Decemberben 4 millió 704 ezer főt foglalkoztattak Magyarországon, a munkanélküliek száma átlagosan 176 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalékra csökkent – írja a KSH. A foglalkoztatási adatok tehát az energiaválság ellenére is azt mutatják, hogy robosztus a magyar munkaerőpiac.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2022 decemberében 4 millió 704 ezer fő volt, azaz 17 ezerrel több, mint egy éve. 2022-ben – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 61 ezer fővel, 4 millió 696 ezer főre emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,4 százalék volt, 1,3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
„Decemberben a munkaerőpiacon az előző hónaphoz képest érdemi változás nem történt: a foglalkoztatottak száma továbbra is magas, kismértékben 4,7 millió fő feletti, ami meghaladja a koronavírus előtti szintet” – összegez Regős Gábor. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta minimális mértékben, 0,1 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett, ami bár 0,6 százalékponttal magasabb a júniusi minimumnál, továbbra is alacsony munkanélküliséget jelent. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint
amiben nagy szerepe van a munkaerőhiányos környezetnek: a vállalkozásoknak meg kell gondolniuk a munkaerő elbocsátását, hiszen nem biztos, hogy találnak helyette másikat, illetve az állásukat elvesztők sok esetben el tudnak helyezkedni az üres álláshelyek valamelyikében.
„A 3 havi mozgóátlagok alapján is látható a foglalkoztatás tetőzése: az éves alapú bővülés csupán mintegy 15 ezer fő volt. Ezen belül azonban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezer fővel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 14 ezer fővel csökkent” – húzza alá a szakértő, hozzátéve, éves alapon 13 ezer fővel növekedett a külföldön dolgozók, de hazánkban élők száma, amely azt jelenti, hogy a koronavírus elmúltával a külföldi munkavállalás ismét jelentős veszélyt jelent a hazai munkaerőpiac szempontjából, így a bérfelzárkóztatás folytatása kiemelten fontos feladat.
„Érdekesen alakult a foglalkoztatottak számának korosztály szerinti megoszlása is: a 15-24, illetve a 26-54 éves foglalkoztatottak száma mérséklődött, miközben az 55-64 éves munkavállalóké növekedett. Ebben a nyugdíjba vonulás későbbre tolódása játszhat jelentős szerepet, amelyhez a nyugdíjkorhatár tavaly befejeződött fokozatos emelése is hozzájárulhatott” – mondja Regős Gábor, hozzátéve, hogy a következő időszakban a foglalkoztatásban nem számít érdemi változásra. A munkanélküliségi ráta kismértékű növekedése ugyan nem kizárható, de drasztikus emelkedéssel nem számol az elemző, az csupán az energiaválság elhúzódása esetén következhetne be.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a KSH adataiból az derült ki, hogy a munkanélküliek száma 2022 decemberében 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt. 2022-ben – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 176 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest tavaly a munkanélküliek száma 19 ezer fővel lett kevesebb, 176 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent. A munkanélküliek száma a férfiak esetében 97 ezer, míg a nők körében 80 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 3,7, illetve 3,5 százalékot tett ki. Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,2 százalék volt.
Eközben a foglalkoztatottak létszáma 61 ezer fővel, 4 millió 696 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 60 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 13 ezerrel nőtt, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 12 ezerrel csökkent. A foglalkoztatottak közül 4 millió 586 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 74,4 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,9 százalékponttal, a nők esetében 1,7 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 78,8, a nőké 69,9 százalékra emelkedett. A fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. A legjelentősebb emelkedés az 55–64 éves korcsoportban volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 65,6 százalékra nőtt a KSH adatai szerint.
Mindezekből az látszik, hogy a magyar munkaerőpiac robosztus, és a kormányzati intézkedések hatása is érzékelhető.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Elismerően nyilatkozott hazánkról a Mandinernek Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-delegációvezetője.
Tíz emberből több mint kilencnek van munkája.
A második negyedévben 2,9 milliárd forintra emelkedett a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke. Míg az export értéke 5,5, addig az importé 4,9 százalékkal emelkedett éves alapon.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
