Brutális számok: 450 milliárd euró kellene sürgősen, hogy megmentsük az európai atomkapacitást
2022. november 17. 06:32
Brüsszel legfontosabb problémája a háborús pénzpumpa vég nélküli működtetése, pedig a saját energiaellátása körül egyre nagyobb a gond. Már megint, még mindig. Most éppen az atomerőművek állapota ad okot az aggodalomra: az EU energiaügyi biztosának riasztó adatain el lehet rágódni.
2022. november 17. 06:32
p
1
0
3
Mentés
Az EU-nak 450 milliárd dolláros beruházásra van szüksége az atomenergia-kapacitás fenntartásához – jelentette be Kadri Simson a Prágában tartott nukleáris energetikai fórumon. Az unió energiaügyi biztosa egyfelől a jelenlegi válság kihívásaival magyarázta az atomenergia felértékelődését, másfelől rámutatott arra, hogy mekkora szerepe lesz az erőműveknek az áramtermelésre vonatkozó éghajlati célok elérésében.
„A jövő Európája szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszerének gerincét túlnyomórészt a megújulók alkotják majd. A helyzet azonban az, hogy ezeket a megújuló energiaforrásokat stabil alapterhelésű villamosenergia-termeléssel kell kiegészíteni. Ez az oka annak, hogy az atomenergia nem csak biztonsági szempont, hanem valódi megoldás is” – hangsúlyozta a biztos.
Simson szavai egybecsengenek a magyar kormány által hangoztatottakkal. A múlt héten, amikor az Országgyűlésben a paksi atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének meghosszabbításáról vitáztak, elhangzott: Magyarország 2050-re vállalt karbonsemlegességének előfeltétele, hogy minél nagyobb arányban támaszkodhasson az elektromos energiára. A biztonságos és megbízható erőművek szerepe – költséghatékonyságuk miatt is – napjainkban alapból felértékelődött, a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbítása ezért megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban.
az elektromos energiára. A biztonságos és megbízható erőművek szerepe – költséghatékonyságuk miatt is – napjainkban alapból felértékelődött, a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbítása ezért megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban.
Simson prognózisa szerint 2050-ben az atomenergia az EU energiatermelésének körülbelül 15-16 százalékát teszi majd ki, ehhez azonban – az elöregedés miatt – óriási és költséges fejlesztésekre van szükség. „Azonnali befektetés nélkül a meglévő reaktorok körülbelül 90 százalékát éppen akkor állítanánk le, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk – 2030-ban” – mutatott rá.
A Paksról szóló parlamenti vitán az is elhangzott: az atomerőmű négy reaktora 1982 és 1987 között kezdte meg működését. Eredetileg az atomerőművet 30 éves üzemidőre tervezték, majd ezt 20 évvel meghosszabbították, így 2032 és 2037 között járnának le az engedélyei. Bár ezek az időpontok még nagyon messzinek tűnhetnek, hosszú távon kell tervezni, és az ország villamosenergia-ellátásának biztonságát szavatolni.
Simson beszédében végül rátért a lényegre: Az EU-nak 350 és 450 milliárd euró közötti beruházásra lesz szüksége, hogy a jelenlegi termelési kapacitást fenntartsa, további 50 milliárd pedig a meglévő reaktorok hosszú távú üzemeltetéséhez kell majd. „Mindez rendkívül jelentős befektetést jelent. A finanszírozás kulcsszerepet fog játszani abban, hogy az atomenergia-termelés versenyképes opcióvá váljon” – mondta, hozzátéve: három új reaktort helyeznek üzembe hamarosan az Unióban, további hat építése pedig folyamatban van. Az elkövetkező évtizedekben hét tagállam még húsz atomerőmű-reaktor építését tervezi az EU-ban.
Címlapkép: Az Isar 2-es atomerőmű a németországi Essenbachban 2022. március 3-án. Olaf Scholz kancellár 2022. október 17-én úgy döntött: jövő év áprilisáig mindhárom megmaradt német atomerőmű folytathatja termelését.
MTI/AP/DPA/Armin Weigel
„Putyin célja a humanitárius katasztrófa előidézése” – nyilatkozta egy Kijevben élő energiaszakértő, aki jelenleg fűtés és áram nélkül tengeti a mindennapjait.