A durva hajsza a tározók feltöltésére azonnal újra fog indulni tavasszal, ám ezúttal sokkal nehezebb lesz kezelni a problémát, mint az idén – pedig a helyzet 2022-ben is katasztrofális volt. A Nemzetközi Energia Ügynökség a régióban eleve 27 milliárd köbméter gázhiánnyal számol, amit egyrészt az orosz gázszállítás hiányával (idén a tározók feltöltésében még bőven jutott szerep a Gazpromnak), másrészt a kínai LNG-import megnövekedésével magyaráznak.
Ahogy a dolgok állnak, Kína az idén visszaadja Japánnak a világ legnagyobb LNG-importőre címet. A kereslet a cseppfolyósított földgáz iránt óriásit zuhant, ez alapvetően a még mindig érvényben lévő Covid-szabályok és lockdownok miatti lecsökkent ipari keresletnek, valamint a fokozódó kínai földgáz- és szénkitermelésnek köszönhető.
A kínai probléma a cseppfolyósított földgázszállítások csúcsra járatásával válik majd igazán súlyossá. A gázimport az elemzések szerint 7 százalékkal lesz nagyobb 2023-ban az ideinél, ez pedig azt jelenti, hogy Peking – a Covid-korlátozások enyhítésével és feloldásával egy időben – újra versenybe száll a földgázért, olyannyira, hogy több hajógyárát is ráállította az LNG-tankerek építésére, ami jól jelzi, mekkorát akar tarolni a kereskedelmi szegmensben is. Ha ez nem lenne elég, Japán – mint az idei legnagyobb LNG-importőr ország – immár nem elégszik meg a tározók feltöltésével, hanem jelentős stratégiai tartalékot is fel kíván halmozni, ami brutális importmennyiséget vetít előre.
Sapka, sál, kesztyű
A júliusi, káoszba hajló gázáremelkedés mindenkit sokkolt Európában. A megawattóránként 345 eurós piaci ár azonban a pánikhangulat csökkenésével lehűtötte magát, az éves átlag így 135 euró körül alakult. Az Európai Unió Energia Tanácsa (több tagország, köztük Magyarország határozott tiltakozása ellenére) minősített többséggel elfogadott egy 180 eurós ársapkát, ám a terv ebben a formában a lehető legveszélyesebbé válhat: nem csak a gázellátás biztonságát veszélyezteti, de