Tunézia nem fogadta el a Nemzetközi Valutaalap feltételeit

A világ újrapolarizációja nem azt jelenti, hogy a globalizáció iránya megfordul, hanem azt, hogy új, regionális hatalmi-gazdasági tömbök erősödnek meg, amelyek egymás közötti viszonyrendszere fogja meghatározni a következő évek geo- és gazdaságpolitikáját. Európa számára az egyik legfontosabb ilyen tömb a Magreb-országok, azaz Észak-Afrika arab államai, amelyek kultúrájukban nemcsak a muszlim, hanem a mediterrán (római, görög, illetve a későbbi gyarmatosítók miatt francia és olasz) hagyomány vonásait is hordozzák. 

Tunézia nem kér a Valutaalap csomagjából

Ezek az országok Európa számára fontos árubeszállítók, például mezőgazdasági termékek, műtrágyagyártás, kiszervezett iparcikkek előállítása tekintetében. Emellett Fekete-Afrika felől a migrációs hullámot is képesek tompítani, az európai cégek termékeinek pedig ígéretes piacot kínálnak. Az arab tavasz eseményei 12 évvel ezelőtt megrengették a régió politikai struktúráit, de úgy tűnik, a legtöbb ország kezdi megtalálni a saját útját és erejét.
Tunézia az egyik legérdekesebb állam a régióban, amely mostanában azzal került be a hírekbe, hogy nemrég visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) harmadik 1,9 milliárd dolláros segélycsomagját. A Foreign Policy amerikai folyóirat elemzése szerint a törékeny gazdaságú észak-afrikai ország jól tette, hogy nem kért az újabb csomagból. Ettől még a jelenleg rendeletekkel kormányzó Kaisz Szaíd elnöknek – aki 2021-ben vértelen puccsal jutott hatalomra – számos kihívással kell megküzdenie, hogy egyenesben tartsa országát.
Az arab tavasz eseményei különösen a szegényebb rétegeknek hoztak nehézségeket, a munkanélküliség és az infláció is megugrott. Tunézia külkereskedelmi mérlege 2018-ra rekordnegatívumot mutatott. Az IMF már kétszer juttatott Tunéziának mentőcsomagot, 2013-ban és 2016-ban, de ezeknek a gazdaságra nem volt érdemi pozitív hatásuk. Az idei évre ismét növekvő inflációval fordult rá az ország, a februári 10,4 százalék volt a legmagasabb érték 1984 óta. A focus-economics.com oldal elemzői szerint azonban az év végére enyhülhet a pénzromlás üteme, amelyhez a tervezett szociális segély reformja is hozzájárul. Jelenleg a lakosság nagy része az állami üzemanyag- és élelmiszer-juttatásoktól függ. 

Régi IMF-receptet kapott Tunézia is

Az IMF – régi receptjéhez hűen – a pénzügyi segítség fejében ezek megszüntetését követelte. Ennek a kísérlete is hatalmas tiltakozásokat és sztrájkokat váltott ki 1978-ban és 1983-ban is. Ráadásul a segélyek megszüntetése tovább mélyítené a szakadékot a szegények és módosabbak, valamint a gazdagabb partvidéken lakók és a belső, sivatagi részen élők között. Ez ellehetetlenítené az amúgy is gyenge gazdasági növekedést, 2022 utolsó negyedévében éves alapon a focus-economics 1,6 százalékos gyarapodást rögzített. 
Amúgy is jellemző az ország gazdaságára, hogy nemcsak a turizmus, hanem az ipar is a tengerparti városokban (Tunisz, Szúsza, Szfaksz) összpontosul. Egy német elemzés éppen azt mutatta ki, hogy a tunéziai segélyezési rendszer meglehetősen igazságos és kiegyenlített. Egy helyi gazdaságkutató szervezet, az Al Bavsala azt javasolja, hogy

főleg, mert Ukrajna, még ha most éppen képes is szállítani, 50 százalékos előlegfizetést kér. Ezt pedig nehezen bírja el a tunéziai költségvetés. A mezőgazdaság átalakításához a Foreign Policy elemzője az IMF helyett más nemzetközi finanszírozási intézmény igénybevételét javasolja: a Világbank és az Európai Befektetési Bank beruházási hiteleit is tudná Tunézia erre a célra fordítani.

A magyar cégeket ismerik Tunéziában

A magyar külgazdasági stratégiában az észak-afrikai régió is szerepel mint ígéretes piac. Éppen az agrártechnológia lehet az egyik potenciális együttműködési terület, például a vetőmageladás vagy a mezőgazdasági gépek szállítása. Tunéziában van a magyar cégeknek múltja (a nemzeti futballstadiont is magyarok építették), a jelenben is jól elérhető piac. A fő nehézség a finanszírozás, de erre az Exim kínálhat célzott termékeket, vevőhitelt a tunéziai partnereknek. A multipoláris, tömbösödő világban azt a stratégiát követhetjük, hogy a regionális tömbök mindegyikével megpróbálunk kereskedni és kölcsönös előnyökön alapuló jó viszonyt kialakítani.

 Címlapfotó:123rf.com