Az EU felgyorsítja az energia-innovációkat: a zöld erő legyen Veletek!
2022. október 03. 12:00
Európában tíz óriás akkugyár épült eddig, további 20 építése és tervezése pedig folyamatban van, és nem csak akkukból, de napelemekből is önellátó lenne az unió, hogy így is csökkentse energiafüggőségét. Nem csak az orosz gáztól, de a kínai napelem- és akkugyártástól is.
Ez az esemény a The Business Booster konferencia és kiállítás tíz éve került először megrendezésre, néhány céggel és 100 alatti résztvevővel: ma 1200 résztvevőt, több mint 150 innovatív projektet hoztak el Lisszabonba a 200 portfóliócégből, köztük voltak ígéretes magyar és kárpát-medencei projektek is (a legjobb energiapiaci innovációkat külön cikkben gyűjtjük majd össze).
– ami az „erő legyen Veletek” elhíresült Star Wars idézet humoros parafrázisa, és furcsán hangzott egy középkorú, láthatóan konzervatív uniós vezetőtől.
3000 milliárd feletti pénzpumpa "zöldségekbe"
Mindenesetre valóban inspiráló volt az a rengeteg ötlet és projekt, amelyeket a döntően fiatal vagy fiatalos ínnovátorok felvonultattak, akiket az elmúlt évtizedben 7000-nél is több EU-s startup közül válogattak ki, és amelyek összesen 7,3 milliárd eurós (mai árfolyamon közel 3060 milliárd forintos) támogatással a hátuk mögött igyekeznek a fenntarthatóság új útjait, technológiáit kifejleszteni.
Erre óriási szükség is van, mert mint Diego Pavía, az EIT InnoEnergy vezérigazgatója kiemelte: harminc év múlva a karbon-semleges európai gazdaságot felerészben olyan technológiákkal valósítjuk meg, amelyek még legfeljebb laborokban, kutatóműhelyekben vagy akár csak elméleti szinten léteznek. Az utána felszólaló Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke azt is kihangsúlyozta, hogy az EU nem várhat 2050-ig, de 2030-ig sem, hiszen sajnos a háború is rámutatott arra, mennyire sérülékeny az unió energiarendszere.
Akkuk és napelemek – made in EU!
Ennek megfelelően több területen egyszerre „lépnek rá a gázra” az EU-ban. Legelőször is az alapanyagok bányászata és a gyártás szintjén, olyan országokkal állapodnak meg, ahol akku és napelemgyártáshoz szükséges anyagokat termelnek, így Kanada, Ausztrália és Namíbia is fontos partner lesz – emelte ki Kerstin Jorna.
Majd hozzátette: a Battery Academy keretében a következő években 15 ezer energiatárolási szakembert képeznek, és a European Battery Alliance (EBA), valamint a Bizottság és a tagállamok is sokat tesznek azért, hogy a gyárépítés, az EU-s tőkebefektetés vagy akár a tetőre szerelt napelemes rendszerek kapcsán meglévő rengeteg bürokratikus akadályt leépítsék.
Példaként az
óriási akkugyárakat (gigafactory-k) említette, amelyekből 10 már megvalósult, de 20 még felépítésre vár, pedig ezek együtt az unió teljes saját akkuszükségletét
fedezni tudnák, ami pedig egyre fontosabb eleme a globális energia-függetlenségnek.
De nem csak az akkumulátorok, hanem például a hidrogén is kiváló energiatároló, hiszen a megújulók (szél, nap) sikerének egyik kulcsa, hogy a sok napsütés és/vagy a szeles idő esetén megtermelt, akkor felesleges többletenergiát valahová el lehessen raktározni.
Erre pedig önmagában a lítiumos akkuk (beleértve az e célra kiváló e-autókat is) csak részben képesek.
nem kevesebb, mint 700 céget támogat, hogy ők lehessenek a hidrogén-forradalom előfutárai.
Minden erővel az energiafüggetlenségre törnek tehát a megújulók terén, csak úgy repkedtek az előadásokban az euró milliárdok.
Így elhangzott az is, hogy
tavaly mintegy 81 milliárd eurót (mai áron mintegy 34000 milliárd forintot) fektettek fenntartható innovációkat fejlesztő és gyártó vállalatok támogatásába.
Ez persze rengeteg, de a közel 450 millió lakosú EU-ban mégis csak csepp a tengerben, a nagy áttörést jelentő technológiák ettől még nem fognak pár éven belül megszületni.
Jöhet a fúziós energia?
Ha már a nagy áttöréseknél tartunk: kifejezetten érdekes volt a konferencia második napjának nagy kerekasztala, ahol nem csak két uniós vákuumvasút (hyperloop) fejlesztő volt jelen, de két gyakorló fúziós-energia kutató is.
Félretéve az esetleg fárasztó technológiai részleteket, a lényeg az, hogy
nemcsak állami, dollár- és euró milliárdokat felemésztő óriási kutatások folynak, hanem sok innovatív kis-közepes vállalkozás is igyekszik „lehozni a napot a földre”,
azaz a nukleáris energiánál nagyságrendekkel olcsóbb és gazdaságosabb magfúziót megvalósítani. Pontosabban úgy megvalósítani, hogy áramot nyerhessünk ki a folyamatból.
A fúzió fenntartása, egyben tartása a mágneses térrel ugyanis jellemzően több energiát vesz el, mint amennyit a magfúzió a rendszerbe belead. Ezt a hatalmas kihívást egyébként laboratóriumi körülmények közt éppen az elmúlt egy-két évben sikerült leküzdeni.
belátható közelségbe hozták az első, már az elektromos hálózatba is áramot termelő kisebb fúziós reaktorokat, amelyek még 5-10 éve is science fictionnek számítottak.
Reálisan azonban még 4-6 év, és működni fognak az első fúziós reaktorok!
Egy elektromos motorkerékpár prototípusa a lisszaboni TBB kiállításon
A döntés rögzíti, hogy az uniós közbeszerzési piac megnyitása harmadik államok ajánlattevői előtt kizárólag az EU hatáskörébe tartozik, megfosztva a tagállamokat a szabályozási lehetőségektől.
Peking véleménye szerint Brüsszel piszkos játékba kezdett, amelyben az EU célja Kína kereskedelmi megütése – kerül, amibe kerül, még az sem számít, ha sunyin, és a másik játékost teljesen hülyének nézve teszi azt.
Ez csak megvilágítás kérdése. Már most is működik fúziós reaktor az ITER-ben. De csak pár másodpercig. :-))
Az ipari méretű felhasználásra pedig már 50 év óta folyamatosan azt mondják, hogy még 30 év.
Érdemes megnézni, hogy az elmúlt öt évben a példamutató zöld Németország mit ért el a ződséggel:
https://app.electricitymaps.com/zone/DE
tessék ide kattintani: Display data from the past
És aztán megkeresni a renitens, elszigetelődött, maradi Magyarországot.
"Reálisan azonban még 4-6 év, és működni fognak az első fúziós reaktorok!"
Na addig álljál féllábon 2028-tól (azaz hat év múlva kezdve), ameddig indul az első energiahálózatba termelő fúziós reaktor.
