Drónok nélküli török drónanyahajót adtak át 

Törökországban nagy állami pompával, természetesen az elnök, Recep Tayyip Erdogan jelenlétében a világ első drónszállító anyahajóját avatták fel. A sajtó jelentős része diadalittasan számolt be a török hadiipar büszkeségének vízre bocsátásáról, amely a TCG Anadolu néven szeli a tengert. A 231 méter hosszú, 32 méter széles anyahajó tíz helikoptert és akár tizenegy támadó, pilóta nélküli vadászgépet képes szállítani. Természetesen a hajó le- és felszállópályával is rendelkezik.  

A török anyahajó előképe a spanyol Juan Carlos

De van itt egy kis bökkenő. A támadó drónok megjelenése az anyahajón jövő évre halasztódott, ugyanis a tervek szerint ekkor lesznek bevetésre készen a pilóta nélküli, Bayraktar TB2-esek utódai, a TB3-asok. De hát akkor miért adták át drónok nélkül a drónszállító anyahajót? Mert a jármű már elkészült, és miért ne használják ki egy kampányeseményre, amely tovább emeli a török nemzeti érzést. Kevesebb mint egy hónap múlva, 2023. május 14-én elnököt választ Törökország.
Ez az esemény 

„Hazánk az anyahajó átadásával belépett azon tíz ország közé, amely a világon képes repülőgép-szállító hajót megtervezni, fejleszteni és kivitelezni” – idézte az államfőt méltató cikkében a Habertürk napilap. A megtervezésben – emlékeztetett rá a török ellenzéki sajtó – azért nem ártott volna kitérni a spanyolokra, ugyanis az Anadolu papírra vetésekor volt egy előkép, mégpedig a Juan Carlos anyahajó, amelyre a török mérnökök igencsak támaszkodtak.

Változásokat kellett eszközölni a török hajón

De milyen körülmények között jött létre az Anadolu, a világ első számú drónanyahajója? A Sözcü ellenzéki napilap felidézte, hogy ennek a hajónak az amerikai F–35 Lighting vadászbombázókat kellett volna fogadnia. A tervezés szakaszában az Egyesült Államok és Törökország példás viszonyt ápolt, a törökök részt vettek az F–35-ös programban. Aztán jött a 2016-os puccskísérlet Törökországban. Az ankarai vezetés szerint Amerikában kell keresni a felbujtót, mégpedig az itt menedékre talált hitszónok, Fetullah Güllen ellenzéki politikus személyében. Amerikai források előre értesítették a NATO-t és az Európai Unió vezetőit a készülő puccsról, de 

Oroszország és Ankara viszonya olyan léptekben fejlődött, hogy a törökök S–400-as orosz légvédelmi rakétarendszert rendelték meg. Az Egyesült Államok sem várt sokáig a válasszal, egyszerűen hazaküldte a török mérnököket, és közölte Ankarával, hogy lemondhat az F–35-ösökről.  Kapóra jött a török dróntechnika fejlettsége. 

Egyre több török fegyver kel el a világpiacon

Selcuk Bayraktar, az ifjú repülőgép-tervező ekkor már kapcsolatban állt a török hadsereggel, és tovább tökéletesítette TB2-es drónjait. Ankara kiebrudalása az F–35-ös programból újabb nem várt bonyodalmakat szült. Az anyahajóra kivitelezett le- és felszállópálya nem felelt meg az amerikai F–16-os vadászgépeknek, amelyekből pedig Törökországnak sok van. Ekkor jött az ötlet: Bayraktar a TB2-es drónokkal egyre-másra aratta a sikereit, a TB3-ast már nem is harci drónként, hanem egyenesen pilóta nélküli vadászgépként álmodta meg, ennek pedig még alakítható volt a le- és felszálló képessége. Így kerül majd fel a török fejlesztésű pilóta nélküli támadó vadászgép az Anadolura. Az idei évre kellett volna elkészülnie a TB3-as Bayraktarnak, de még egy évet várni kell rá. Addig csak félkarú tengerjáró óriás a török anyahajó.
A török fegyverek viszont egyre kelendőbbek a világpiacon. Nem túlzás azt kijelenteni, hogy 

sőt, van olyan terület, amelyben a legjobbak között van. A tavalyi török fegyverexport meghaladta a 4,4 milliárd dollárt (a mai árfolyamon több mint 1500 milliárd forintot), és már az idén jelentős bővülés várható az exportban, nem utolsósorban az ukrán háború keltette fegyverkezési verseny révén. 
Mi állhat az elmúlt évek török sikerei mögött? A Törökországra vonatkozó fegyverembargók, amelyek időről időre sújtják az országot. A törökök 1974 után kezdték fejleszteni a fegyvergyártásukat, azt követően, amikor Ciprus ügye miatt szankciók akadályozták a fegyverkereskedelmet. 

Mi is vásárolunk török Gidrán harcjárműveket

Mintegy húsz ország haderejében vannak jelen Bayraktar TB2-es drónok. Ezek azzal is dicsekedhetnek, hogy a karabahi háborút a török drónok döntötték el: a 2020-as azeri–örmény konfliktusban a drónokról indított rakéták jelentették Baku számára a döntő fölényt. De sikeresen szerepeltek a szír, a líbiai és az etióp polgárháborúban is. Továbbá az ukrajnai konfliktus kezdetén az oroszok ellen végrehajtott akcióik méltán hozták el számukra a világhírnevet, azóta sem győzik teljesíteni a megrendelések hosszú listáját.
A világpiacon más hadiipari termékekkel is észreveteti magát Törökország: a Kaplan MT (Harimau) könnyűtankból vásárolt Indonézia, Dél-Korea tavaly kötött szerződést Altaj típusú tankmotorokra, az Atak helikopterekből 280 millió dollárért vett a Fülöp-szigetek. Magyarország pedig a közelmúltban Gidrán 4X4 török páncélozott harcjárműveket vásárolt. Egyelőre csak pár tucat érkezett meg hazánkba, a magyar flotta végleges darabszáma azonban 400-450 harcjármű körül lesz.  

Bayraktar nemcsak török földön nemzeti hős

Selcuk Bayraktar felvillantotta azt az utat, amelyen haladva a török hadiipar messze juthat. Az amerikai egyetemeken végzett fiatalember kitartóan küzdött azért, hogy elfogadtassa a török katonai vezetéssel az elképzeléseit a drónokról. Azóta azonban már nem kell bizonyítani az igazát, a gyakorlat fényesen igazolta a számításait. A „szegény legénynek” eddig szinte minden sikerült: a Bayraktar név fogalom lett, hősként tisztelik nem egy országban, és még a „szultán” – Erdogan elnök – legkisebb lányának kezét is elnyerte. A repülőmérnöknek most a pilóta nélküli vadászgépet kell megalkotnia, ha ez összejön neki, akkor a határ a csillagos ég. De ez nem amerikai csillagos, hanem nagyon is török, félholddal együtt.

Címlapfotó:TRT Haber