A gazdasági folyamatok előrejelzésének egyik legjobb mutatója a Beszerzési Menedzser Index. Ez az indikátor a vállalati döntéshozók optimizmusát hivatott mérni. Magyarország jelenleg köröket ver a világ többi országára.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A gazdasági előrejelzések készítői árgus szemekkel követik a Beszerzési Menedzser Index (BMI, angolul Purchasing Manager Index, azaz PMI) alakulását. Ez a mutató azt hivatott mérni, mennyire bizakodóak vagy éppen pesszimisták a vállalati megrendelésekkel foglalkozó szakemberek. Hiszen az optimizmus, azaz a céges beszerzések jövőbeni növekedése árbevétel, és így nyereséget hoz más vállalkozásoknak. Ezzel szemben, ha ezek a szakemberek borúlátóak, az kevesebb értékesítést, esetleg elbocsátásokat jelent a gazdaság szektoraiban.
A BMI egy havi rendszerességgel számított index. Beszerzésekkel foglalkozó szakembereket kérdeznek meg arról, hogy mire számítanak az elkövetkező hónapokban. Az optimista, azaz a beszerzések növekedését váró válaszadók arányát 100-zal szorozzák, a stagnálást, azaz a beszerzések szinten maradását váró válaszadók arányát pedig 50-nel szorozzák, és ezen két érték összege adja meg a BMI értékét (egyes képletekben ehhez még hozzáírják a csökkenést várók arányának szorzatát 0-val, ám ez a művelet értelemszerűen nem változtatja meg a kapott számértéket).
A BMI így a teljes gazdaság tekintetében mutatja a szereplők optimizmusát vagy pesszimizmusát. A mutató értéke a számítási mód miatt elméletileg 0 és 100 között mozoghat, ám a szélső értékeket lényegében soha nem szokta felvenni, szinte kizárt ugyanis, hogy minden egyes gazdasági szereplő egyszerre legyen tökéletesen optimista vagy pesszimista. A magyar mutató például 1995-ös jegyzése óta soha nem volt magasabb 65-nél, ahogyan 30 alá is csak egyetlen alkalommal bukott, a COVID kitörésekor (és akkor is csak minimális mértékben).
Az indikátor 50 feletti értéke esetén gazdasági növekedést, míg ugyanezen érték alatt zsugorodást szokás várni. A BMI így tökéletes komponense egy gazdasági előrejelző modellnek. A mutatót élénk figyelem övezi vállalati vezetők részéről is, hiszen egy bővülést jelző számérték komoly lökést adhat egy beruházási, fejlesztési döntés meghozatalánál.
Ahogyan azt az 1. ábra is megmutatja,
Magyarország a legfrissebb értékek alapján kiemelkedik a világ államai közül a feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index tekintetében.
Hazánk 63,13-as értéke közel 10 százalékkal van a második legjobb indiai mérőszám 57,8 pontos szintje felett. Az európai kontinens második helyezettjének, Svájcnak 54,1 pontos értékénél pedig 17 százalékkal magasabb a magyar mutató.
Hazánk sikerét mi sem mutathatja jobban, mint az a tény, hogy nincs még egy optimizmust mutató állam a régiónkban. A térség második helyezettje Ausztria, melynek 47,3 pontos értékénél a magyar mutató 33 százalékkal magasabb. A lengyelek 45,6 pontos mérőszámánál 38 százalékkal vagyunk jobbak. A csehek 42,6 pontos mutatójánál pedig közel 50 százalékkal.
Érdekes görbe tükröt tart a szankcióknak az a tény is, hogy míg a legtöbb európai ország egyértelmű pesszimizmust mutat (az Eurozóna értéke 47,8 pont, ráadásul tavaly júliusa óta 50 alatt tartózkodik), addig a szankciókkal megcélzott Oroszország 53 pontos értéke szilárd optimizmust sugall, egyben a kilencedik legmagasabb érték a TradingEconomics listáján (és május óta nem járt 50 alatt).
A világgazdaság átlagos BMI mutatója ugyancsak pesszimizmust mér. A legfrissebb 48,8 pontos érték ráadásul nem csupán csökkenő trendet, de már a harmadik 50 pont alatti értéket is mutatja az elmúlt hónapok tekintetében.
A magyar mutató azonban nem csupán globális összevetésben kiemelkedő, hanem idősorosan is. Amióta jegyzik, most
másodszor tudott ugyanis jelentős mértékben 60 fölé emelkedni.
Az első alkalom 2021 vége felé történt, a koronavírusból való kilábalás idején. Mindez kiválóan mutatja a magyar gazdaság válságálló voltát, és Magyarország gazdaságpolitikájának sikerét is.
Bár a döntéshozók motivációit nehéz egyetlen mutató alapján feltérképezni, a hazai menedzserek optimizmusát nyilvánvalóan jelentős mértékben segítették az olyan kormányzati és jegybanki lépések, mint az adócsökkentések, a rezsitámogatások, az államilag támogatott hitelek, a kamatstop, az MNB régóta tartó kampánya a fix kamatozású hitelek mellett, a célzott beruházási támogatások és a fejlesztési adókedvezmények.
Összegzés
A magyar gazdaságpolitika egyik fontos célja 2010 óta a válságállóság, a stabilitás erősítése. A mostani háború és szankciók által sújtott helyzet komoly szakítópróbája ennek a koncepciónak. A feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Indexünk kiemelkedő értéke pedig ezúttal jeles osztályzatot ad a magyar gazdaságpolitikának gazdaságfejlesztési és válságállósági tekintetben is.
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
