A holland ASML cég nélkül a világ technológiai fejlettségben nem tartana ott, ahol ma. A vállalat az európai csipgyártás büszkesége, pontosabban nem is félvezetőket készít, hanem olyan gépeket, amelyek csipeket gyártanak.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
A közelmúltban az ASML (Advanced Semiconductor Materials Lithography) holland cég kínai gyárát kémtámadás érte, megpróbálták ellopni a majd félmillió alkatrészből álló gépének pontos leiratát, nyilván azért, hogy reprodukálhassák ezt az európai csúcstechnikát. Szinte mondhatjuk, hogy a hollandok megszokták már, ugyanis ez a speciális gépgyártó a gazdasági kémkedés egyik kiemelt célpontja jó ideje. Hiába költenek el hatalmas összeget, évi mintegy 80-100 millió eurót (30-37 milliárd forintot) a biztonságra, hiába alkalmazzák százszámra a biztonsági szakma kiválóságait, ez nem rettenti el a gazdasági kémeket. A cég legfejlettebb gépei továbbra is úgy vonzzák a gazdasági hírszerzőket, mint érett szőlő a darazsakat. Ez is azt tanúsítja: vannak olyan országok, amelyek szinte minden pénzt megadnának azért, hogy ők is képesek legyenek ilyen gépek előállítására.
Ekkor azt érezhetnék, hogy rátették a kezüket a Szent Grálra: az ipar kilőne, a haditermelés előtt nem lenne lehetetlen, sőt még a mezőgazdaság is tejben-mézben fürödne. A kémek vágyának elsődleges tárgya nem valami szexi masina. Az alkotás leginkább egy emeletes buszra hasonlít, amely több tíz tonnát nyom. A szakembereknek négy-hat hónapjába kerül a felállítása. Az ára sem kevés: darabja 160 millió dollár, azaz közel 55 milliárd forint. De mint az ASML elnök-vezérigatója, Peter Wennink a közelmúltban a sajtónak elmondta: a még meg sem jelent új típusért ennek az összegnek a kétszeresét kell majd a vevőknek fizetniük.
A gyár éves kapacitása a legfejlettebb gyártmányából ötven darab, de természetesen a fejlett technológia okán ezekből sem kaphat boldog-boldogtalan. Kizárólag megbízható vevőknek szállítanak, nem sétálhat be bárki, hogy venne egy ilyet.
Ez év elején létrejött az amerikai és a holland kormány között egy megállapodás, amely az ASML-t is érinti. A vállalat ez alapján nem adhat el csúcstechnológiai eszközöket Kínának. Így érthető is, hogy Peking most más módon próbál meg „hozzáférni” a géphez.
A tajvani TSMC, amely a világ csipgyártásának 60 százalékát adja, a dél-koreai Samsung (13 százalék), a kínai UMC és Smic (mindkettő 11 százalék), az amerikai GlobalFoundries (6 százalék) mind az ASML kiemelt üzletfele. Ezek a vállalatok együttesen évente 1000 milliárd csipet állítanak elő, amelyek a számítógépekben, mobiltelefonokban, elektromos gépekben találhatók. Ma már egy megawattóra áram megtermeléséhez szükséges csipmennyiség ára szélerőművekre számolva 3000 euró, míg napelemek esetén 4000. De ha valaki modern gépkocsit vesz, az is legalább ezer csipet tartalmaz.
Mi is az ASML terméke, amely ennyire párját ritkítja az infokommunikációs szektorban? Az EUV név extrém ultraviola, azaz rövid hullámhosszú fénysugárzást takar, amely fotolitográfia technológiával képes a szilíciumlapokba nyomtatni. Ez a földkerekség legösszetettebb gépe – állítják a masina vevői. A gépek kulcselemének számít a német Trumpf nagy teljesítményű lézere, valamint a Carl Zeiss optikai rendszere. Az ugyancsak német Zeiss olyan kiváló együttműködést alakított ki az ASML-lel, hogy 2016 óta a részvényeinek 25 százalékát birtokolja.
Ha valaki ma okostelefont használ, az bátran büszkélkedhet azzal, hogy az 1969-es holdra szállást irányító számítógépnél milliószor nagyobb teljesítményű mobileszközt tart a kezében. Ennyit fejlődött a világ. Ezt az ujjbegynél kisebb, 15 milliárd tranzisztort tartalmazó mikrocsipek teszik lehetővé. Az EUV gépek ma már 7, 5, sőt 3 nanométeres csipek gyártására is képesek. (Egy nanométer a méter milliárdod része, ilyen távolságra vannak egymástól a szilíciumlapokra fotózott, lassan atomi méretű áramköri elemek.) A következő állomás a két nanométeres lesz, amelyet az ASML célként már megjelölt.
A fenti, fotolitográfiai eljárással készülő félvezetők (azaz a mikroprocesszorok) 1960-ban jelentek meg. Azóta zajlik a verseny azért, hogy minél kisebb méretű, nagyobb teljesítményű, a lehető legkevesebb fogyasztású mikrocsipeket hozzanak létre. Az ASML 2012-ben azt ígérte, hogy éveken belül elérik a 20 nanométert. 2020-ra már képesek voltak 7 nanométeres mikrocsipet nyomtatni, majd rá egy évre az 5 nanométeres határt is teljesítették.
Az elmúlt négy évben az ASML kereskedelmi forgalma a duplájára nőtt, tavaly 21,2 milliárd euró volt, ebből a haszna 5,62 milliárdot ért el. A cég tőzsdei értéke majd 300 milliárd euró. Hogy lássuk, nyereségesség szempontjából milyen megbízható vállalat az ASML, körülbelül az Airbus cégcsoport tőzsdei értékének háromszorosát éri, pedig az európai repülőgépgyártó sem panaszkodhat.
