Az észthez hasonló dinamika várható a Finnországban zajló választásokon is. Mindkét EU-s tagországot viszonylag fiatal nők irányítják, akik elődeik ellentmondásos lemondása után kerültek hatalomra, és most először állnak miniszterelnökként a megmérettetés elé. Sanna Marin finn miniszterelnök 2019-ben, 34 évesen lépett hivatalba, és kormányzását meghatározta a COVID-19 járvány és Oroszország ukrajnai háborúja.
A konfliktus miatt az Oroszországgal 1335 kilométeres határon osztozó Finnországnak újra kellett gondolnia a biztonsági és védelmi stratégiáját, és ennek élére állt Marin.
Finnország és Svédország tavaly nyáron aláírta a NATO-hoz való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet, de még nem minden NATO-tag ratifikálta a csatlakozásukat. Marin politikai karrierjét sok szempontból már meghatározta ez a lépés, amely megdöntötte a közel egy évszázados finn semlegességet.
A kormánypárt 2021 júliusa óta a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja (KOK) mögött áll a közvélemény-kutatásokban, miután a KOK győzött a 2021 júniusi helyhatósági választásokon. A KOK többnyire az alacsonyabb adók és a fiskális visszafogottság platformján indult, és nemzetbiztonsági, valamint külpolitikai kérdésekben lépést tart az SDP-vel.
A Politico szerint 2022. december 16-án a választók 19 százaléka mondta azt, hogy az SDP-re kíván szavazni, ami mintegy 5 százalékponttal kevesebb, mint amennyit a KOK szerzett. A szélsőjobboldali Finnek Pártja szorosan a harmadik helyen állt, a kisebb pártok, köztük Marin ötpárti koalíciójának tagjai pedig 10 százalékot vagy annál kevesebbet értek el.
Ha a tendencia folytatódik, Marin valószínűleg elveszíti kormányalakítási mandátumát az áprilisi választásokon, ahol a finn parlament 200 képviselői helyét lehet majd megszerezni a nyílt listás, arányos képviseleten keresztül. A törvényhozásba való bejutáshoz nincs választási küszöb, és máris rekordszámú, 24 párt jelezte jelöltállítási szándékát.
Marin koalíciója az elmúlt hónapokban számos belharcot élt át, az adózás, a környezetvédelem és a finnországi őslakos számi kisebbség jogai körül. Ez utóbbi kérdés – amely annak meghatározásával kapcsolatos, hogy ki minősül őslakosnak, és ki lehet tagja a számi parlamentnek – még a kormány szétesésével is fenyegetett.
Miközben a finn ellenzéknek számos jogos kritikája van Marin politikájával kapcsolatban, a vezetésével szemben érkező csapások jó része egyértelműen szexista és öreges volt. Szemére vetették, hogy feltárulkozó blézert visel, bonyolult reggeliket fogyaszt, és a barátaival bulizik. Kiszivárgott 2022 augusztusában egy videó, amelyen Marin táncolt, és ez arra késztette az ellenzéket, hogy a miniszterelnököt drogvizsgálatra szólítsa fel, amely negatív lett. A felháborodásuk lehet, hogy visszafelé sült el. Mindez szélesebb körű globális vitát indított el arról, hogy
Rövid hivatali ideje alatt Marin mind Finnországban, mind világszerte megváltoztatta a nők politikai szerepvállalásáról szóló közbeszédet. Ez valószínűleg április után is folytatódni fog, akár miniszterelnök marad, akár a finn ellenzék vezetője lesz.