A magyar modellhez némiképp hasonlóan, a japán kormány is központi, inflációcsökkentő intézkedéseket volt kénytelen bejelenteni, miután a pénzromlás rekordszintre emelkedett még augusztusban. Ez azért érdekes, mert Japán eddig a negatív inflációról volt híres.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A japán kormány egyre nagyobb aggodalommal kíséri nyár vége óta az infláció emelkedését a szigetországban, ami nem csoda, hiszen eddig inkább a deflációhoz voltak hozzászokva. Ehhez képest az inflációs ráta októberben elérte a 3,8 százalékot. Az inflációs ráta (CPI) havi alakulását szemlélteti az alábbi ábra.
Forrás: Rateinflation
Érdekes, hogy Japán már augusztusban, 3 százalékos inflációnál, pénzügyi segélycsomagot kezdett tervezni, miközben Európa számos országában, illetve az Amerikai Egyesült Államokban is kétszámjegyű, vagy akörüli az infláció.
A japán kormány éppen ezért egy új segélycsomagról döntött ősz elején, amellyel az egyre gyorsuló inflációt igyekeznek kezelni. A segélycsomag keretében 50 ezer japán jen kiosztására kerül sor – készpénzben – az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében. Jelenlegi árfolyamon ez az összeg mintegy 142 ezer forintot jelent. De a készpénz kiosztásán kívül a csomag tartalmaz lépéseket a benzin, illetve az importált búza árának jelenlegi szinten tartására is.
A segélycsomagra 900 milliárd jenes (2550 milliárd forintos) tartalékalapot különített el a kormány, hogy támogatni tudja a legszegényebb háztartásokat.
A csomag szerint 50 ezer jen juttatás járna háztartásonként a legszegényebbeknek, emellett pedig e nehéz sorsú háztartások mentességet is kapnának a lakossági adó fizetése alól. Az ilyen tartalékalapokat alapvetően vészhelyzetekben való felhasználásra különítik el.
A támogatási pénzek felhasználásáról a japán kormány parlamenti jóváhagyás, vagyis az ellenzéki pártok nélkül dönthet. Korábban volt már egy hasonló program, de az a pandémia alatt nehéz helyzetbe került szegényebb háztartásoknak nyújtott segítséget. Ez az új intézkedés a korábbin túlmenően értendő.
A benzin árának szinten tartását és a fogyasztókat terhelő üzemanyagköltségek csökkentését úgy szeretnék elérni ezzel a csomaggal, hogy a japán kormány a szeptemberi hónapon túl is fenn kívánja tartani az olaj-nagykereskedők támogatását egészen az idei év végéig. Ezzel egyértelműen az a cél, hogy mind a benzin, mind a kerozin kiskereskedelmi árát csökkentsék.
Ami az importbúza árának szinten tartását illeti, ezt azzal indokolják, hogy így képesek megakadályozni az olyan alapvető élelmiszerek árának további drasztikus emelkedését, mint például a kenyér vagy éppen a tészta.
A szigetországban fokozódnak az aggodalmak az inflációs félelmeken felül is. Ezt példázza, hogy a japán miniszterelnök Fumio Kishida korábban utasításba adta, hogy októberre dolgozzanak ki egy átfogóbb gazdasági intézkedéscsomagot.
Ezt az indokolta, hogy Japánban, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságában sokkal lassabb növekedést prognosztizálnak. Ennek okaként több dolgot jelölnek meg. Meghatározóak egyrészt a sokkal magasabb importárak, amelyet az orosz–ukrán háború és a jen esése okoz. Ez utóbbit pedig az erős dollár váltja ki.
Ezt a döntést a miniszterelnöknek kritikus időszakban kellett megtennie, éppen akkor, amikor a közvélemény-kutatások alapján így is rekordalacsony szintre esett vissza a támogatottsága, miközben csak több, mint 10 hónapja van hivatalban.
A japán miniszterelnök azonban elkötelezett, hogy megvédjék a japán emberek megélhetését a globális áremelkedések közepette, így kétségtelen, hogy rövid időn belül merész lépéseket fog tenni az adminisztráció.
Nem véletlen, hogy a kormány ilyen drasztikus lépésre kényszerült, hiszen a japán háztartások már kezdték megérezni a mindennapi fogyasztási cikkek esetében az árak emelkedését, és ez igaz az energiaárakra is. Az áremelkedéseknek ugyanakkor valószínűleg ezzel sincs vége, hiszen a vállalatok többnyire a fogyasztókra hárítják át a magasabb költségeket.
Japánt mindezek a hatások egy olyan pillanatban érték el, amikor a belső kereslet továbbra is gyenge, a pandémiás gazdasági kilábalás lassan halad előre, ráadásul az emelkedő infláció rontja a fogyasztói hangulatot is. A pandémiás krízisből való gazdasági kilábalás erősségét pedig megkérdőjelezi a járvány újbóli nagyfokú terjedése az országban, miután 2022 év első felében, azaz a júniusig tartó három hónapban 3,5 százalékkal gyorsabb volt a japán gazdasági növekedés az előzetesen vártnál.
Borítókép: MTI/AP/Pool/Anadolu Agency/David Mareuil
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
A Liberális Demokraták szinte folyamatosan kormányoztak a világháború óta.
Meg úgy egyébként sem jófej dolog dobálni. Sem játékost, sem szurkolótársat.
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