Ez a siker az 1984-es cégalapításnál korántsem volt borítékolható. A holland Philips elektronikai óriás egyik részlege egyesült az ASM vállalattal, mégpedig arra, hogy litografikus gépeket hozzanak létre, amelyek képesek csipeket nyomtatni szilíciumlapokra. Eindhoven külvárosában, Veldhovenben kaptak székhelyet, de a Philips nem bízott annyira a cégben, hogy téglaépítésű helyiségben adjon neki otthont. Ezért inkább egy mobil irodában helyezte el a munkatársakat, hogy ha mégis balul ütne ki a vállalkozás, akkor ez könnyebben eladható, vagy bérbe adható. 1988-ban a Philipstől el is váltak útjaik.
Az ASML-nek a 2000-es évek kezdetére 20 százalékos részesedése volt a fotolitografikus eszközök világpiacán, de úgy tűnt, hogy meg sem tudják közelíteni a két vezető japán vállalatot, a Nikont és a Canont. Peter Wennink 1999-ben vette át az ASML irányítását.
De hogyan sikerült azt elérni, hogy ma már a japánok nézik elkeseredetten a hollandok egyre távolodó hátát? A gazdaságpolitika belejátszott ebbe a fordulatba. Az amerikai óriások, az IBM és az Intel nem akarták a japán konkurensek kezébe adni a jövőbeli fejlesztéseiket, ezért olyan független csipgépgyártót kerestek, amely nem válhat igazi vetélytárssá. Az ASML erre kiválóan megfelelt, és a hollandok nagyobb bizalmat élveztek a tengerentúlon, mint az ázsiaiak.
Aztán időben kapcsoltak a tajvani, ekkor még csak helyet követelő csipgyártók gépekkel való ellátásakor. Rögtön a legnagyobbal kezdték, a TSMC-vel. 2010-ben előálltak a forradalminak számító technológiával, az ultraibolya fényével működő litografikus géppel, amely tarolt a piacon. A Trumpf által készített, a világon a legpontosabb lézerek és a Carl Zeiss optikai rendszerei is vezető szerepet játszottak e csodamasina megalkotásában, de azért kellett a jelenleg szerte a világon 39 ezer alkalmazottat foglalkoztató ASML is, amely megvalósította az új gépet.
A vállalat szép lassan megkezdte világméretű terjeszkedését: 1999-ben felvásárolták egy amerikai konkurensüket, 2016-ban Tajvanon ruháztak be. Összeszerelő üzemük van Kaliforniában, Tajvanon és Dél-Koreában. Az ázsiai fejlesztésekért felelős központjuk Hongkongban található, az amerikai tevékenységüket a texasi Tempe-ből hangolják össze. Az ASML nem akar ülni a babérjain, tudja, hogy nem lehet leállni, a kutatás-fejlesztésre 2025-ig 4 milliárd eurót (közel 1500 milliárd forintot) szán.
A holland cégnek a szakértők szerint nem kell aggódnia világpiaci vezető helyéért. Sőt, ha a jelenlegi politikai helyzetet nézzük, akkor végképp nincs mitől tartania. Jó néhány ország úgy látja, hogy szeretné biztonságos helyen tudni csiptermelését. Ez pedig az országhatárokon belül van. Tehát az államok a félvezetőgyárakat, a növekedés motorjait hazai környezetben fogják felépíteni, ez pedig tovább növeli a keresletet a gépekre. De ha az ASML a jelenleg meglévő vevőkörére alapoz, akkor is a szektornak mintegy 650 milliárd eurója van félretéve fejlesztésre. A jövő nemhogy biztosnak, hanem kifejezetten rózsásnak ígérkezik.
Ehhez társul az Európai Unió újraiparosítási törekvése, amelyben a holland vállalat kulcsszerepet játszik. Modern ipar nem létezhet mikroshipek nélkül, ezt tudják Európa minden szegletében. Ez pedig elképzelhetetlen csipgyártó gépek nélkül, amelyeknek ezen a földrészen található a nagyágyúja. Az európai politikusok is tudatában vannak ennek, körül is udvarolják az ASML vezetőit. A minap Emmanuel Macron francia elnök több mint húsz év után tett hivatalos államfői látogatást Hollandiában. Természetesen útjába ejtette Veldhovent is, az ASML székhelyét, és küldöttsége eurómilliárdos megállapodásokat kötött a holland csipgyártó vállalat vezetőivel.
Címlapfotó:123rf.com
Aleksandar Vučić szerb elnök Brüsszelben tett látogatása során egy váratlan pillanatban utalt arra, hogy „üzenetet hozott Moszkvából”.
A honvédelmi miniszter szerint a NATO és az EU vezetőinek háborús képzetei komoly biztonsági kockázatot jelentenek.
A szlovák miniszterelnök szerint az EU stratégiája hibás és hatástalan, a háború folytatása pedig értelmetlen öldöklés anélkül, hogy erősítené Ukrajna pozícióját egy esetleges béketárgyaláson.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
„Szomorú, hogy úgynevezett felelős európai politikusok tesznek ilyen kijelentéseket a 21. században” – mondta a külügyminiszter.
Ezúttal Bayer Zsolt volt Kacsoh Dániel vendége a Reakció legújabb adásában.
Az ukrán elnök videója és az orosz reakciók eltérő képet festenek a terepen zajló műveletekről.
