Az autóipar olyan játék, amit huszonheten játszanak éveken keresztül, és mindig a németek nyernek.
Megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és Németország között: az egyezség értelmében az EU mégsem tiltja be a belső égésű motoros járművek forgalmazását 2035-től, azzal a feltétellel, hogy azok technológiája kizárja a fosszilis üzemanyagos üzemeltetést.
Hosszú évek egyeztetései, tárgyalásai, vitái és veszekedései vezettek oda, hogy tavaly novemberben megszülethessen az a brüsszeli megállapodás a tagországok között, amely a klímacélok érdekében 2035-től megtiltja a belső égésű motorok értékesítését az EU területén. A javaslat gyakorlatilag azt jelentette, hogy az európai autóiparnak át kell állni a tisztán elektromos járművek gyártására.
Németország a kezdetektől fogva azért lobbizott, hogy a tiltás ne vonatkozzon az e-üzemanyagot használó járművekre: ezzel mentette volna meg top kategóriás autóiparát, az abban dolgozó nagyjából hatszázezer munkavállaló állását – nem utolsósorban pedig saját vezető szerepét, amely egy Kínával kirobbanó, elektromos járművek terén folytatott háború során garantáltan semmivé vált volna. Ahogyan Giorgia Meloni olasz miniszterelnök fogalmazott: „Ha ragaszkodunk az olyan technológiákhoz, amelyek területén az EU-n kívüli országok sokkal előrébb tartanak, az a versenyképességünket ássa alá”.
A rengeteg kopogtatás a brüsszeli ajtókon azonban hatástalan maradt, ezért a Scholz-kabinet drasztikus lépésre szánta el magát. A törvény elfogadása előtti utolsó szavazáson Berlin – mindenki döbbenetére – blokkolta a folyamatot, és közölte: csak abban az esetben mond igent, ha a tervezet szövegébe bekerül az e-üzemanyaggal működő belső égésű motorok értékesítési lehetősége is.
A pánik azonnal kitört az EU-n belül, a leghevesebben Franciaország kezdte támadni a németeket, kétarcú politikát, felelőtlenséget és az Európai Unió zsarolását emlegetve. Több tagország jelezte, nem lenne szerencsés egy már elfogadott tervezetet újból megnyitni, és elölről kezdeni a vitát, de Németország hajthatatlan maradt, és gyakorlatilag ultimátumot adott az Európai Bizottságnak, hogy haladéktalanul dolgozza be a törvénybe az általa követelt tételeket.
Mindenki abban reménykedett, hogy a március 23-i EU-csúcstalálkozó kezdetéig a felek megállapodnak, és a kormányfők olyan tervezetet láthatnak végre, amelyet hamarosan aláírhatnak, ám nem ez történt. A zavarodott hangulatot jól jelzi, hogy Franciaország álláspontjáról egymásnak teljesen ellentmondó információk érkeztek. Macron nem állt szóba az újságírókkal, de példa nélküli módon sem Ursula von der Leyen, sem Charles Michel, az Európai tanács elnöke nem tartotta meg szokásos sajtótájékoztatóját a tanácskozás után. Ezen a ponton úgy tűnt, a mérkőzés végtelen hosszabbításba megy át, a végét jelző sípszó nélkül.
Ehhez képest Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a hétvégén rövid tweetben tudatta, hogy sikerült megállapodni Németországgal, és haladéktalanul elkezdik kidolgozni az új kiegészítést, amely tartalmazza a speciális belső égésű motorok 2035 utáni engedélyezését.
A terv szerint a kizárólag e-üzemanyaggal működő belső égésű motoros járművekre az Euro 6-os környezetvédelmi szabályrendszeren belül külön kategóriát hoznának létre, és ezt illesztenék bele a kész törvénytervezetbe utólag, hogy magát a törvényt ne kelljen alapjaiban bolygatni. Volker Wissing német közlekedési miniszter elégedettségének adott hangot, szerinte 2024 őszére már minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy elkezdődjön a 2035-ös átállás gyakorlati folyamata.
A megállapodástól azonban nem mindenki felhőtlenül boldog. Azok a gyártók, amelyek kapacitásukat gőzerővel állítják át az elektromos járművek gyártására, érthető vehemenciával bírálják az ötletet, de az egyezség a környezetvédő csoportok körében is óriási tiltakozáshullámot váltott ki.
Túl azon, hogy az e-üzemanyagos technológiai megoldások még kiforratlanok, a klímavédelmi szervezetek elsősorban a csalások és visszaélések miatt aggódnak. Mint mondják, a belső égésű motorok jellegzetessége éppen az lesz, hogy az e-üzemanyag mellett benzinnel és dízellel is működnek majd, a törvény megkerülése így gyakorlatilag borítékolható lesz. Mivel a 2035-ös tiltás az akkor még forgalomban lévő, fosszilis üzemanyaggal működő járműveket nem érinti (vagyis azok majd csak hosszú évek múlva tűnnek el az utakról), az e-üzemanyagnál jóval olcsóbb benzint és dízelt könnyű lesz beszerezni, ennek pedig egyenes következménye lesz, hogy milliók játsszák ki a szabályozást.
Az Európai Bizottság ezt a kiskaput várhatóan úgy fogja bezárni, hogy szigorú szabályt hoz az újonnan gyártott belső égésű motoros járművek esetében, vagyis azokat
Erre az ötletre a környezetvédők csak legyintenek, és a 2015-ös dízelbotrányt emlegetik, amit éppen a Volkswagen robbantott ki azzal, hogy kiderült, sorozatosan meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatait.
A tervezet mindenre kiterjedő részletei még nem tisztázottak, de a 2035-ös átállás elől ezzel az utolsó akadály is elhárult. Az EU-s energiaügyi miniszterek március 28-án ülnek össze Brüsszelben, és várhatóan jóvá is hagyják a tervezetet.
Fotó: A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái egy földbe állított autóval tiltakoznak a kormány közlekedéspolitikája ellen a berlini Brandenburgi kapu előtt 2023. március 22-én.
MTI/EPA/Clemens Bilan
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
