A háború első évében Németország volt a második legnagyobb importőr. Magyarország a tizedik a listán.
A Visual Capitalist összeállította azon országok listáját, amelyek a háború kitörése óta a legnagyobb tételben vásároltak fosszilis energiahordozókat Oroszországtól. Az ábra egyszerre tűpontos és némileg félrevezető, menet közben ugyanis az EU bevezette a földgázra és a kőolajra vonatkozó importtilalmat (kivéve azon országok esetében – mint Magyarország –, amelyek földrajzi elhelyezkedésük okán és alternatív beszerzési lehetőségek híján továbbra is kénytelenek Moszkvától beszerezni az energiát).
A számok azonban nem hazudnak: míg Brüsszel Putyin háborús gépezetének leállításáról szónokol, addig a konfliktus első évében Oroszország több mint 315 milliárd dollárt keresett azzal a fosszilis energiaimporttal, amely elméletileg és a „brit hírszerzéshez” hasonló kaliberű csoportok szerint gyakorlatilag már csak vegetál. Hab a tortán, hogy ennek az összegnek csaknem a felét, 149 milliárd dollárt az EU-s tagországok utalgatták át a Kremlnek, és ha vetünk egy pillantást az ábrára, azonnal láthatjuk, hogy megint nem Magyarország az, amely a legjobban ki volt éhezve az orosz energiára.
Kína első helyében nincs semmi meglepő. A nagy szomszéd elsősorban a kőolajimportban jeleskedik, ám hamarosan elkezdik építeni a Power of Siberia 2 földgázvezetéket is, hogy Peking a lehető legtöbb földgázt is be tudja tárazni magának. Addig a globális LNG-vadászatba száll be, és persze mosolyogva eladja az orosz földgázt Európának, sokszoros áron.
Németország második helye sem mond semmi újat, Berlin több mint 12 milliárd dollár értékben szippantotta magába a maradék orosz földgázt az Északi Áramlat felrobbantása és a tilalom bevezetése előtt. Jövő ilyenkor azonban már minden valószínűség szerint a jelenlegi bronzérmes Törökország veszi át a helyét, az EU részéről folyamatosan elutasított és kioktatott Ankarának a kezét ugyanis semmilyen szankció nem köti, amit maximálisan ki is használ.
India szintén erősíteni fogja jelenlegi pozícióját. A tavaly a világ ötödik legnagyobb gazdaságává váló ország ipara hálásan használja az orosz kőolajat, amelyre újabb és újabb rekordokat döntő szerződéseket köt, teljesen elutasítva közben a szankciós politikát.
A sorban némi meglepetésre Hollandia, Olaszország és Lengyelország következik, de Franciaország és a legnagyobb játékos, Belgium is megelőzi Magyarországot, amelynek 8,6 milliárd dolláros importja a tizedik helyre volt elég a 2022. február 24. és 2023. február 26. közötti időszakban.
Fotó: 123rf
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
Kacsoh Dániel vendégei a Mandiner stúdiójában Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Szabó László producer.
Boris Kálnoky riportja a választás előtti állapotokról már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján.
„A végső árulás” címmel írt publicisztikát Francis Fukuyama a Trump-kormányzat irányváltásáról.
Az MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora új módszertan mentén született, hét objektív szempont alapján értékelték az intézményeket.
Már csaknem 14 millió forint gyűlt össze.
Az újságíró szerint az elnyomásra csak radikális eszközökkel lehet válaszolni.
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
