A felvett hitelek törlesztése és kamata akár komoly mértékben is megterhelhetik a háztartások költségvetését. Ilyen szempontból is örvendetes, hogy hazánkban nagyon alacsony szinten van a lakossági hitelek állománya.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Váratlan nagyobb beruházások, komolyabb ingatlanfelújítások vagy tranzakciók, gépkocsivásárlás esetén sokan kénytelenek hitelhez folyamodni. Ez a pénzügyi eszköz segíti a családokat céljaik elérésében, emellett pozitív hatással van a gazdasági dinamikára is. Emellett azonban a hitelek visszafizetése és kamatterhei komoly nehézségeket is jelenthetnek a családi kassza szempontjából.
Ajánlott a lakosság hitelállományát a törlesztési képességhez, azaz a rendelkezésre álló jövedelemhez hasonlítanunk. Amennyiben a banki források értéke magas a bevételeinkhez képest, az nem csupán a költségvetési lehetőségeinket korlátozza, hanem egyben megnöveli a jövőbeni pénzügyi nehézségek valószínűségét is.
Mindezek alapján egy magas hitelarány számos kockázatot hordoz. Az OECD legfrissebb adatai alapján a skandináv államok lakói esetében a kötelezettségek mértéke kiemelkedően magas. Ahogyan azt az 1. ábra is megmutatja: Norvégia esetében 228 százalék felett van a háztartások eladósodottsága a rendelkezésre álló jövedelem arányában. Ez azt jelenti, hogy csak a hitelek törlesztése (kamatfizetés nélkül) több mint 27 havi jövedelmét emésztené fel az északi állam lakóinak.
Ugyancsak nagyon magas az eladósodottság mértéke Dániában is. Esetükben a vizsgált mutató értéke 210 százalék. Svédország 195 százalékos értéke is csak kicsivel alacsonyabb Hollandia 203 százalékos relatív eladósodottságánál.
Régiónk országai esetében sokkal alacsonyabb a lakosság jövedelemarányos hitelállománya. A csehek 72 százalékos mutatója kevesebb, mint harmada a norvégokénak. A lengyelek 56 százalékos relatív adósságrátája még ennél is kedvezőbb. Szlovénia esetében pedig már csak 48 százalékot tesz ki a vizsgált mutató értéke.
Az OECD adatai alapján
A már évek óta kiváló magyar GDP-adatok tükrében ez egyben azt is megmutatja, hogy a hazai gazdasági siker nem a lakosság fedezetlen költekezésén alapul.
Ez azonban nem volt mindig így. 2007 első negyedéve és 2010 második negyedéve között a hazai relatív lakossági adósságráta 52 százalékról 78 százalékra, azaz több mint másfélszeresére növekedett. 12 évvel ezelőtt nem is számított alacsonynak a magyar adósságmutató értéke, hiszen a szlovénok és a lengyelek mellett az olaszok is alacsonyabb rátával büszkélkedhettek nálunk.
A kiváló magyar adósságmutató értéke tehát két okból is örvendetes hír számunkra. Egyrészt alacsony kockázatot jelent, így kijelenthetjük, hogy a hazai családok pénzügyi stabilitása erős alapokon nyugszik. Másrészt egyértelművé teszi, hogy Magyarország magas GDP-növekedése fenntartható gazdasági modellre épül.
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
Nem maradt tehát más, mint a bűnbakkeresés.
Eddig az „elnyomó fasiszta diktatúra” arca voltam, de már „szexi” ellenzéki politikus vagyok – jelentette ki a műsorban Takács Péter.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
Finoman szólva is meghökkentő jelenetek zajlottak le az Országgyűlésben.
Tovább folytatódik a kormányzati átvilágítás-sorozat.