A ChatGPT igazi „művész” csetbot, ami jól mutatja a mesterséges intelligencia (MI) tudásának robbanását. Elcseveghetünk „Vele”, piackutatást végez, programozni is tud, sőt akár szerelmes verset ír. Nem csoda, hogy azonnal fellángolt a vita: kell félnünk attól, hogy az MI a munkaerőpiacon is helyettesít majd minket? Hortobágyi Ágoston digitális stratéga úgy látja, hogy a technológia – és a hamarosan érkező még okosabb társai – jó néhány iparág eddig megszokott gyakorlatát is átalakíthatja.
A közelmúltban szinte letarolták a nemzetközi és hazai médiát a ChatGPT-ről szóló hírek.
Ám Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint – dacára a félelmeinknek – az MI számos új távlatot nyithat a gép és az ember közötti együttműködésben. Ehhez viszont az kell, hogy az embereket, vállalkozásokat és szélesebb értelemben a társadalom egészét is felvértezzük a szükségszerű digitális ismeretekkel, ezen a téren pedig Magyarországon igen sok dolgunk van még – hangsúlyozza a szakértő.
Az elmúlt hetekben szinte az egész világ ChatGPT-lázban égett, mindenki a mesterségesintelligencia-alapú technológia legújabb vívmányát próbálgatta, vagy éppen igyekezett hibákat találni virtuális beszélgetőpartnere gondolkodásában. Az eddigi legemberszabásúbb MI teljesen letaglózta a közvéleményt, holott eddig is napi szinten használtuk a technológiát, miközben a kedvenc filmjeink között válogattunk a streaming platformokon, görgettünk a közösségi oldalakat vagy rákerestünk lakóhelyünk legjobb éttermeire. A számok magukért beszélnek: miközben
Az utóbbi összeg a gyenge dollár ellenére a magyar költségvetés tavalyi bevételeinek több mint 22-szerese!
Mindezen persze egyáltalán nem csodálkozhatunk, hiszen a mesterséges intelligencia képességeiből előnyt kovácsoló cégek szerint produktivitásuk 40 százalékkal növekedett a technológia bevetésével.
A verset író, percek alatt adatbázist építő, szinte barátként beszélgető ChatGPT kétségtelenül egy új kort nyit majd meg az életünkben, a kérdés az, hogy kell-e féltenünk a munkánkat tőle, különösen a digitalizációs versenyben korábban kissé lemaradó hazánkban?
„Ahogy a fentiek is mutatják, a technológiát eddig is számos iparágban alkalmazták” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szakmai missziójának tekinti az egész társadalmat átszövő, tudatos és komplex digitális kompetenciafejlesztést.
Különösen nagy hullámokat vetett a tartalomgyártók körében, de persze azt tudni kell, hogy a nagyobb médiumok, főleg külföldön, a sporthírek, statisztikákat közlő cikkek esetében eddig is használták az MI-t, mint tiszteletbeli újságírót”.
A szakértő szerint a kezdeti „gyermekbetegségeket” gyorsan ki fogja nőni a technológia, és ha összekötik az interneten elérhető tudásanyaggal, sokkal megbízhatóbb is lesz.
Azt is látni kell azonban, hogy az eddigi tapasztalatok szerint, ha versenyhelyzet elé állítunk egy gép által készített szöveget, valamint egy ember által írt cikket, a többség látatlanban is inkább az utóbbira kattint.
A tendencia valószínűsíthetően a legtöbb területen és iparágban is hasonló lesz: miközben az életünket egyre inkább megkönnyíti majd a gépi asszisztencia, felértékelődnek a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal a gépek nem versenyezhetnek (legalábbis egyelőre). Története során számos forradalmi újítással megtanult együttélni az emberiség, és bár minden ilyen időszakban felmerült bennünk a kétség, hogy szükség lesz-e a munkánkra a jövőben, a technológia inkább új utakat mutatott és számos, korábban nem létező szakma és tevékenységi kör jött a létre – véli a szakértő.
A mesterséges intelligencia és az ember minél hatékonyabb és sikeresebb együttműködése azonban a megfelelő digitális felkészültséggel rendelkező, magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók számától függ – ebben pedig hazánk kétségtelenül lemaradásban van.
Rengeteg a pozitív hír, és a gazdaságpolitika is sokat tesz a digitalizáció felpörgetéséért
De természetesen számos pozitív folyamat is tetten érhető, amennyiben más mutatók mentén vizsgáljuk Magyarország fejlődését. E témában érdemes elolvasni az alábbi digitalizációról szóló cikkeinket is.
Nem hiába mondjuk egymás között, hogy a mai gyerekek szinte okostelefonnal a kezükben jönnek világra, ez viszont sajnos nem jelent egyet a valódi digitális felkészültséggel.
Akad számos pozitív példa, hiszen egyre több fiatal vállalkozót láthatunk, akik a technológia segítségével építettek fel egy-egy sikeres üzleti modellt, azonban ez továbbra is ritkaságnak számít. Az oktatás mindeddig nem volt képes érdemben reagálni a digitalizált világgal érkező változásokra, és a magyar diákok rendre rosszul teljesítenek a természettudományi és matematikai felméréseken, melyek fontos alapját képezhetnék a valós, gyakorlatban is értékes digitális felkészültségnek.
Persze nem csupán ezzel van gond: hazánkban az ipar nagy arányban alkalmaz alacsonyan képzett munkaerőt, akik már csupán ebből fakadóan is jobban ki vannak szolgáltatva az automatizációval és a robotizációval érkező kihívásoknak. A tét óriási, hiszen szélesebb értelemben Magyarország gazdasági versenyképessége múlik a következő lépéseken.
„Látva a legfrissebb technológiákat egyértelmű, hogy arra egészen egyszerűen nincsen 15 éve az országnak, hogy megvárjuk, amíg a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra. Hiszen a jelenlegi munkaképes korú lakosság egy jelentős része még egy kevésbé digitális világban nőtt fel, vagyis ők híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak. Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkottuk meg a kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját.
– fűzi hozzá Hortobágyi Ágoston.
A nyitókép forrása: 123rf.hu
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
