Az Etyek-Budai borvidéket országos, sőt ma már nemzetközi viszonylatban is a térképre helyező fesztiváljait, rendezvényeit ő hozta tető alá, aligha nyúlt tehát mellé a kormány, amikor Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak nevezték ki Rókusfalvy Pált. A reklámszakemberből lett borász a Makronómnak elmondta, hol tart most a magyar bor a nemzetközi piacokon, és azt is elárulta, miért kell a jó bornak is cégér.
Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak nevezték ki. Ilyen pozíció eddig még csak nem is létezett. Mi lesz a feladata?
A közösségi bormarketing és a magyar borkommunikáció koordinálása a feladatom. Ki kell dolgoznom a 2023-2026 időszakra szóló Nemzeti Bormarketing Stratégiát, felügyelni az ehhez szükséges kutatásokat, koordinálni a bormarketing tevékenységeket, irányítani a stratégia keretében megvalósuló programokat, illetve részt veszek az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, valamint az eredetvédelmi kérdésekben. Mindezt pedig szoros szakmai együttműködésben kell megvalósítani a kapcsolódó területek vezető szerveivel, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, a turizmusért felelős miniszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, valamint az Agrárminisztériummal, illetve az Agrármarketing Centrummal és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával.
Mit gondol, miért éppen Ön kapta meg ezt a feladatot? Néhányan máris fanyalognak a médiában a kinevezése hallatán, mit üzenne nekik?
Nem vagyok üzengetős, minden erőmmel a feladatomra koncentrálok, amelynek mélységesen átérzem a felelősségét. Nem a kinevezéssel járó – egyébként jóleső elismerésként megélt – megtiszteltetés motivál, hanem az a lehetőség, hogy
Maga a kinevezés pedig nyilvánvalóan nem a levegőből érkezett: az elmúlt húsz évben nem kevés dolgot tettünk le az asztalra az Etyek-Budai borvidéket országos, sőt ma már állíthatom, hogy nemzetközi viszonylatban is a térképre helyező fesztiváljainkkal, rendezvényeinkkel, illetve az országos szakmai eseményeinkkel: a Borkonferenciával, Pezsgőkonferenciával, a legjobbak munkáját elismerő Borászok Borásza díjjal és a fiatalok nemzetközi tapasztalatszerzését támogató ösztöndíjprogrammal. Komoly energiákat fektettünk a magyar bormarketingbe, amelynek révén többször kikérték már a véleményünket és a gondolataink kormányzati akarattá érettek.
Valaha Európa-szerte híresek voltak a magyar borok, a „Vinum regum, rex vinorum” mondással XV. Lajos francia király a Tokaji aszút tisztelte meg. Hogy áll most a hazai export, és mi az, amin feltétlenül javítani kellene?
Fogalmazzunk úgy, hogy van feladat bőven: a magyar borok nemzetközi jelenléte rendkívül gyenge, a literenkénti (!) átlagára pedig drámaian alacsony, 1 euro alatt van.
újjá kell szerveznünk a logisztikát, hogy fizikailag is könnyen elérhetők legyenek az italaink, és az azokat megillető „árpolcokra” kerüljenek.
Ön fogja kidolgozni a 2023–2026-os időszak Nemzeti Bormarketing Stratégiáját, előkészíteni a végrehajtását. Jó bornak nem kell cégér, vagy mégis?
Sajnálom, ha valakit kiábrándítok, de csak mi gondoljuk azt, hogy a magyar bor világhírű. Persze vannak abszolút világszínvonalú, csúcsboraink, de ezt a világnak is meg kell tudnunk mutatni, felismerhetőnek és karakteresnek kell lennünk. Emellett nem kizárólag a legmagasabb árkategóriára kell koncentrálni, kell lennie kiváló minőségű, de elérhetőbb árú boroknak is.
Ön korábban egészen más területen mozgott, aztán egyszer csak feltűnt Etyeken. Honnan jött az ötlet, hogy váltani kellene?
A borral való találkozásom egy szerencsés véletlennek köszönhető. Az unokatestvérem Alkonyi László, a legendás Borbarát alapító főszerkesztője volt, és ő vitt el engem 25 évvel ezelőtt Etyekre egy borkóstolóra.
de az azt nem sokkal követő pincevásárlásomat csak befektetési lehetőségnek tartottam és csak hobbiból, kísérletképpen kezdtem bort készíteni. Ebből persze hamar szerelem lett, és az is rögtön kiderült, hogy ezt nem lehet félgőzzel csinálni, egész embert kíván. Innentől kezdve minden tudatosan és organikusan fejlődött, és mára egy többgenerációs birtokon dolgozunk, és a borszakma aktív részesei vagyunk.
Nem hiányzik a média és a reklámszakma, vagy megmaradt valami a múltból?
Nem távolodtam el ettől a világtól sem, hiszen rendszeresen ott vagyok a mikrofonok és kamerák előtt (a kinevezés óta érthetően még nagyobb gyakorisággal), illetve az általam 1991-ben alapított kommunikációs ügynökség a piac meghatározó szereplője.
Korábban zenélt is. Előveszi még a harsonát egy pohár jó bor mellé, hogy eljátsszon egy vérpezsdítő szvinget?
Vannak olyan különleges alkalmak, amikor előveszem a pozant, sőt időnként olyan, általam rendkívüli módon elismert zenészek is megtisztelnek a közös zenélés örömével, mint a Kossuth-díjas Hot Jazz Band muzsikusai, de pontosan tudom, hogy ezt is csak teljes odaadással szabad és lehet csinálni. A profikhoz tehát már nem fogok visszatérni, de az örömzenélés mindig az életem része marad.
Gazdag hagyomány, drámai folyamatok, nagyszerű lehetőségek – valahogy így lehet összegezni a magyar bor helyzetét. A részletekről Rókusfalvy Pál kormánybiztost kérdeztük.
A szentatya jókívánságait fogalmazta meg a levélben.
Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos nyilatkozott a Mandinernek.
Bőven volt lehetősége megismerkedni a magyar borokkal a szentatyának.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
