Nyakunkon a hamis fotók korszaka, de kiszúrhatjuk a megtévesztést

Manapság olyan képek terjednek az interneten, ahol a pápa pufikabátot visel, Donald Trumpot pedig bilincsbe verik – mivel ezek a szituációk a valóságtól meglehetősen elrugaszkodtak, ezért jelez a belső hangunk, hogy itt valami nem stimmel. 

A képgeneráló mesterséges intelligencia fejlődésével ugyanis pár kattintással bárki kérhet ilyen kamu képet. Ráadásul már kevés ahhoz a két szemünk, hogy megállapítsuk, mi valódi és mi nem. Egyelőre ugyan hibázik a képalkotó rendszer – egyes esetekben hat ujjat rajzol vagy egy végtaggal megrövidíti az embert – sok esetben mégis a valóságtól megkülönböztethetetlen képeket gyárt. 

„Egészen elképesztő, hogy mire képesek manapság a mesterséges intelligencia képgenerátorok” – fogalmazott S. Shyam Sundar, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója, aki a médiatechnológiák pszichológiai hatásait tanulmányozza. Hangsúlyozza, hogy az elmúlt egy évben rengeteget fejlődtek a képgeneráló rendszerek. Sundar szerint azért  is voltak képesek ilyen mértékben fejlődni a képgeneráló MI-k, mivel egyre több olyan kép áll rendelkezésükre, például az interneten, amelyek alapján betanítható egy ilyen rendszer. 

Már nem tudunk különbséget tenni

Az angliai Lancaster Egyetem pszichológusa, Sophie Nightingale és társai 2021-ben megvizsgálták, vajon milyen eséllyel ismerik fel az emberek a mesterséges intelligencia képeit. Az eredmény elbizonytalanította a szakembereket. 

 – mutatott rá a Scientific American szakmai blog. Ráadásul itt ugye nem is művészi álomképekről, hanem hús-vér emberek, illetve nem létező, de igen valóságosra generált személyek „fantomképeiről” volt szó.

„Alapvetően ott tartunk, hogy 

– világított rá a kutató. Egy második tesztben a kutatók megpróbálták fejleszteni a tesztalanyok mesterséges intelligenciát felismerő képességét. A résztvevőknek elmondták, hogy helyesen válaszoltak vagy nem, és előre adtak nekik tippeket, hogyan ismerjék fel a generált képeket, például elcsúszott fülbevalót vagy „összenőtt” fogakat keressenek. A kutatás eredménye azonban azt mutatta, hogy így is csupán tíz százalékkal nőtt a helyes válaszok száma. 

Fehérköpenyes MI

A képgeneráló technológia fejlődésével paradox módon az emberek legjobb pajzsát az MI-generált képek ellen egy másik MI rendszer adhatja: egy, a hamis képek kiszűrésére kiképzett MI-rendszer. A szakértők szerint: ahogy a mesterséges intelligencia képgenerálási képességei javulnak, az algoritmusok ügyesebben ismerik fel a robotok által létrehozott pixelméretű nyomokat, mint mi, emberek.

„Az ilyen MI-alapú ‘detektívprogramok’ készítése ugyanolyan módon történik, mint bármely más gépi tanulási feladat” – állítja a Wisconsin-Madison Egyetem informatikusa, Yong Jae Lee. Elmagyarázta, hogy hamis és valódi képeket mutatnak a rendszernek, ebből a gép leszűri a következtetéseket, tanul, és egy idő után nagy pontossággal felismeri a generált, nem valós fotókat.

A detektálására szolgáló rendszereknek is megvannak a maguk gyengéi, állítják a szakértők. A legtöbb algoritmust egy specifikus MI-generátor képein képzik ki, így tanácstalan, amikor más algoritmusok hamisítványait kell felismerni. Lee éppen egy olyan kutatáson dolgozik, ami ezt a problémát próbálja megoldani, és inkább arra összpontosít, hogy a detektor felismerje, mi tesz egy képet valódivá. 

„A képeket generáló mesterséges intelligencia rendszerek és a mesterséges intelligencia által generált képeket detektáló rendszerek közötti harc egy igazi ‘fegyverkezési’ verseny lesz” – jelentette ki  Dél-Kaliforniai Egyetem informatika kutató docense, Wael AbdAlmageed. A szakértő szerint egyik megoldás sem lesz képes megfogni minden mesterségesen előállított képet, de attól még érdemes folytatni a harcot.

Már eljárt az idő a „hiszem, ha látom” mondás felett, hiszen már a szemünknek sem hihetünk a valóságot túl ügyesen mémelő világban.