Ferenc pápa is támogatja Orbán Viktor karácsonyi tűzszüneti javaslatát
Az egyházfő azt szeretné, ha minden fronton véget érne a vérontás.
A kormány 2023. július elsejéig hosszabbította meg a kamatstop intézményét, egyben kiterjesztve az érintettek körét. A piaci folyamatok korlátozásának számos híve és ugyancsak sok ellenzője van. Jelen írásomban az intézkedés hatásait vizsgálom.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A kamatok emelkedését gátló rendelkezés érintettjeit egészen biztosan nem kell győzködni az intézkedés előnyeiről. A rendelet
A csomag az életbelépésének első fél évében 30 milliárd forintot hagyott a hazai családoknál. A mostani meghosszabbítás és kiterjesztés következtében másfél év alatt összesen körülbelül 140 milliárd forinttal több marad a családok kasszájában, hála a kamatstopnak.
Az intézkedés hatása családi szinten is jelentős.
a védelemnek köszönhetően. A hozamkörnyezet elmúlt évben tapasztalható brutális emelkedése egy átlagos 10 éves hitel havi terheit körülbelül másfélszeresére emelte volna akkor, ha a kormány nem tett volna lépéseket a piaci folyamatok hatásainak tompítására.
A kamatok felrobbanását a háborúnak köszönhetjük. A háború okozta élelmiszerár-növekedés, valamint a harcok és az elhibázott szankciós politika együttes hatásaként előálló drámai energiaárak együtt az egekbe tornázták a régió és így a magyar inflációs mutatókat. A Magyar Nemzeti Bank emiatt – mandátumának megfelelően – felelős módon kénytelen volt kamatot emelni.
A mostani kamatemelésre senki nem számíthatott. A kamatok ingadozása a piac természetes folyamatainak része. A hitelezőknek és a hitelfelvevőknek is fel kell készülnie kell a finanszírozási költségek esetleges megváltozására.
A kamatok emelkedésének üteme historikus távlatokban is extrémnek számít. A mostanihoz hasonló mértékű és sebességű hozamemelkedést hazánkban az 1990-es évek első felében láthattunk utoljára. Nemzetközi tekintetben pedig egészen az 1980-as évek elejéig kell visszamennünk, hogy hasonló hiteldrágulást láthassunk. A mai hitelfelvevők nagy része ekkor még nem is élt. Nem csoda, hogy a mostani folyamatok felkészületlenül érték a többségüket.
Igaz, hogy akinek füle van a hallásra, az akkor is tudhatta, hogy az alacsony kamatok világa nem tart örökké, ha 1990 után született. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis már régóta hangoztatta a kamatok fixálásának, rögzítésének fontosságát.
A kamatok növekedése ellen a legjobb védelem a hitel költségének fixálása. Így egyértelmű volt, hogy az az ügyfél fog hosszú távon jól járni, aki a hitel teljes futamidejére rögzíti a finanszírozási költségeket. A Magyar Nemzeti Bank kampánya a statisztikák szerint hatásos volt.
Az MNB Makroprudenciális jelentése szerint 2022 második negyedévében
Azonban sokan nem szívlelték meg a jegybank jótanácsát. A korábbi ingatlanhitelek között ugyanis jóval alacsonyabb a hosszú távon rögzített kamatozás részaránya. Ezeknek az ügyfeleknek a kamatemelkedés jelentős veszteséget okozhat. Egy rövid kamatrögzítés esetén ugyanis magas az esélye annak, hogy az ügyfél hitele a mostani magas kamatkörnyezetben „átárazódik”, azaz a következő kamatperiódusra a mostani magas hozamszintet kell megfizetnie a hiteleiért.
A mostani helyzetnek paradox módon a legnagyobb vesztesei a közepesen hosszú kamatfixálást választók lehettek volna. Azok az 5-10 éves fixálást választók ugyanis, akiknek pont a mostani magas kamatok idején árazódik át a hitele, látszólag jobban jártak volna, ha nem hallgatnak az MNB-re, és rövid kamatfixálást vagy változó kamatokat választanak. Ez esetben ugyanis a magas hitelköltségek nem 5-10 évre lettek volna rögzítve náluk, hanem ennél rövidebb időre.
A látszat azonban csal. A kormány mostani módosításával a fenti csoport helyzete is rendeződött.
Így azok a hosszú távú kamatrögzítést vállalók, akiknek most árazódik át a hitelük, jobban járnak a rövid kamatfixálást választóknál, hiszen nekik a következő 5-10 évre garantált az alacsony hitelköltség.
A közhiedelemmel szemben az MNB javaslatával szembemenők nem fognak nyerni hosszú távon. Több helyen is találkozhattunk azzal a véleménnyel, hogy a kamatstop miatt azok nyertek, akik – szemben a pénzügyi logikával és a jegybank edukációjával – rövid kamatfixálást választottak. A rövid fixálás egyik előnye ugyanis az alacsony kamatláb volt. És most, amikor a rövid hitelek fájdalmasak lennének, a kamatstop megóvta a rossz pénzügyi döntést hozókat attól, hogy tanuljanak a saját hibájukból.
Az idő azonban mindent megold.
A rövid fixálást vállalók költségei így minden bizonnyal emelkedni fognak a kamatstop kifutása után. Ezzel szemben a hosszú távra rögzítők költségei egészen addig alacsonyan maradnak, ameddig ezt lefixálták. Az MNB-re hallgató ügyfelek esetében ez akár a teljes futamidő is lehet.
A háború okozta inflációs szintugrásra egyetlen kormány, bank vagy hitelfelvevő sem volt felkészülve. A mostani hozamemelkedés olyan mértékű, amilyet a banki ügyfelek jelentős része korábban nem tapasztalhatott. A piaci folyamatok ilyen mértékű felborulása esetén az állam vagy beavatkozik, vagy tömeges ügyfélcsődökkel és emiatt brutális banki veszteségekkel kell számolni.
A mostani helyzetben a piaci folyamatok lekorlátozása volt a jó megoldás.
Bár az MNB pénzügyi edukációs munkája sokat segített a hitelek szerkezetének minőségi javulásában, a banki ügyfelek egy része továbbra is rövid kamatfixálás mellett finanszírozta magát. A kamatstop azonban őket is megvédi az extrém piaci folyamatoktól. Emellett a piacot sem torzítja túlzott mértékben, így a hosszú kamatrögzítés előnyei hosszú távon továbbra is velünk fognak maradni.