nyolcban – Afganisztánban, Haitin, Nigériában, a Száhel-övezetben (Burkina Faso és Mali), Szomáliában, Dél-Szudánban, Szudánban és Jemenben – a humanitárius fellépés létfontosságú az éhínség és a halálesetek megelőzése érdekében. E célból ez a jelentés országspecifikus ajánlásokat is megfogalmaz.
A definíció szerint ebbe a kategóriába tartoznak az éhínséggel vagy éhínségveszéllyel fenyegetett országok. Afganisztán, Nigéria, Szomália, Dél-Szudán és Jemen továbbra is a legnagyobb aggodalomra okot adó forró pont a 2023 júniusa és novembere közötti kilátásokban. Haiti, Szudán és a Száhel-övezet (Burkina Faso és Mali) ebben a jelentésben a tavalyihoz képest súlyosabb kategóriába került.
Afganisztánban a becslések szerint 2023 májusa és októbere között körülbelül 15,3 millió ember (a népesség 35 százaléka) lesz kitéve az élelmezésbiztonság nagyfokú hiányának, köztük valamivel kevesebb mint 2,8 millió ember a vészhelyzetnek. A gazdasági helyzet romlása, a humanitárius finanszírozásból és az exportból származó külföldi bevételek esetleges csökkenése, valamint a női alkalmazottakra vonatkozó tilalom és az átlag alatti csapadék hatása miatt az élelmezésbiztonság súlyosbodhat.
Haitin 2022 szeptemberében mintegy 19 ezer embernek kellett katasztrofális mértékű élelmiszerhiánnyal szembenéznie Cité Soleilben, a főváros egyik erőszak által leginkább sújtott negyedében. Hiába javult mérsékelten a humanitárius segélyekhez való hozzáférés, a fegyveres csoportok uralta területeken élő városi lakosságot továbbra is fenyegeti az élelmiszer és/vagy más alapvető szükségleti cikkek hiánya. Összességében az akut élelmezésbiztonság továbbra is romlik, és az előrejelzések szerint 2023 júniusára 4,9 millió embernek kell válsághelyzettel vagy annál is súlyosabb élelmezési bizonytalansággal szembenéznie, ebből 1,8 millióan vészhelyzetben találhatják magukat.
Szomáliában az előrejelzések szerint 2023 júniusáig az élelmezésbiztonság akut hiánya tovább romlik, és a három éve tartó aszály, a magas élelmiszer- és vízárak, valamint a tartós konfliktus hatásai miatt 40 350 ember kerül katasztrófahelyzetbe, akiket éhezés és halál fenyeget. Az előrejelzések szerint április és június között mintegy 6,6 millió embernek kell válsághelyzetben élnie, közülük 1,85 milliónak vészhelyzetben.
Dél-Szudánban a szárazság, az áradások, a magas élelmiszerárak és a tartósan fennálló szubnacionális konfliktusok valószínűleg tartósan magas szintű élelmezési bizonytalanságot eredményeznek, 2023 júliusáig 43 ezer ember kerül katasztrófahelyzetbe. A szudáni konfliktus hatása, különösen a nagyszámú visszatérő beáramlása és az ellátási láncok megszakadása súlyosbíthatja az aggasztó élelmiszer-biztonság szintjét. Az előrejelzések szerint a 2023 áprilisa és júliusa közötti szűkös időszakban 7,8 millió ember, vagyis a lakosság 63 százaléka kerül válsághelyzetbe vagy szembesül annál súlyosabb fokú akut élelmiszerhiánnyal, köztük 2,9 millióan lesznek vészhelyzetben.
Szudánban az akut élelmiszer-biztonság hiányával küzdők száma valószínűleg drámaian megnő, mivel a konfliktus hatással van az élelmiszer-termelésre, az élelmiszerekhez való hozzáférésre, ami súlyosbítja a törékeny humanitárius helyzetet. Az éhínség várhatóan már a 2023 júniusa és szeptembere közötti időszakban fokozódik. A konfliktus következtében szeptemberig valószínűleg legalább 19,1 millió ember lesz akut élelmiszerhiányban. Az életmentő segélyek felfüggesztése különösen aggasztó, amellett, hogy az új szükségletekhez való igazodás nem sikerült.
A Száhel-övezetben (Burkina Faso és Mali) az akut élelmiszer-biztonság már most is katasztrofális, amelynek a mértéke várhatóan 2023 júniusa és augusztusa között tovább romlik. A konfliktus sújtotta Boucle du Mouhounban és a Száhel-övezetben Burkina Fasóban, valamint Menaka térségében Maliban 45 200 embernek kell katasztrófával szembenéznie. A civil lakosságot (nem állami) fegyveres csoportok zaklatják, ami korlátozza az áruk és az emberek mozgását, valamint a megélhetést. A konfliktus súlyosbodása – amely továbbterjedhet a szomszédos országokra – és a magas élelmiszerárak a konfliktus sújtotta területeken várhatóan az akut élelmiszer-biztonság szintjének romlásához vezetnek. A helyzetet tovább súlyosbítaná, ha az előrejelzések szerint az átlagot meghaladó esőzések várhatóak, ami növeli az árvízveszélyt.
Nigériában az akut élelmiszer-biztonság hiánya a kilátások időszakában várhatóan súlyosbodik a többdimenziós biztonsági válság, a gyenge makrogazdasági feltételek és a többszörös természeti csapások miatt. Az előrejelzések szerint 2023 júniusa és augusztusa között több mint 24,8 millió embert fog érinteni az akut élelmiszerhiány, közülük 1,1 millióan lesznek vészhelyzetben. A humanitárius ellátáshoz való hozzáférés továbbra is nagyon korlátozott, különösen Borno, Yobe és Adamawa tartományban, ahol legalább 31 önkormányzati terület részben vagy teljesen megközelíthetetlen.
