Nem szereti a magyar a hitelt: alacsony a háztartások eladósodottsága

Váratlan nagyobb beruházások, komolyabb ingatlanfelújítások vagy tranzakciók, gépkocsivásárlás esetén sokan kénytelenek hitelhez folyamodni. Ez a pénzügyi eszköz segíti a családokat céljaik elérésében, emellett pozitív hatással van a gazdasági dinamikára is. Emellett azonban a hitelek visszafizetése és kamatterhei komoly nehézségeket is jelenthetnek a családi kassza szempontjából. 

Ajánlott a lakosság hitelállományát a törlesztési képességhez, azaz a rendelkezésre álló jövedelemhez hasonlítanunk. Amennyiben a banki források értéke magas a bevételeinkhez képest, az nem csupán a költségvetési lehetőségeinket korlátozza, hanem egyben megnöveli a jövőbeni pénzügyi nehézségek valószínűségét is. 

Mindezek alapján egy magas hitelarány számos kockázatot hordoz. Az OECD legfrissebb adatai alapján a skandináv államok lakói esetében a kötelezettségek mértéke kiemelkedően magas. Ahogyan azt az 1. ábra is megmutatja: Norvégia esetében 228 százalék felett van a háztartások eladósodottsága a rendelkezésre álló jövedelem arányában. Ez azt jelenti, hogy csak a hitelek törlesztése (kamatfizetés nélkül) több mint 27 havi jövedelmét emésztené fel az északi állam lakóinak. 

Ugyancsak nagyon magas az eladósodottság mértéke Dániában is. Esetükben a vizsgált mutató értéke 210 százalék. Svédország 195 százalékos értéke is csak kicsivel alacsonyabb Hollandia 203 százalékos relatív eladósodottságánál. 

Régiónk országai esetében sokkal alacsonyabb a lakosság jövedelemarányos hitelállománya. A csehek 72 százalékos mutatója kevesebb, mint harmada a norvégokénak. A lengyelek 56 százalékos relatív adósságrátája még ennél is kedvezőbb. Szlovénia esetében pedig már csak 48 százalékot tesz ki a vizsgált mutató értéke. 

Az OECD adatai alapján

A már évek óta kiváló magyar GDP-adatok tükrében ez egyben azt is megmutatja, hogy a hazai gazdasági siker nem a lakosság fedezetlen költekezésén alapul. 

Ez azonban nem volt mindig így. 2007 első negyedéve és 2010 második negyedéve között a hazai relatív lakossági adósságráta 52 százalékról 78 százalékra, azaz több mint másfélszeresére növekedett. 12 évvel ezelőtt nem is számított alacsonynak a magyar adósságmutató értéke, hiszen a szlovénok és a lengyelek mellett az olaszok is alacsonyabb rátával büszkélkedhettek nálunk. 

A kiváló magyar adósságmutató értéke tehát két okból is örvendetes hír számunkra. Egyrészt alacsony kockázatot jelent, így kijelenthetjük, hogy a hazai családok pénzügyi stabilitása erős alapokon nyugszik. Másrészt egyértelművé teszi, hogy Magyarország magas GDP-növekedése fenntartható gazdasági modellre épül.