Egyre erősödik a kínai gazdasági-kereskedelmi terjeszkedés a harmadik világban, különösen Afrikában. A kínai hitelezésről készült cikksorozatunk összefoglalója.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Kína a XXI. század elejétől 2016-ra számos afrikai nemzet fő hitelezőjévé lépett elő. Habár azóta az afrikai kormányoknak nyújtott kölcsönök volumene a 28,4 milliárd dolláros csúcsról 2019-re 8,2 milliárdra, 2020-ra pedig 1,9 milliárdra csökkent.
A pandémiából, valamint a háborúból fakadó gazdasági következmények sok afrikai nemzet hitelességét aláásták. A kontinensen 22 alacsony jövedelmű nemzet vagy adósságválsággal küzd, vagy az adott országban nagy az adósságválság kockázata.
Két évtized alatt, 2000 és 2020 között Afrika külső adóssága az ötszörösére, 696 milliárd dollárra nőtt, amelyből 12 százalékot kínai hitelezők adnak.
Kína reálgazdasága az elmúlt évtizedben elismerésre méltó növekedést produkált, mára pedig a nemzetközi fejlesztés-finanszírozás egyik globális szereplője lett azzal együtt, hogy jelenleg a világ legnagyobb hivatalos hitelezője. Egy évtizede, 2013-ban elindították a BRI-t, az Egy Övezet egy Út Kezdeményezést (Belt and Road Initiative), amely a különböző kontinenseken átívelő beruházási projektek hatalmas választékát tartalmazza. A Nyugat szerint a BRI csupán egy geopolitikai stratégia arra, hogy Kína egy új, sinocentrikus világrendet alakítson ki. Ezt nevezik Nyugaton „adósságcsapda-diplomáciának”.
A Kínának eladósodott államok közül kiemelkedik Srí Lanka, amely ma ott tart, hogy erősen eladósodott a távol-keleti országnak. Kína igazi súlyos nemzetközi szereplő, amely a befektetései mellett vonzó ajánlatokat tud felmutatni. Más szereplőknek viszont a szigetország esete intő példaként szolgálhat, főleg azoknak, akiknek van valamilyen kapcsolódási pontjuk a BRI-hez.
Srí Lanka manapság csak abban reménykedhet, hogy Kína csatlakozik egy többoldalú hitelezői bizottsághoz, és támogatja majd az adósságátütemezési tárgyalások összehangolt erőfeszítéseit. A szigetország példája ráadásul csupán egy a sok fejlődő állam közül, ahol 2000 és 2017 között a Kínával szembeni adósság a tízszeresére nőtt.
Kína az elmúlt évtizedben 25 gazdasági, kereskedelmi együttműködési övezet létrehozásával 16 afrikai országban nagy infrastrukturális projekteket épített ki a Covid alatt is. Az adatok viszont azt mutatják, hogy az általános nyugati vélekedés ellenére a kontinens egésze jelenleg nem néz szembe kínai adósságcsapdával, inkább egy-egy afrikai országnak van kiugró mértékű adóssága. A 10 legnagyobb afrikai állam Kínával szembeni teljes adóssága 2010–2019 között 109,2 milliárd dollár volt, de ez leginkább Angola kiugró értékének volt köszönhető. Az 1. ábra ezt mutatja.
1. ábra: Forrás: China Africa Research Initiative
Az 2. ábrán jól látható, hogy mind az USA, mind Kína Afrikából származó importja 2014-ről 2015-re drasztikusan csökkent.
2. ábra: Amerika és Kína importja Afrikából. Forrás: China Africa Research Initiative
A 3. ábra az USA és Kína Afrikába irányuló exportjának alakulását szemlélteti. Kína ebben a tekintetben is megelőzte az USA-t.
3. ábra: Amerikai és kínai export Afrikába. Forrás: China Africa Research Initiative
Az exportot és az importot összesítve kirajzolódik, hogy egészen 2008-ig a kereskedelem összértékét tekintve az USA intenzívebben kereskedett Afrikával, mint Kína. Ez 2008-ban fordult meg, és azóta is meghaladja az amerikait, amit a 4. ábra szemléltet.
4. ábra: Amerikai és kínai kereskedelem Afrikával. Forrás: China Africa Research Initiative
A nagyjából 19 ezer milliárd dolláros GDP-vel rendelkező ország politikai ambíciói aggodalmat okoznak a globális világrendben. Ezenfelül Kína előnye, hogy szinte monopóliuma van a ritkaföldfémek terén. Ezt a 5. ábra mutatja.
