A fintecheket sokáig elősorban a hagyományos bankok kihívóinak tekintették. Mára már látszik, hogy nemcsak a piaci verseny nyomásával, hanem együttműködésekkel is ösztönzhetik az inkumbens pénzügyi szereplőket az innovációra. Azonban sokszor nem elég a puszta nyitottság egy bank részéről ahhoz, hogy felszabadítsa a szervezetben rejlő innovációs potenciált.
A fintechek és hagyományos bankok Dávid és Góliát retorikáját jócskán árnyalta az elmúlt években a fintech szektor cégértékeinek zuhanása, a befektetői pénzcsapok elapadása és az elbocsátási hullámok. A szektor hangadói arra számítottak, hogy a fintechek megdöntik a bankok megingathatatlannak hitt pozícióját. Ezzel szemben, néhány kivételt leszámítva, inkább az látszik, hogy a bankok kiváló helyzetben vannak a fintechek kedvező árú felvásárlásához és funkcióik integrálásához.
De nem csak a piac farkastörvényei változtatták meg a fintechek és bankok viszonyának dinamikáját. Egyre több a sikeres együttműködés, amelyben hagyományos bankok veszik át a fintechek innovatív megoldásait. A folyamat visszafelé is hat, a bankok éppúgy edukálják a fintecheket.
Ebben a felállásban már nem a verseny okozhat nehézségeket. Sokkal inkább a tradicionális bankok és az innovációra kész, rugalmas fintechek eltérő szervezeti struktúrája lehet a szűk keresztmetszet. Az inkumbensek és a diszruptorok közötti hatékony kommunikáció ezért legalább olyan fontos, mint a bank belső struktúrájának felkészítése az innovációra. Ahhoz, hogy egy szervezet – beleértve a benne dolgozó embereket is – innovációra képes legyen, ahhoz olyan kultúrát, tudást és környezetet kell biztosítani, amely lehetővé teszi ezt.
Az MKB Fintechlab School of Innovation ezeknek a kompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében segíti az MKB munkatársait. Idén több mint 200 kolléga ismerkedhetett meg az ügyfélközpontú tervezéssel és a legfontosabb digitális pénzügyi trendekkel. Így hamarosan választ kaphatunk a kérdésre, hogy vajon tanítható-e az innováció?
Hol van Magyarország helye az űrszektorban? Mit tudnak a magyar kutatók nyújtani e téren? Többek között erről beszélgettünk Szalay Zsolt alelnökkel.
A klímavédelmet letarolta a nyers érdek, az energiaellátás biztonsága fontosabb mindennél. Európa közben innovációs szakadékba zuhant az energetika terén – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség anyagából.
A kecskeméti felsőoktatási modell három pillérre épül: az oktatás, a kutatás és az innováció egymást erősítő rendszerére.
Ahogy Tarr Zoltán is mondta: választást kell nyerni, utána mindent lehet.
Vége a ködösítésnek: az ukrán származású újságíró nyíltan hergel Orbán ellen, elvennék a szavazati jogunkat.
Különleges részletre derült fény a két miniszterelnök barátságából: Orbán Viktor már évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy a „fél-szocializmusból” a szabadpiacra vezető út a siker kulcsa.
