Az EU agrárbiztosa megnyitotta a válságalapot, de megítélése szerint abból Magyarországnak semmi nem jár.
Amikor az ukrán gabonakivitel tavaly a kikötői blokádok miatt gyakorlatilag leállt, és úgy tűnt, globális élelmiszerválság fenyeget, a szomszédos országok mindent megtettek, hogy alternatív útvonalakat biztosítsanak Kijevnek a szállításra. Magyarország is a végletekig felpörgette vasúti kapacitásait és tranzitforgalmát, a szolidaritási folyosókon keresztül aztán el is kezdett ömleni az ukrán gabona, ráadásul – az EU döntésének megfelelően – vámmentesen. Ez a lépés azonban azt eredményezte, hogy az olcsó, de bizonytalan eredetű és termelésében az EU-s szabályoknak nem megfelelő ukrán termények soha nem látott mennyiségben borították el a kontinenst, elsősorban éppen a szomszédos hat ország agrárpiacának okozva igen nagy károkat.
A szolidaritási folyosók alapkoncepciója az volt, hogy ezeken keresztül juttatják ki az ukrán terményeket a kontinensről a szegény országok felé, de csakhamar világossá vált, hogy a mennyiség jelentős része az európai kereskedőknél ragad, akik a vámmentes portékát aztán vagy helyben, vagy a gazdagabb országoknak értékesítik, uniós piacon kívül és belül egyaránt, mesterségesen csökkentve ezzel az érintett országok saját gabonája iránti keresletet.
A helyzet annyira eldurvult, hogy a szolidaritási folyosókat biztosító országok – amelyekben zömében bent ragadt az ukrán gabona, jelentős csapást mérve saját piacukra –, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária miniszterei sürgős segítséget kértek a januári brüsszeli agrártanácson a területért felelős uniós biztostól, Janusz Wojciechowskitől. Nagy István agrárminiszter akkor úgy indokolta a lépést: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát.
Brüsszelben aztán hamar kiderült, hogy az Európai Bizottság igen sajátos módon kezelné a problémát. Wojciechowski a miniszterek panaszára reagálva úgy fogalmazott: az ukrán gabona beáramlását nincs szándékukban limitálni. Ezért inkább megnyitnák a mezőgazdasági válságkeretet, és abból juttatnának az agrárpiacukat egyben tartani igyekvő országoknak.
A héten erre is sor került, Magyarország számára a már-már szokásosnak mondható végeredménnyel. Az Európai Bizottság aktiválta a válságalapot, és abból 56 millió eurót különített el a bajba jutott országok megsegítésére. Az uniós biztos megítélése szerint azonban ezt az összeget csupán három országnak, Bulgáriának, Lengyelországnak és Romániának utalják ki, miután a saját termelésük és az ukrajnai import meghaladta a háború előtti ötéves átlagot, így a bizottság bizonyítottnak vette, hogy összefüggés van az ukrán kereskedelem és az országok saját gabonapiacának problémái között.
Ugyanez a piactorzító hatás ugyanakkor Wojciechowski szerint nem jelentkezik Szlovákia, Csehország és Magyarország esetében, így ezek az országok egy fillért sem kapnak a válságalapból.
Nagy István agrárminiszter a döntést követő sajtótájékoztatón azonnal jelezte: Brüsszel ismét kettős mércével mér, diszkriminációs politikát folytat, és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza a magyar gazdálkodókat. „A bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással a gabonapiaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, addig Magyarországon ez 217 euróra esett vissza. Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül és azt súlyos szakmai tévedést sem, miszerint nem az ukrán gabona bejövetele idézte elő ezt a nagy árcsökkenést” – mondta a miniszter az MTI-nek, hozzátéve, hogy felkérte a bizottságot állásfoglalásának felülvizsgálásra.
„Statisztikai adatokkal, számokkal bizonyítottuk, hogy igenis óriási károkat szenvednek a magyar gazdák azért, mert a szolidaritási folyosó által bekerült gabona nem a célországba megy, hanem Magyarországon marad. A bizottság nem szakmai, hanem politikai döntést hozott” – jelentette ki.
Fotó: MTI/PAP/Leszek Szymanski
„Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarja kényszeríteni a magyarokra”, de „mindig meg fogjuk magunkat védeni, mert ezt nem szabad megengedni” – szögezte le a kormányfő.
Magyar Péter pártja Brüsszelhez, míg a kormány a magyar választók elvárásaihoz igazodik.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
Háborúk és kioktatás helyett béke és pragmatikus együttműködések– valahogy így lehet összefoglalni a formálódó világpolitikai menüsort. Kacsoh Dániel írása.
„Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” – mondta Orbán Viktor.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
