Rés a pajzson: kiderült, elfelejtették tesztelni az érmes olimpikonokat
A párizsi olimpia 67 dobogósa egyáltalán nem vett részt doppingvizsgálaton a játékok előtt.
Párizsban hónapokig tartó vita után megszületett a kecske és a káposztaszerű megoldás a magánrepülőgépek betiltásával kapcsolatos vitára. E szerint a tulajdonosoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a francia légtérben betiltják az ilyen típusú repülőgépek használatát, viszont az eddigi üzemanyagadó duplájával kell számolniuk.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
A Les Echos francia gazdasági lap szúrta ki azt a törvénymódosítást, amely a jövő évi költségvetést érinti, és igyekszik lezárni a francia közéletben nyár óta tartó heves szócsatát.
A zöldek kétségtelenül jó pillanatot választottak ki ahhoz, hogy össztüzet zúdítsanak a magánrepülőgép-tulajdonosokra. Ebben az akcióban most még több támogatóra leltek, mint korábban.
A politikai vezetők a társadalom szolidaritását kérik, hogy mérsékelje az energiafelhasználását, magyarán spóroljon, ahol tud. Eközben
hedonista magatartásuk az egekbe kiált – szól a retorika.
A mélyzöld tábor drasztikus megoldást javasolt: a francia légtérben egész egyszerűen tiltsák be az ilyen gépek használatát. Ez a szemléletmód az elit körében – finoman szólva – nem aratott átütő sikert, ugyanis ők az elsődleges felhasználói a magángépek nyújtotta előnyöknek.
Üzletemberek, nagyvállalati vezetők, politikusok és hozzájuk csapódott celebek jól tudják, hogy az idő pénz. Nekik meg nincs elszórni való aprójuk. Sztársportolók is igénybe veszik az utazásnak ezt a módját: a legutóbb a PSG futballcsapata utazott meccsére magángéppel a közúton Párizstól két és fél órára lévő Nantes-ba. Amikor ezt felrótták nekik, a játékosok kikérték maguknak a sajtó bírálatát.
A párizsi kabinetnek is érdeke volt, hogy ez a téma lekerüljön vezető helyéről. Egyrészt a kormány sem akart új frontot nyitni a szupergazdagokkal, szóba sem került nála a magángépek betiltása. De az belefér az elgondolásába, hogy
A kerozin adóterhe valóban megmosolyogtató volt eddig. Jövő év január 1-től duplájára emelik ennek a mértékét, ezentúl 42,131 euró/MWh-t kell majd fizetni. A várakozások szerint ez az adónövelés mintegy 20 millió eurót (8,3 milliárd forintot) fog hozni a jövő évi költségvetésben, ami egy ekkora ország büdzséjében nyilvánvalóan elhanyagolható összeg.
Félő, hogy ezzel nem tudják visszaszorítani a magánrepülőgép-használatot, hiszen a tehetős emberek gond nélkül kicsengetik a megnövelt adót. Esetleg, ha a tulajdonos ennyire fukar, hazafele jövet megállhat tankolni egy környező országban, és máris csökkentette a kiadásokat. Volt olyan elképzelés, hogy csak bizonyos távolságra lehessen igénybe venni magángépeket, magyarán csak hosszabb utakhoz lehessen használni azokat, és ezzel is csökkentenék a fel- és leszállások számát, amikor ezek a kisrepülők különösen szennyezők.
Valószínűleg, ha lesz általános európai uniós szabályozás, az is ezen az úton fog haladni. Erre azonban várni kell, ugyanis eltérőek a különböző országok érdekei.
– vallják a légügyi szakértők.
De mégis mennyire szennyezi a környezetet egy magánrepülőgép, vagy csak az irigység áll ezen vádak mögött? Ha a légi közlekedés egészét tekintjük, akkor elenyésző mértékben: a kibocsátott szén-dioxid csupán két százalékáért felelős ez az ágazat. Ha a mindennemű környezetkárosítást vesszük, akkor
Ez nem zavarja azokat, akik fejükbe vették a kitiltásukat, még jó ideig verni fogják a tamtamot.
Abban viszont igazuk van, hogy míg a nagy utasszállító gépek terén határozott verseny van azért, hogy minél kevesebb káros anyaggal terheljék meg a levegőt, ilyenre kisgépek esetében alig van példa. A fogyasztás ezeknél a gépeknél másodlagos szempont, a fő a minél nagyobb sebesség. Ezért a nagy gyártók között a környezetvédelem valahol hátul kullog. Valószínűleg ez változni fog, különösen úgy, hogy ennek a piacnak az egyik legjelentősebb globális konstruktőre a francia Dassault Aviation.
(Fotó: 123RF)