Jemenben, bár a harcok elcsendesedése, az élelmiszerárak stabilizálódása és a megnövekedett humanitárius segítségnyújtás hozzájárult a katasztrofális állapotok enyhüléséhez, továbbra is aggódni lehet az élelmezésbiztonság romlása miatti, különösen, ha a teljes körű ellenségeskedések újrakezdődnek és a segítségnyújtás szintje újra csökken. Tavaly decemberben becslések szerint 6,1 millió ember volt vészhelyzetben a közel 17 millió közül, akiket válsághelyzet vagy annál súlyosabb fokú akut élelmiszerhiány fenyegetett.
A jelentés ebben a vészhelyzeti kategóriában említi meg a Közép-afrikai Köztársaságot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Etiópiát, Kenyát, Pakisztánt, a Szíriai Arab Köztársaságot illetve Mianmart is.
A Közép-afrikai Köztársaságban, 807 ezer embernek kell szembenéznie a 2023 áprilisától augusztusáig tartó időszakban vészhelyzettel. Az élelmiszer-biztonság kritikus szintje tovább romolhat; ez különösen a konfliktus által érintett és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság, valamint a városi és városkörnyéki területeken élő szegény háztartások esetében áll fenn.
A konfliktus kiéleződése és az azt követő nagyarányú kitelepítés valószínűleg tovább súlyosbítja az akut élelmezésbiztonságot a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti tartományaiban. Az előrejelzések szerint 2023 januárja és júniusa között a terület 2,8 millió fős lakosságának a közel 30 százalékát fogja érinteni a vészhelyzet.
Etiópiában az akut élelmezésbiztonság magas szintje várhatóan továbbra is fennmarad a szubnacionális konfliktusok, a magas élelmiszerárak, a korábbi aszályok elhúzódó hatásai és a becslések szerinti 4,6 millió belső menekült miatt. Az idén 20,1 millió embernek van szüksége élelmiszersegélyre, és körülbelül 7,4 millió gyermek, valamint nő szorul táplálkozási támogatásra.
Kenyában az elhúzódó aszály, az átlagon felüli élelmiszerárakat eredményező romló gazdaság és a helyi konfliktusok az akut élelmiszer-biztonság rekordszintű, kritikus szintjét okozzák. Az előrejelzések szerint 2023 márciusa és júniusa között több mint 1,2 millió ember kerül vészhelyzetbe.
Mianmarban a konfliktus intenzitása és a humanitárius segítségnyújtást akadályozó rendkívüli korlátozások közepette a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők nagy száma komoly aggodalomra ad okot. Várhatóan 15,2 millió embernek lesz szüksége élelmezési és megélhetési támogatásra.
A gazdasági és politikai válság valószínűsíthető súlyosbodása tovább csökkentheti a háztartások vásárlóerejét, valamint az élelmiszerek és alapvető javak megfizetésére való képességét Pakisztánban, ahol a becslések szerint a 43 elemzett körzetben a vidéki lakosság 6 százaléka kerülhet vészhelyzetbe 2023 áprilisa és októbere közöt.
A Szíriai Arab Köztársaságban a romló gazdasági feltételek és a 2023 elején bekövetkező földrengések hatása valószínűleg fokozza az akut élelmiszer-biztonság hiányát. Tavaly augusztus és október között 12,1 millió emberről állapították meg, hogy akut élelmezési bizonytalanságban él. Az idén 5,9 millió szíriai gyermek és nő szorul táplálkozási támogatásra – ez 18 százalékos növekedés 2022-hez képest.
A jelentés előző, 2022. szeptemberi kiadása óta Libanon, El Salvador és Nicaragua is felkerült az éhínséggócok listájára. Malawi, Guatemala és Honduras továbbra is éhségforrást jelentő ország maradt.
A világgazdaság 2023-ban – a fejlett gazdaságok monetáris szigorítása közepette – várhatóan lassulni fog, ami növeli a hitelköltségeket. A nemzetközi élelmiszerárak egy éve tartó enyhülése ellenére a hazai árak továbbra is magasak, miközben sok országban alacsonyak a devizatartalékok, ami korlátozza az importot. A korlátozott gazdasági hozzáférést valószínűleg tovább súlyosbítja a globális éhezés ellensúlyozására nyújtott adományozói támogatás általános csökkenése.
Az időjárási szélsőségek, mint például a heves esőzések, trópusi viharok, ciklonok, áradások, aszályok és a fokozott éghajlati változékonyság, továbbra is jelentős tényezők maradnak egyes országokban és régiókban. A 2023. májusi előrejelzés szerint 82 százalékos a valószínűsége annak, hogy az El Niño-jelenségek az idén május és július közötti időszakban kezdődnek, ami jelentős hatással lesz számos éhezési gócpontra.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Az amerikai elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is meghívta a találkozóra.
A visegrádi országok szerint a gazdák pénzét és megélhetését áldozná fel az uniós agrárpolitika.
Tornyosulnak a botrányok Klaus Schwab körül.
A WEF friss tanulmánya szerint az észak-európai országok energiájának mintegy 40 százalékát termelhetik meg öt év múlva az északi-tengeri szélerőművek, kombinálva a zöldhidrogénnel és a földgáztározókkal.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Pénzügyi visszaélés miatt indítottak vizsgálatot ellene.
Az Európai Parlament megmérte: a négy fal között egész derűlátó a magyar. Francesca Rivafinoli írása.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
