Magyarország diplomáciai mozgástere már Trump beiktatása előtt tágult
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
A lap szerint az ukrán elnök a magyar ipar elleni szabotázsakcióval torolta volna meg a kormány „Kreml-barátságát”.
Révész Béla, a Makronóm Intézet elemzőjének írása a Makronómon.
Megdöbbentő állításokat tartalmazó cikket közölt a The Washington Post. A lap a Discord platformon kiszivárgott, eddig nyilvánosságra nem hozott, de a TWP birtokába került Pentagon-anyagokra hivatkozva gyakorlatilag azt állítja, hogy míg Zelenszkij a Nyugat felé a békéért küzdő, higgadt és a helyzetet uraló politikus képét mutatja, addig zárt körben agresszív és eszkalációt sürgető ösztönei kerülnek előtérbe.
Mint írják: Washington és szövetségeseinek Ukrajnába irányuló fegyverszállításainak alapfeltétele, hogy – elkerülendő az eszkalációt – Ukrajna a kapott haditechnikát nem alkalmazza Oroszország területén. (Ezért nem kapott Kijev eddig többek között nagy hatótávolságú rakétákat.) Ennek betartásáról Zelenszkij folyamatosan biztosította a donorországokat, és nyomatékosította: csak Ukrajna védelmére használja a nyugati fegyvereket.
A cikk szerint azonban a kiszivárgott Pentagon-iratok egészen másról árulkodnak. Zárt ajtók mögött az ukrán elnök sokkal vadabb ötletekkel áll elő, többek között azzal is, hogyan lehetne oroszországi célpontokat megsemmisíteni, és egy NATO-tagállam, Magyarország ipari infrastruktúráját milyen módon lehetne megbénítani.
Az amerikai titkosszolgálatok által végzett lehallgatások kiszivárgott dokumentumai szerint (amelyek hitelességét a Pentagon sem cáfolta) Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy
A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzésekből kitűnik, hogy „Zelenszkij Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat”. Ez viszont nem mást jelent, mint hogy az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra.
A The Washington Post a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt is írja: Zelenszkij igenis folyamatosan beszél zárt körben Oroszország elleni csapásokról, sőt: orosz határmenti városok elfoglalásáról, amelyek már alapot adnának egy Kijev számára előnyös tárgyaláshoz. Februárban például egy katonai felsővezetőkkel tartott megbeszélésen Rosztov megtámadását javasolta, drónokkal helyettesítve a nagy hatótávolságú rakéták hiányát.
A lap utal rá, hogy Zelenszkij korábban fantáziálásnak nevezte az USA titkosszolgálatának állításait, amely szerint oroszországi célpontokat akarna megtámadni, ám azt kijelentette, hogy Ukrajna védelmében bármikor kész „nem szokványos” taktikákat is alkalmazni. A Washington Post megjegyzése szerint nem világos, hogy az USA a titkosszolgálati módszerekkel megszerzett „nem szokványos taktikai ötletek” információit megosztotta vagy meg akarta-e egyáltalán osztani a szövetséges államokkal, mindenesetre az ukrán elnök továbbra is élvezi a nyugati vezetők bizalmát és támogatását. Nagy-Britannia csütörtökön jelentette be, hogy megkezdte a nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását Ukrajnának.
Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino