Fagyos bemelegítés: most jön a java az energiaválságnak

2022. december 26. 12:10

A jövő évre 27 milliárd köbméteres gázhiányt és a kormánytámogatások leállását jelzik az elemzők. Miközben az EU-nak még ezt a telet is át kellene vészelnie valahogy.

2022. december 26. 12:10
null

Az Európai Unió országai az ukrajnai háborúból, illetve a szankciós politikából következően elszálló energiaköltségekre és azok kompenzálására eddig mintegy 1000 milliárd eurót költöttek. A terhek nagy részét a kormányok igyekeznek különböző mentőcsomagokkal, a vállalatok és a lakossági fogyasztók támogatásával valamennyire kiegyensúlyozni a megélhetési válság túlélése, az ipar megmentése és a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében. 

Hatalmas botrány tört ki Németország rezsicsökkentő terve miatt

Suttyomban és mindenfajta uniós konzultáció nélkül jelentette be pár napja Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a német kormány brutális hitelfelvétellel próbálja maximalizálni a teljesen elszabadult energiaárakat - kritizálja a németek új ötletét több uniós ország kormánya.

Ez a támogatás a végtelenségig persze nem folytatható, főként annak tükrében, hogy az elemzők szerint az igazi válság – amely az utóbbi évtizedek legsúlyosabbjaként vonul be a történelembe – még csak most, 2023-ban fog igazán elkezdődni. A Bruegel agytröszt elemzése szerint a mostani válságállapot hosszú évekig fog tartani, az infláció makacs emelkedése és az országokat elérő recesszió ugyanakkor előbb-utóbb rá fogja kényszeríteni a kormányokat, hogy csökkentsék, illetve teljesen eltöröljék az eddig milliárdokban mérhető támogatásokat. 

Ez még nem az a tél, ez még nem az a dal

Az a pánikszerű gázvásárlás, aminek az idei nyáron tanúi lehettünk, enyhítette ugyan az európai tározók hiánymennyiségét, ám az igazi próbatételt a tél keménysége jelenti majd. A fagyos időszak beköszöntével Németországban máris kiadták a fokozottabb takarékosságra vonatkozó figyelmeztetést, miután a fogyasztási szint aggasztóan megugrott. A hiány megelőzése érdekében az Európai Bizottság úgy kalkulált, hogy a tározóknak február elején még alsó hangon 45 százalékos töltöttséggel kellene rendelkezniük ahhoz, hogy a fűtési szezon végéig a készletek kihúzzák valahogy. Optimista óhaj.

A durva hajsza a tározók feltöltésére azonnal újra fog indulni tavasszal, ám ezúttal sokkal nehezebb lesz kezelni a problémát, mint az idén – pedig a helyzet 2022-ben is katasztrofális volt. A Nemzetközi Energia Ügynökség a régióban eleve 27 milliárd köbméter gázhiánnyal számol, amit egyrészt az orosz gázszállítás hiányával (idén a tározók feltöltésében még bőven jutott szerep a Gazpromnak), másrészt a kínai LNG-import megnövekedésével magyaráznak.

Bezuhant a kínai LNG-vásárlás, ám ez csak egy darabig volt jó hír Európának

Ahogy a dolgok állnak, Kína az idén visszaadja Japánnak a világ legnagyobb LNG-importőre címet. A kereslet a cseppfolyósított földgáz iránt óriásit zuhant, ez alapvetően a még mindig érvényben lévő Covid-szabályok és lockdownok miatti lecsökkent ipari keresletnek, valamint a fokozódó kínai földgáz- és szénkitermelésnek köszönhető.

A kínai probléma a cseppfolyósított földgázszállítások csúcsra járatásával válik majd igazán súlyossá. A gázimport az elemzések szerint 7 százalékkal lesz nagyobb 2023-ban az ideinél, ez pedig azt jelenti, hogy Peking – a Covid-korlátozások enyhítésével és feloldásával egy időben – újra versenybe száll a földgázért, olyannyira, hogy több hajógyárát is ráállította az LNG-tankerek építésére, ami jól jelzi, mekkorát akar tarolni a kereskedelmi szegmensben is. Ha ez nem lenne elég, Japán – mint az idei legnagyobb LNG-importőr ország – immár nem elégszik meg a tározók feltöltésével, hanem jelentős stratégiai tartalékot is fel kíván halmozni, ami brutális importmennyiséget vetít előre.

Sapka, sál, kesztyű

A júliusi, káoszba hajló gázáremelkedés mindenkit sokkolt Európában. A megawattóránként 345 eurós piaci ár azonban a pánikhangulat csökkenésével lehűtötte magát, az éves átlag így 135 euró körül alakult. Az Európai Unió Energia Tanácsa (több tagország, köztük Magyarország határozott tiltakozása ellenére) minősített többséggel elfogadott egy 180 eurós ársapkát, ám a terv ebben a formában a lehető legveszélyesebbé válhat: nem csak a gázellátás biztonságát veszélyezteti, de

puszta létezésével is arra ösztönözheti az exportőröket, hogy a meghúzott plafonig teljes lelki nyugalommal emeljék az árakat.

Márpedig ha a jövő évi feltöltésekbe az Unió eleve úgy áll neki, hogy piaci ár felett kezd el vásárolni, abba a tagországok fognak újra belerokkanni: az extra magasra szökő árak zabálni fogják az egyes országok GDP-jét, ami a várható recessziót fogja hizlalni.

Szijjártó: a gázársapka nagy lépés az energiabiztonsági öngyilkosság felé

Sokadjára futottak neki hétfőn Brüsszelben az EU-s energiaminiszterek a földgázra kivetendő ársapka - brüsszeli nevén a lakosság és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus - körül kirobbant vita lezárásának.

A végtelen vége 

A kormányok vészhelyzeti támogatási rendszere már most recsegni-ropogni kezdett, de egyértelmű csapdahelyzetet is teremthetnek. Németország önmegmentő, 200 milliárd eurós gigahitele egyértelműen a hazai ipar megmentését szolgálja: Berlin megpróbálja megőrizni versenyképességét Kínával és az USA-val szemben. Kénytelen pumpálni a pénzt a gazdaságba, ám az messze nem tudja visszatermelni a befektetéseket. A lehető legrosszabbkor jött Biden tengerentúli inflációcsökkentő csomagja, amely gyakorlatilag porrá zúzza a német igyekezetet, bármennyire is próbálja erősíteni gyengülő szervezetét. 

Beintett az Intel Németországnak, Magyarország továbbra is jó úton jár

Tavasszal lelkendezve jelentette be Németország, hogy az Intel nála építi fel első chipgyárát az Európai Unióban. A világ legnagyobb gyártója Magdeburgot szándékozott ácskapoccsal feltenni a globális high-tech térképre, ahol az előzetes tervek szerint 17 milliárd euróból építettek volna két félvezetőgyárat, 6,8 milliárdos német beruházási támogatással.

A kihívás olyan méreteket öltött, amelyet egyes elemzők szerint már nem lehet kezelni: úgy adni energiatámogatást az ipari területeknek, hogy közben a lakossági fogyasztók is ki legyenek segítve, miközben erősíteni kellene a megújuló energiát ösztönző befektetéseket.

Speciális kör jött létre, amelynek kivételesen vége is van. 

Az idei energiazsákmányolási háború semmi volt ahhoz képest, amit Európa országai jövőre indítanak. Várhatóan újra egyedül próbálkozik majd mindenki, az országok gázklánjai rárontanak majd a piacra, hogy ott nem csak egymással, de a külső óriásokkal, köztük Kínával is megküzdjenek. 

Mert a hangzatos mondatok és a feleslegesen időhúzó tárgyalások, értekezletek ellenére is világosan látszik a legnagyobb probléma: az EU-n belül semmiféle egységes energiapolitika nem létezik, a tagországok – hasonlóan a járványkezelés első évéhez – ad hoc jelleggel, önállóan birkóznak a válsággal.
 
Jó szelet! És sokkal több mentőcsónakot.

Fotó: 123rf

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2023. január 16. 23:40
Így kell versenyképessé tenni a naperőműveket és szélkerekeket. Éljen az európai Nagy Zöld Átállást, kidolgozó Biztosi Hivatal és karmestere Ursula a korrupció gyanús Bizottsági Elnök. Na meg egyúttal kivonni a földeket a mezőgazdaságból, hagy jöjjenek az amcsi laborokban készült műanyag kaják és tűnjenek el a sokat szellentő tenyészállományok. Végül is, álhírek szerint a műanyag kerti bútort csak egy molekula különbözteti meg a margarintól..
fatman
2023. január 16. 01:26
Hát ja, nem lehet akármekkora kapacitást kiépíteni 1 év alatt szélből, napból, geotermikusból... De az atomerőműveket újra lehetne nyitni, szankciókat enyhíteni, beengedni a gázt a jamalon és az északi áramlaton is, csak ehhez normális német vezetés kellene...
Kybon
2022. december 29. 11:08
"A terhek nagy részét a kormányok igyekeznek különböző mentőcsomagokkal -blablabla- az ipar megmentése és a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében" Szerintem meg azért csinálják ezt a libsik, hogy tavaszra ne lógjanak a lámpavason. Hitel = társadalmi béke (átmenetileg - mert ugye ez HITEL, kamatokkal, + pl. a németek miből fizetik vissza, ha a gyárak bezárnak...) Szóval 2023 egy kőkemény év lesz. Keletről háborús nyomás, Nyugatról az őrületig fokozott hisztéria és infláció. Nekem már most nem tetszik, kivéve, ha tetszeni fog.
fado
2022. december 29. 11:07
Európának sajnos kakukk
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!