A felvett hitelek törlesztése és kamata akár komoly mértékben is megterhelhetik a háztartások költségvetését. Ilyen szempontból is örvendetes, hogy hazánkban nagyon alacsony szinten van a lakossági hitelek állománya.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Váratlan nagyobb beruházások, komolyabb ingatlanfelújítások vagy tranzakciók, gépkocsivásárlás esetén sokan kénytelenek hitelhez folyamodni. Ez a pénzügyi eszköz segíti a családokat céljaik elérésében, emellett pozitív hatással van a gazdasági dinamikára is. Emellett azonban a hitelek visszafizetése és kamatterhei komoly nehézségeket is jelenthetnek a családi kassza szempontjából.
Ajánlott a lakosság hitelállományát a törlesztési képességhez, azaz a rendelkezésre álló jövedelemhez hasonlítanunk. Amennyiben a banki források értéke magas a bevételeinkhez képest, az nem csupán a költségvetési lehetőségeinket korlátozza, hanem egyben megnöveli a jövőbeni pénzügyi nehézségek valószínűségét is.
Mindezek alapján egy magas hitelarány számos kockázatot hordoz. Az OECD legfrissebb adatai alapján a skandináv államok lakói esetében a kötelezettségek mértéke kiemelkedően magas. Ahogyan azt az 1. ábra is megmutatja: Norvégia esetében 228 százalék felett van a háztartások eladósodottsága a rendelkezésre álló jövedelem arányában. Ez azt jelenti, hogy csak a hitelek törlesztése (kamatfizetés nélkül) több mint 27 havi jövedelmét emésztené fel az északi állam lakóinak.
Ugyancsak nagyon magas az eladósodottság mértéke Dániában is. Esetükben a vizsgált mutató értéke 210 százalék. Svédország 195 százalékos értéke is csak kicsivel alacsonyabb Hollandia 203 százalékos relatív eladósodottságánál.
Régiónk országai esetében sokkal alacsonyabb a lakosság jövedelemarányos hitelállománya. A csehek 72 százalékos mutatója kevesebb, mint harmada a norvégokénak. A lengyelek 56 százalékos relatív adósságrátája még ennél is kedvezőbb. Szlovénia esetében pedig már csak 48 százalékot tesz ki a vizsgált mutató értéke.
Az OECD adatai alapján
A már évek óta kiváló magyar GDP-adatok tükrében ez egyben azt is megmutatja, hogy a hazai gazdasági siker nem a lakosság fedezetlen költekezésén alapul.
Ez azonban nem volt mindig így. 2007 első negyedéve és 2010 második negyedéve között a hazai relatív lakossági adósságráta 52 százalékról 78 százalékra, azaz több mint másfélszeresére növekedett. 12 évvel ezelőtt nem is számított alacsonynak a magyar adósságmutató értéke, hiszen a szlovénok és a lengyelek mellett az olaszok is alacsonyabb rátával büszkélkedhettek nálunk.
A kiváló magyar adósságmutató értéke tehát két okból is örvendetes hír számunkra. Egyrészt alacsony kockázatot jelent, így kijelenthetjük, hogy a hazai családok pénzügyi stabilitása erős alapokon nyugszik. Másrészt egyértelművé teszi, hogy Magyarország magas GDP-növekedése fenntartható gazdasági modellre épül.
A Fidesz fővárosi elnöke szerint Karácsony Gergely a képesség hiányát palástolja azzal, hogy mindenből egy főváros-kormány ellentétet kreál. A politikus mindenkit arra buzdított a Mandiner Klubest csütörtöki alkalmán, hogy vegye ki a részét a harcból.
Az uniós vezetés azon dolgozik, hogy a magyar vétót úgy megkerülje, mintha nem is létezne.
Az első otthonhoz jutást segítő hitelkonstrukció hivatalosan szeptember elsején rajtolt el.
Akadnak aggasztó tételek a költségvetési tervezetben.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Az adatok szerint sok fiatal felnőttnek korábban nem fordult meg a fejében a lakásvásárlás, de most már „nézelődőként” jelen vannak a piacon.
A törvények szerint nyilvános gyűlésen senkinél sem lehet fegyver.
