2021 júniusában az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris akaratlanul is internetes mémmé vált, amikor a közép-amerikai országba, Guatemalába utazott, és beszédet mondott a leendő migránsoknak: határozottan azt mondta nekik, hogy ne jöjjenek az Egyesült Államokba.
A Biden-kormányzat azt állította, hogy a migrációval kapcsolatos megközelítése az úgynevezett kiváltó okok leküzdésére fog épülni, nem pedig a Trump-korszak büntető megközelítéseire hagyatkozni. A Fehér Ház úgy ítéli meg, hogy a korrupció visszaszorítása Közép-Amerikában kulcsfontosságú az északi migránsáradat megfékezése szempontjából.
A guatemalaiak az USA-ba tartó legjelentősebb migráns-csoportok közé tartoznak. Az amerikai és mexikói hatóságok 2022-ben több tízezer guatemalait toloncoltak ki.
Sok szakértő szerint
Alejandro Giammattei guatemalai elnök lebontotta a demokratikus intézményeket, és korlátozta az újságírók és a civil társadalom munkáját. Tavaly nyáron egyszerűen kirúgott nyolc ügyészt, akik korrupció és emberi jogi visszaélések ügyében nyomoztak. És ez csak egy töredéke azoknak, akiket Giammattei hivatali ideje alatt bebörtönöztek vagy száműztek..
Persze a megfigyelők aggódnak amiatt, hogy a szavazás szabad és tisztességes lesz-e. Bár az elnök nem indulhat újabb négyéves ciklusra, de beavatkozhat, hogy konzervatív Vamos pártját hatalmon tartsa.
A Vamos és Giammattei eddig Manuel Conde konzervatív kongresszusi képviselőt támogatta, míg a konzervatív Zury Ríos – a guatemalai polgárháború idején egy hírhedt tábornok lánya – szintén bejelentkezett az elnöki címért. Ríost e családi kötelék miatt eltiltották a korábbi választásokon való indulástól, de ma – széles körben – az ország legnépszerűbb politikusaként tartják számon.
Érdekesség, hogy Giammattei a szélsőséges társadalmi konzervativizmusra épített. Kijelentette, hogy országa Latin-Amerika „életpárti fővárosa”, bár 2022 márciusában sokakat meglepett, amikor megvétózott egy törvényjavaslatot, amely 10 éves börtönbüntetést szabott volna ki az abortuszra és a melegházasság betiltására.
Lassan öt éve, 2018-ban, Guatemala az Egyesült Államok után másodikként költöztette izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe. Azóta Giammattei büszkén fitogtatja Izrael-párti álláspontját, és nem hajlandó találkozni palesztin vezetőkkel.
Sőt, Giammattei bejelentette, hogy márciusban „Tajvan-barát” országok csúcstalálkozójának ad otthont. Legyen ez egy fricska a szomszédos Hondurasnak, ahol Xiomara Castro elnök 2021-ben azzal kampányolt, hogy a diplomáciai elismerést Tajpejről Pekingre cseréli, bár ezt még nem tette meg. Egyesek úgy vélik, hogy Tajvan talán fizet valamilyen módon azért, hogy fenntartsa kapcsolatát Guatemala-várossal.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Az Eurostat adatai szerint hazánkban nőtt a második legnagyobb mértékben az euróban számított munkabér 2023-ban.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
Az OBH elnöke szerint a bírósági jegyzők elvándorlása komolyan veszélyeztetheti az ítélkezést.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem mindennapi jelenetek.
