Az afgán pénzeket kéri Ukrajna a NATO-tól

Kijev egyre több támogatást kér a szövetséges országoktól. Bár a nyugati média a háború kitörése után pár hónappal már arról cikkezett, hogy Oroszország kifogyott a lőszerből (nem mellesleg Putyin súlyos beteg és már meg is halt egy párszor az elmúlt kilenc hónapban), az orosz rakétatámadások száma és intenzitása éppen az ellenkezőjére utal. Zelenszkij tehát még jobban sürgeti a fegyverszállítmányokat, ezzel párhuzamosan pedig az eddiginél sokkal több pénz küldését – célzottan a NATO-tól pedig nagyobb segítségnyújtást vár el anyagilag is, ha már kijelentette, hogy Ukrajna de facto a szövetség tagja.

A legújabb ötlet az úgynevezett afgán alap összegét célozta meg. Ez nem más, mint az Afgán Nemzeti Hadsereg Vagyonkezelő Alapja, amely a NATO-tagországok által felajánlott összegekből támogatta az afgán kormány védelmi erejének fejlesztését – egészen a tavalyi tálib hatalomátvételig, akkor ugyanis villámgyorsan fagyasztották az egész finanszírozást, az alapban pedig azóta is ott hevernek a maradványpénzek. 

Ukrajna pedig úgy véli, megtalálta a megoldást az összeg hatékony elköltésére, és arra kéri a NATO-államokat, hogy fontolják meg a pénz átcsoportosítását Kijevnek. 

Az afgán alap összegeinek felajánlása újabb feszültségeket kelthet azon országokban, ahol a társadalmi elégedetlenség eleve folyamatosan nő a háborús infláció, az energiaköltségek emelkedése és a megélhetési válság kialakulása miatt. A mellette érvelők viszont azt mondják: éppen az alap felhasználása teszi lehetővé, hogy a donorországok kicsit fellélegezzenek, és a saját büdzsés felajánlások helyett egy eleve már meglévő és rendelkezésre álló összeggel segítsék Ukrajnát. 

Vissza a feladónak

A probléma az, hogy a NATO éppen egy hónapja döntött a pénz sorsáról. A legegyszerűbb megoldást választották, vagyis azt, hogy a szervezet minden országnak szépen visszautalja az általa befizetett, de feleslegessé vált összeget, így a nemzetek maguk dönthetnek saját pénzük további felhasználásáról. Talán nem kell ecsetelni, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor az egész világ fegyverkezési lázban ég, ez mennyire jól jön a védelmi képességek erősítése tekintetében, főleg a kisebb országok esetében, amelyek így is erejükön jócskán felül adományoztak pénzt és fegyvert az ukránoknak. Lefordítva:

és maguk döntik el, hogy azt a saját hadseregükre fordítják vagy – dacára a gazdasági káosznak – Ukrajnának küldik tovább.

A történet két dolog miatt érdekes igazán. Egyfelől nem fordult még elő, hogy az ukrán támogatás egy már rendelkezésre álló, de teljesen másra elkülönített háborús NATO-számláról jusson el Kijevbe, még akkor is, ha csak közvetett módon történik. Másfelől az USA nincs benne az afgán alap adományozói körében, így kivételesen nem mondhatja meg, hogy a tagállamok hogyan és milyen módon költsék el az összeget. Persze Biden csapata ettől függetlenül felszólította a tagokat, hogy a növekvő pénzügyi gondok ellenére növeljék az Ukrajnának küldött támogatást, de utasítani kivételesen nem tudnak.

Fegyverekre nem!

A tervek szerint az afgán alapból származó összegeket a NATO Ukrajnának 2016-ban létrehozott átfogó segítségnyújtási csomagjába tolnák be, amely alapvetően humanitárius és infrastrukturális projekteket finanszíroz, de – nyomokban – katonai segélyt is tartalmaz. A csomag mintegy 100 millió dollár értékben biztosít üzemanyagot, orvosi felszerelést és generátorokat Ukrajna számára, vagyis alaptétel, hogy 

A visszautalt pénzek valóban remek lehetőséget biztosítanak azon országok számára, amelyek folyamatosan növelni akarják az Ukrajnának küldött támogatásokat. Több tagállam máris lelkesen üdvözölte az alap összegeinek átcsoportosítását. Hollandia eredetileg 134 millió dollárral szállt be az afgán kormányerők büdzséjébe, jelenleg azt tervezi, hogy a visszakapott pénz jelentős részét Ukrajnának adja át. 

Norvégia 115 millió dollárt tolt be az afgán alapba, míg az ukrán segítségnyújtási csomagban eddig 30 millió dollárja hever. A védelmi minisztérium szerint

mielőtt átcsoportosíthatnák a Kijevnek szánt számlára, de Litvánia is jelezte, hogy a saját 2,8 millió dolláros részét Ukrajnára fogja fordítani, nem fegyveres felszerelések, illetve közvetlen pénztámogatás formájában. 

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter kissé visszafogottabb volt. Mint mondta, Finnország messzemenőkig elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, jelenleg éppen a tizenegyedik fegyvercsomagot állítják össze Kijev számára, de a 19 millió dolláros afgán alapba juttatott pénzről egyelőre még nincs döntés. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mindenesetre Bidennel karöltve továbbra is a fegyverek és a pénz hosszú távú biztosítását szorgalmazza Ukrajna felé, folyamatosan azt ismételgetve, hogy Putyint csak így lehet legyőzni. Immár majdnem tíz hónapja.

Címlapkép:
Zelenszkij videókapcsolaton keresztül szólal fel a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén 2022. november 21-én.
MTI/EPA-EFE/Chema Moya