Megkésett, de legalább már van aktuális brüsszeli energia-vészterv

Megjelent a közlemény az EB sürgős beavatkozási javaslatairól, amelyet az európai energiapiacokon uralkodó káosz és a lakossági fogyasztók terheinek enyhítése érdekében fogalmaztak meg. Az árplafon és az extraprofit adója Magyarország számára nagyon ismerős lehet – feltehetően az ellenzék ezúttal nem fog támadásba lendülni, mivel nem a kormány, hanem Ursula von der Leyen elnök áll a terv mögött.

A javaslatcsomag nagyon sok újdonságot nem tálal, az ötletek alapjai ilyen-olyan formában már eddig is léteztek: a múlt pénteki energiaminiszteri csúcson tárgyalt – és a tagországok számára elfogadható – intézkedési javaslatok ezáltal kezdenek konkrét formát ölteni. Kivételt képez az orosz földgázra kivetendő ársapka ötlete, amely több tagállam – köztük Magyarország – heves tiltakozása miatt nem került be a javaslatcsomagba. 

a rendkívüli intézkedések négy új pontjával azonban ennek katasztrofális hatásait és az európai háztartásokra, vállalkozásokra nehezedő nyomást igyekszik enyhíteni.

Hidegcsomag

A négypontos intézkedés első helyén a kereslet csökkentése áll, amelynek sikeres alkalmazása lefelé nyomhatja a villamosenergia árakat. Köznyelven spórolásnak hívjuk, az EU számos országában próbálják ilyen-olyan formában alkalmazni, Magyarországon például az állami intézmények maximum 18 fokra fűtése is ebbe a sorba illeszkedik. A brüsszeli javaslat értelmében

A terv azt a kitételt is tartalmazza, hogy 2023. március 31-ig a tagállamok 10 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználásukat. A Bizottság számítása szerint ez uniós szinten 1,2 milliárd köbméter gáz spórolását teszi majd lehetővé.

A második javaslat tartalmazza a bevételek felső korlátjának bevezetését azoknál a vállalatoknál, amelyek alacsony költségű villamos energiát (nap, szél, víz, nukleáris erőművek) állítanak elő, vagyis

A terv az energiaminiszterek tanácskozása óta annyit változott, hogy az árplafont 200/Mwh helyett 180-ban állapítja meg. Ahogy a Bizottság fogalmaz: „a termelők ilyen módon fedezni tudják beruházási és működési költségeket anélkül, hogy vissza kellene vágni a 2030-ra, illetve 2050-re kitűzött energia- és éghajlat-politikai célokkal összhangban szükséges új kapacitásberuházásokat”. A bevételek felső határon felüli részével a tagországok kormányai gazdálkodhatnak, alapvetően a fogyasztói energiaköltségeket támogatva vele. 

A csomag harmadik pontja az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást rögzíti az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó többletnyereség után. Az extraprofit adó finomkodó elnevezése azokra a nyereségekre vonatkozik, amelyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg.

(Az utóbbi két pont volt az, amelyekről Szijjártó Péter az elmúlt héten úgy nyilatkozott: elfogadható Magyarország számára abban az esetben, ha a pénzek az Európai Unión belül maradnak.)

A negyedik pont azt javasolja, hogy a fogyasztók támogatása érdekében bővítsék a rendelkezésre álló energiaár-eszköztárat. A javaslat első alkalommal tenne lehetővé költségszint alatti, szabályozott villamosenergia-árakat, és a szabályozott árakat a kis- és középvállalkozásokra is kiterjesztené.

Ötödik pont nem volt. Ez lett volna a legnagyobb durranás, az orosz földgáz ársapkájára vonatkozó javaslat,  de több tagállam tiltakozása miatt a Bizottság azonnal letett a téma magasabb szintre emeléséről.

Magyarország mégis jobban teljesít?

A Bizottság egyes javaslatai kissé későinek tűnnek a magyar intézkedésekhez képest. A hazai rezsicsökkentési modell Magyarországon

az árplafon jelenleg azokra a háztartásokra vonatkozik, amelyek beleesnek az átlagfogyasztási kategóriába, míg az európai szinten olcsó és Magyarország számára elegendő mennyiségű gáz kérdését a Gazprommal kötött szerződés rendezte, amelynek értelmében szeptemberben és októberben a vállalat naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra Szerbián keresztül, a hosszútávú szerződésben rögzített mennyiségen felül.

Szerdán a talpig ukrán zászlóba öltözött Ursula von der Leyen éves értékelőbeszédében egyébként eldicsekedett az európai gáztározók nyolcvan százalékos töltöttségi szintjével. Ezt nevezte Szijjártó Péter szemfényvesztésnek, hozzátéve: csak az számít, hogy a fogyasztáshoz képest mennyi gázmennyiség áll rendelkezésre.

Mindössze három olyan ország van Európában, amely saját gázt tárol, és töltöttségi szintje meghaladja az EU által elvárt 35 százalékot: az egyik Magyarország, ahol a mutatók 38 százaléknál állnak. 

Fotó: MTI/AP