A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi adásában Bátorfi Botond, a Peak szakértője és Nyul Zsuzsa műsorvezető a tudatos, zöld befektetések előnyeiről és hátrányairól beszélgettek.
Azzal is tehetünk a fenntarthatóságért, hogy befektetéseinkkel zöld vállalatokat támogatunk. Ráadásul a zöld befektetés nem csak társadalmi szinten térül meg, akár nagyobb hozamra is számíthatunk a fenntartható cégek papírjaitól. Más kérdés, hogy ezt sokan garantálják az ügyfeleknek, pedig egyáltalán nem biztos, hogy valóban jól teljesítenek majd a befektetéseink.
A Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek előző adásában arról beszélt a szakértő, hogy egyes alapkezelők és vállalatok eladják részvényeiket a nem fenntarthatóan működő cégekben. A környezettudatos befektetés másik stratégiája, amikor kifejezetten zöld cégek részvényeit vásároljuk meg a pozitív hatás és nem utolsó sorban a nagyobb hozam reményében.
Ugyanakkor bármilyen szektorból választhatunk olyan cégeket, amelyek bizonyítottan figyelnek a környezetre és fenntarthatóan működnek. Ezzel a stratégiával gyakorlatilag megjutalmazzuk a zöld vállalatokat. A részvényeik tömeges megvásárlása felhajtja az árfolyamot, azt az üzenetet küldve a piacnak, hogy anyagilag is megéri fenntarthatónak lenni.
Az elmúlt években sokan választották ezt a módszert, de ez nem csak pozitív következményeket hozott. Sok zöld vállalat iránt túlzott érdeklődés alakult ki, ezért a részvényeik túlárazottá váltak. Ezért előfordulhat, hogy befektetünk egy ígéretes zöld cégbe, de a részvényár mégis tartósan csökkenni fog. A zöld befektetés másik kockázata, hogy nehéz megítélni mely cégek számítanak valóban fenntarthatónak. Rengeteg a megtévesztően kommunikáló, greenwashingot végző cég. Ezért sokszor amire azt hisszük zöld befektetés, az valójában nem az. Ebben segít eligazodni a Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi adása.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Nem meglepő módon egészen más eredmények jöttek ki, mint a Tisza-párt kamufelméréseiből.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
