Az EB elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be az új EU-s iparvédő terv alapjait, válaszul az USA inflációcsökkentő törvényére.
Davosban, a Világgazdasági Fórum második napján tartott beszédében Ursula von der Leyen végre megfogalmazott néhány javaslatot az EU iparának megmentése érdekében – válaszul az Egyesült Államok támogatási rendszerére a zöld befektetések terén, amely 369 milliárd dolláros „hazait” támogató rendszerével a beruházások áttelepülését és a vállalatok kivándorlását indíthatja meg Európából az USA-ba. Az Európai Bizottság elnöke beszédében nem titkolta: az amerikai inflációcsökkentő törvény és annak támogatási elve komoly aggodalmat keltett az Európai Unión belül.
Az Ursula von der Leyen által ismertetett javaslatcsomag rímel arra, amellyel Macron elnök (Scholz kancellár támogatásával) és Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos lobbizott az utóbbi hetekben a tiszta technológiákkal kapcsolatos beruházások és az arra való átállás uniós finanszírozására.
Az új terv részeként az EU átmenetileg módosítani fogja az állami támogatásokról szóló törvényét – alapvetően ez az egyik legnagyobb vihart kavaró pontja a francia–német alapokon álló programnak. Míg Thierry Breton teljes mellszélességgel kiáll mellette, Margrethe Vestager versenyjogért felelős uniós biztos visszafogottabban kezelné a tervet, amely szerint a tagállamok adófizetői pénzből és nem a piac versenyszabályai szerint erősítenék iparukat. A terv ellenzői a gazdagabb-szegényebb tagállamok közötti regionális különbségek elmélyülésére, valamint az EU-s piac lehetséges széttöredezésére mutatnak rá. Alapja máris van az aggodalomnak: az eddigi szabályenyhítésekkel Németország és Franciaország, az EU két legnagyobb gazdasága nyerte a legtöbbet, óriási állami összeggel segítve saját iparát.
Von der Leyen szerint az állami támogatási rendszer rugalmassá tételét még így is konkrét befektetési és hangsúlyozottan ideiglenes keretek közé szorítják, ám az Európai Bizottságnak alapjaiban és a jelenlegi sürgető körülmények között nincs problémája a változtatással és a beruházási adókedvezmények bevezetésével. Hangsúlyozta, hogy a befektetésekre vonatkozó engedélyezéseket felgyorsítják és a lehető legjobban leegyszerűsítik, valamint az év végéig létrehozzák az Európai Szuverenitási Alapot, amelyet a vészhelyzeti alap utódjául szánnak, és a stratégiai ipari szegmensekbe irányítana összegeket.
Az EB-elnök utalt arra is, hogy bár az Egyesült Államok inflációcsökkentő csomagja mellett az EU-nak a Kínától való függetlenedés nehéz folyamatával is meg kell küzdeni, Pekingre éppen a zöld átállás érdekében jelenleg nagy szüksége van az EU-nak.
A most bejelentett javaslatokról a február elején megrendezendő uniós csúcson már tárgyalhatnak is a tagállamok vezetői, ám a törésvonalak máris látszódnak. Míg Németország nem akar beleegyezni egy újabb uniós hitelfelvételbe semmilyen „ideiglenes alap” létrehozása miatt, több ország – köztük Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország – az állami támogatások szabályainak megváltoztatásával kapcsolatban hangoztatta súlyos aggályait.
Nyitóképen: Ursula von der Leyen felszólal a Világgazdasági Fórumon Davosban 2023. január 17-én. Fotó:MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Vekker legújabb adásában, Húsvéthétfőn egy rendhagyó, lélekemelő beszélgetéssel várja Önöket Gyürky Enikő, vendégével Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel. Az ünnep kapcsán a kiengesztelődés fontosságáról és a mindannyiunkban ott rejlő békéről mesél Csaba testvér, aki szerint a szeretet a legfőbb világformáló erő.
Kijöttek a legfrissebb adatok: Magyarország szárnyal, kiderült, miért irigykednek hazánkra az egész Európai Unióban.
Húsvétvasárnap délután két órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb jelképe, a teljesen megújult Citadella.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
