Az EB elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be az új EU-s iparvédő terv alapjait, válaszul az USA inflációcsökkentő törvényére.
Davosban, a Világgazdasági Fórum második napján tartott beszédében Ursula von der Leyen végre megfogalmazott néhány javaslatot az EU iparának megmentése érdekében – válaszul az Egyesült Államok támogatási rendszerére a zöld befektetések terén, amely 369 milliárd dolláros „hazait” támogató rendszerével a beruházások áttelepülését és a vállalatok kivándorlását indíthatja meg Európából az USA-ba. Az Európai Bizottság elnöke beszédében nem titkolta: az amerikai inflációcsökkentő törvény és annak támogatási elve komoly aggodalmat keltett az Európai Unión belül.
Az Ursula von der Leyen által ismertetett javaslatcsomag rímel arra, amellyel Macron elnök (Scholz kancellár támogatásával) és Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos lobbizott az utóbbi hetekben a tiszta technológiákkal kapcsolatos beruházások és az arra való átállás uniós finanszírozására.
Az új terv részeként az EU átmenetileg módosítani fogja az állami támogatásokról szóló törvényét – alapvetően ez az egyik legnagyobb vihart kavaró pontja a francia–német alapokon álló programnak. Míg Thierry Breton teljes mellszélességgel kiáll mellette, Margrethe Vestager versenyjogért felelős uniós biztos visszafogottabban kezelné a tervet, amely szerint a tagállamok adófizetői pénzből és nem a piac versenyszabályai szerint erősítenék iparukat. A terv ellenzői a gazdagabb-szegényebb tagállamok közötti regionális különbségek elmélyülésére, valamint az EU-s piac lehetséges széttöredezésére mutatnak rá. Alapja máris van az aggodalomnak: az eddigi szabályenyhítésekkel Németország és Franciaország, az EU két legnagyobb gazdasága nyerte a legtöbbet, óriási állami összeggel segítve saját iparát.
Von der Leyen szerint az állami támogatási rendszer rugalmassá tételét még így is konkrét befektetési és hangsúlyozottan ideiglenes keretek közé szorítják, ám az Európai Bizottságnak alapjaiban és a jelenlegi sürgető körülmények között nincs problémája a változtatással és a beruházási adókedvezmények bevezetésével. Hangsúlyozta, hogy a befektetésekre vonatkozó engedélyezéseket felgyorsítják és a lehető legjobban leegyszerűsítik, valamint az év végéig létrehozzák az Európai Szuverenitási Alapot, amelyet a vészhelyzeti alap utódjául szánnak, és a stratégiai ipari szegmensekbe irányítana összegeket.
Az EB-elnök utalt arra is, hogy bár az Egyesült Államok inflációcsökkentő csomagja mellett az EU-nak a Kínától való függetlenedés nehéz folyamatával is meg kell küzdeni, Pekingre éppen a zöld átállás érdekében jelenleg nagy szüksége van az EU-nak.
A most bejelentett javaslatokról a február elején megrendezendő uniós csúcson már tárgyalhatnak is a tagállamok vezetői, ám a törésvonalak máris látszódnak. Míg Németország nem akar beleegyezni egy újabb uniós hitelfelvételbe semmilyen „ideiglenes alap” létrehozása miatt, több ország – köztük Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország – az állami támogatások szabályainak megváltoztatásával kapcsolatban hangoztatta súlyos aggályait.
Nyitóképen: Ursula von der Leyen felszólal a Világgazdasági Fórumon Davosban 2023. január 17-én. Fotó:MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
December 1-jével lépnek hivatalba.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