5. ábra: Globális ritkaföldfémkészletek 2021-ben. Forrás: Statista
Mindemellett a globális bányatermelésből való részesedése is Kínának a legnagyobb, 61 százalékos, így a világpiacon forgalmazott elemek messze legnagyobb részét bányásszák. Ezt a 6. ábra szemlélteti.
6. ábra: Részesedés a globális bányatermelésből. Forrás: Statista
A BRI ugyanakkor nem olyan jövedelmező, mint azt sokszor állítják. Annak leendő kedvezményezettjei közül többen kénytelenek voltak forrásokat átutalni adósságaik kiszolgálására.
A Kínával szemben leginkább eladósodott országok tehát többnyire Afrikában találhatók. A világ alacsony jövedelmű nemzetei számára jelenleg a távol-keleti nagyhatalom a preferált hitelező. Ezek az országok 2022-ben az adósságuk 37 százalékával tartoztak Kínának.
A kínai BRI világszerte stratégiai pontokat vesz kínai „ellenőrzés alá”, azaz jelentős kikötői, vasúti és szárazföldi infrastruktúra kiépítésének finanszírozását célozza. Mindez komoly adósságforrásokat jelentett a részt vevő országok számára. Ezeket az államokat szemlélteti a 7. ábra.
7. ábra: A legnagyobb külső adóssággal rendelkező országok Kína felé. Forrás: Forbes
A Kínával szembeni relatív adósságteher Dzsibuti és Angola esetén a legnagyobb, meghaladja a GNI 40 százalékát. De a GNI 30 százalékának megfelelő az adósság a Maldív-szigeteken és Laoszban is. Ezt a 8. ábra szemlélteti.
8. ábra: A Kínának legeladósodottabb országok a GNI százalékában. Forrás: Forbes
A távol-keleti nagyhatalom az elmúlt évtizedben több tíz milliárd dollárt költött arra, hogy a BRI keretében befolyást építsen ki, azonban a jelen gazdasági környezetben kénytelen átalakítani a BRI-t.
A kölcsönt felvevők több éven keresztül sürgették a kínai bankokat, hogy legyenek nagyvonalúbbak a hitelekkel, erre válaszul a döntéshozók elkezdtek kidolgozni egy konzervatívabb programot, amely szigorúbban értékelné az új projektek finanszírozását.
Ahhoz, hogy a problémás hitelfelvevőket Kína továbbra is életben tartsa, illetve a befolyását megőrizze, új kölcsönöket nyújtottak, meghosszabbították a fizetési határidőket a türelmi idővel együtt, hogy enyhítsék a fizetési nehézségeket.
Mindezek azonban nem azt jelentik, hogy Kína teljesen feladja a BRI-t, hiszen Hszi Csin-ping törekszik országa szerepének megerősítésére. A BRI kezdeményezésével már eddig is több államot sikerült Pekinghez közeli pályára állítani. Kína pedig újabban sokkal nagyobb nyitottságot mutat a multilaterális, több irányba is elkötelezett intézményekkel való együttműködésre. Ez is az egyik jele a korábbi kínai felfogástól való elmozdulásnak.
Borítókép: MTI/EPA/Mark R. Cristino
A híres amerikai politológus a Mandinernek elmondta: a liberális világrendnek vége, és ami helyette jön, az egy instabil, veszélyes korszak. Magyarországnak csak egy esélye van: ne válasszon oldalt, és legyen jóban mindenkivel.
A jelenlegi vallási vezető bejelentette: hamarosan újjászületik.
John Mearsheimer ugyanakkor nem hiszi, hogy Putyin meg akarná, vagy meg tudná hódítani Ukrajna egészét.
A tagjelöltből uniós politikai célponttá avanzsált kaukázusi állam felett továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az orosz fenyegetés, de legalább az amerikai viszony enyhülőfélben van.
A Nyugat taktikázik, a Kelet stratégiában gondolkodik: ez a különbség új világrendet jelent, amelyben a Nyugat vesztésre áll.
Moldova meg akarja előzni Ukrajnát az EU-tagság felé vezető úton.
„A Donyeck mezején hullott vér ukrán, de a szabadságért vívott harc európai” – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Aarhusban.
