Decemberben 4 millió 704 ezer főt foglalkoztattak Magyarországon, a munkanélküliek száma átlagosan 176 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalékra csökkent – írja a KSH. A foglalkoztatási adatok tehát az energiaválság ellenére is azt mutatják, hogy robosztus a magyar munkaerőpiac.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2022 decemberében 4 millió 704 ezer fő volt, azaz 17 ezerrel több, mint egy éve. 2022-ben – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 61 ezer fővel, 4 millió 696 ezer főre emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,4 százalék volt, 1,3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
„Decemberben a munkaerőpiacon az előző hónaphoz képest érdemi változás nem történt: a foglalkoztatottak száma továbbra is magas, kismértékben 4,7 millió fő feletti, ami meghaladja a koronavírus előtti szintet” – összegez Regős Gábor. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta minimális mértékben, 0,1 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett, ami bár 0,6 százalékponttal magasabb a júniusi minimumnál, továbbra is alacsony munkanélküliséget jelent. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint
amiben nagy szerepe van a munkaerőhiányos környezetnek: a vállalkozásoknak meg kell gondolniuk a munkaerő elbocsátását, hiszen nem biztos, hogy találnak helyette másikat, illetve az állásukat elvesztők sok esetben el tudnak helyezkedni az üres álláshelyek valamelyikében.
„A 3 havi mozgóátlagok alapján is látható a foglalkoztatás tetőzése: az éves alapú bővülés csupán mintegy 15 ezer fő volt. Ezen belül azonban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezer fővel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 14 ezer fővel csökkent” – húzza alá a szakértő, hozzátéve, éves alapon 13 ezer fővel növekedett a külföldön dolgozók, de hazánkban élők száma, amely azt jelenti, hogy a koronavírus elmúltával a külföldi munkavállalás ismét jelentős veszélyt jelent a hazai munkaerőpiac szempontjából, így a bérfelzárkóztatás folytatása kiemelten fontos feladat.
„Érdekesen alakult a foglalkoztatottak számának korosztály szerinti megoszlása is: a 15-24, illetve a 26-54 éves foglalkoztatottak száma mérséklődött, miközben az 55-64 éves munkavállalóké növekedett. Ebben a nyugdíjba vonulás későbbre tolódása játszhat jelentős szerepet, amelyhez a nyugdíjkorhatár tavaly befejeződött fokozatos emelése is hozzájárulhatott” – mondja Regős Gábor, hozzátéve, hogy a következő időszakban a foglalkoztatásban nem számít érdemi változásra. A munkanélküliségi ráta kismértékű növekedése ugyan nem kizárható, de drasztikus emelkedéssel nem számol az elemző, az csupán az energiaválság elhúzódása esetén következhetne be.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a KSH adataiból az derült ki, hogy a munkanélküliek száma 2022 decemberében 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt. 2022-ben – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 176 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest tavaly a munkanélküliek száma 19 ezer fővel lett kevesebb, 176 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent. A munkanélküliek száma a férfiak esetében 97 ezer, míg a nők körében 80 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 3,7, illetve 3,5 százalékot tett ki. Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,2 százalék volt.
Eközben a foglalkoztatottak létszáma 61 ezer fővel, 4 millió 696 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 60 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 13 ezerrel nőtt, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 12 ezerrel csökkent. A foglalkoztatottak közül 4 millió 586 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 74,4 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,9 százalékponttal, a nők esetében 1,7 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 78,8, a nőké 69,9 százalékra emelkedett. A fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. A legjelentősebb emelkedés az 55–64 éves korcsoportban volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 65,6 százalékra nőtt a KSH adatai szerint.
Mindezekből az látszik, hogy a magyar munkaerőpiac robosztus, és a kormányzati intézkedések hatása is érzékelhető.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
A forint az euróhoz képest 6,2 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 14 százalékkal erősödött.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
A BRFK folyamatosan tájékoztatást ad a szurkolókkal kapcsolatban.
A szervezett baloldal 2026 tavaszára lényegében széthullott.
