Idén decemberre már 7 százalék alatti az éves inflációs várakozás
2023. április 18. 15:07
Ismét növekedési pályára állhat a gazdaság, fokozatosan javulhat a fogyasztás, és elindulhat az infláció tartós csökkenése, 2023 decemberére év/év alapon, azaz 2022 decemberéhez viszonyítva már egy számjegyű, méghozzá 7 százalék alatti értékkel. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői április 18-i tájékoztatójuk alkalmával felfelé módosították az éves GDP-növekedési várakozásaikat is.
2023. április 18. 15:07
p
13
9
30
Mentés
Halaska Gábor írása a Makronómon
írása a Makronómon
A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői negyedévente értékelik a hazai és nemzetközi gazdaság folyamatait, és előrejelzést adnak az előttünk álló időszakra. Most, április 18-án, friss tájékoztatójuk során a 2023. év első negyedévét értékelték, és kitekintést adtak az előttünk álló hónapokra.
A hazai GDP növekedése 4 százalék felett lehet
A magyar gazdaság idei évi kilátásait jelentősen javítja az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése, valamint számos ágazat ellenálló képessége. „Ennek megfelelően kismértékben,
0,8 százalékról 1 százalékra módosítjuk az idei növekedési prognózist. A következő években újra gyorsulhat a növekedés, amit a kilábalás mellett az új ipari kapacitások is támogatnak, az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek,
hiszen a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe” – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Az elmúlt években bejelentett, igen jelentős méretű beruházások középtávon újra a hazai gazdaság érdemi gyorsulásához vezethetnek. A Magyar Bankholding számításai szerint a következő években a hazai GDP növekedése akár tartósan meghaladhatja a 4 százalékot is.
Elindulhat az infláció tartós csökkenése
A szolgáltatások és alkoholtermékek elmúlt hónapokban bekövetkezett, vártnál nagyobb drágulása miatt 17,5 százalékról 18,5 százalékra emelték az éves inflációs előrejelzést a bankcsoport elemzői. Suppan Gergely a Makronóm kérdésére elárulta, hogy
a jelenlegi várakozások szerint akár 7 százalék alá is csökkenhet a 2023. decemberi év/év (2022 decemberéhez viszonyított) inflációs adat.
A mérséklődés döntően bázishatások miatt lehet erős. A Bankholding szakértői ma érdemben
számítanak az infláció eleinte mérsékelt, majd az év közepétől meredek csökkenésére,
hiszen számos tavalyi évközbeni intézkedés kiesik a bázisból. Az egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkentések hatására az infláció csökkenése meredekebb is lehet, amit a nemzetközi termény-, nyersanyag-, és energiaárak zuhanása is támogat.
Az energiaárak számottevő visszaesése idén érdemben csökkentheti a külkereskedelmi hiányt, a jelenlegi árak mellett a cserearányok javulása akár 7-8 milliárd euró is lehet. A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja.
Ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő ronthatja az exportpiaci kilátásokat. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 5,3 milliárd euróra,
a GDP 2,6 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.
Válságálló a hazai munkaerőpiac, régiós szinten is
A múlt évben jelentősen emelkedett a bérdinamika a 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi plusz illetménye következtében. Emellett nem is 2022-től, hanem már 2021-től, a Covid-hullámok végeztével ismét feszessé vált a munkaerőpiac.
Megjelent a munkaerőhiány, amely a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikát okozott. „A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, de a nemzetgazdasági szintű bérnövekedés továbbra is két számjegyű marad:
14-15 százalék közötti lehet a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14 százalékos emelése, valamint a magas infláció következtében növekvő bérigények miatt”
– fogalmazott Horváth András vezető elemző.
A második félévben várhatóan csökkennek a kamatok
Az MNB a tavaszi hónapokban is magasan tartja a kamatokat, az óvatosság egyelőre indokolt, tekintve, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetek pénzügyi turbulenciái alatt még mindig sérülékenynek bizonyult. Az elemzők az év második felében számítanak a kamatok csökkentésére, a 18 százalékos egynapos kamat fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz csökkenhet, ezt követően pedig sor kerülhet az alapkamat csökkentésére is. A vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében az idei és a jövő évre várt kamatpályát felfelé módosították az elemzők, az idei év végi 9 százalékos alapkamat várakozást 10,5 százalékra, a jövő év végit pedig 4,5 százalékról 6 százalékra emelték, a legutóbbi, januári prognózishoz képest.
Erősödik a forint
A forint árfolyamának előrejelzését javították a Magyar Bankholding elemzői, amelyet a forint gyors év eleji erősödése, a gáz- és energiaárak év eleje óta látott csökkenése és alacsonyabb szinteken való stabilizálódása indokolt.
A későbbiekben a várható kamatcsökkentési ciklus ellenére nem számítanak a forint gyengülésére, mivel az infláció várható meredek csökkenésének hatására az év végére pozitív lesz a reálkamatláb, amely csökkentheti az elvárt hozamokat, míg a kockázati megítélésük javulása a hazai kamatfelárak szűküléséhez vezethet.
A részletes, korábbi és friss várakozásokat, adatokat az alábbi táblázat szemlélteti:
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
úúúú az elején hogy felröppentek a lipcsik mint legyek a szarra!!!!
ja, hát foslákos fészkűek!!!!
a magas és balfaszotok, hogy kifoszotta +200ből csinált nektek -80 milliérdot a Butapestieknek ....
ez nem számít?!?!?!?
a kurva kiárúsító anyátokat!!!
mindig a más pénzét tudjátok költeni és a másokét eladni!!!!!
a Dunát eladnák ha nem folyna!!!!
