A szénhiányban szenvedő ország az egyetlen a régióban, amelynek nincs atomerőműve, érthető, hogy most nagyon sürgős lett számára a nukleáris energia előállításának képessége. A lengyel függőség egyben jól mutatja, miért van óriási szükség a paksi bővítésre.
A nukleáris energia a háború és az energiaválság kezdete óta az egész világon felértékelődött. Az eddig ezerszer átkozott létesítmények most a túlélés részét jelenthetik, nem véletlen, hogy a klímacélokat bőszen hangoztató országok is óvatosabban fogalmaznak. A tragikus energiahiánnyal küszködő Németország politikusai, akik pár hónapja minden erőművet le akartak állítani, most három üzemi idejének a meghosszabbításáról vitatkoznak. Nagy-Britannia a nukleáris bővítésekben látja a kiutat a válságból, ha távolabbra tekintünk, akkor pedig Japánt lehet példaként említeni: a távol-keleti ország a fukusimai katasztrófa után egy évtizeddel új erőművek építését tervezi. A feltételek adottak: az Európai Parlament júliusban fogadta el azt a javaslatot, amely a gáz- és atomenergiát biztonságos és környezeti szempontból fenntarthatóként jelölte meg – elismerve ezzel, hogy a túlélés szabályai felülírják a klímacélokat.
Magyarországon a háború kitörése után tömeghisztériába hajlott az ellenzéki pártok követelése a paksi bővítés leállításával kapcsolatban. Boldog-boldogtalan atomszakértőnek kiáltotta ki magát, Márky-Zay a kampánylázban egyenesen felszólította a kormányt, hogy hátráljon ki az oroszokkal kötött szerződésből. A folytatás ismert: a kormánypárt a fölényesen megnyert választás után figyelemre sem méltatta a hőbörgést (amelyből a tomboló energiaválság fülsiketítő zajában már egyébként sem hallani sokat), helyette begyújtotta a rakétákat. Első körben Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter hivatalát szüntették meg, helyette a projekt Szijjártó Péter minisztériumához került. Volt alapja a sietségnek. Lázár János építési és beruházási miniszter ősbűnnek, a legsúlyosabb kormányzati hibák egyikének nevezte, hogy az eredetileg tervezett 2023-as üzembe helyezés helyett a Paks 2 még idén is engedélyekre várt, Szijjártó pedig osztotta véleményét,
A folyamat valóban felgyorsult a cserékkel, a külgazdasági és külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy az Országos Atomenergia Hivatal megadta a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó létesítési engedélyt, így megkezdődhet a valós építkezési fázis, és 2030-ra működésbe léphetnek az új blokkok. Ezzel majdnem egy időben távozott posztjáról Süli János, aki előző hivatala megszűnése óta államtitkárként kísérte figyelemmel a projekt alakulását a KKM-ben, de vele együtt gyakorlatilag az új blokkok építését menedzselő igazgatóságot is lecserélték, jelezve ezzel, hogy a projektcég működését enyhén szólva sem tekintették hatékonynak.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetése sok európai államot ébresztett rá önnön kiszolgáltatottságára és gyengeségére. A legmarkánsabb példa Németország, ahol a politikai megfelelési kényszer Olaf Scholz kormányával abszurd módon íratta felül az ország biztonságos energiaellátását. Hasonló cipőben jár Lengyelország is, barátainknál azonban nem a földgáz, hanem alapvetően az orosz szén hiánya okoz megoldhatatlannak tűnő problémákat, nem csoda hát, hogy
A lengyel kormány jelenleg három országgal – az USA-val, Dél-Koreával és Franciaországgal – is tárgyalásokat folytat az ország első atomerőművének építéséről, az ugyanis – egyedüliként a régióban – nincs neki.
Lengyelország 2033-ra tervezi a nukleáris energiatermelés beindítását, az energiaválság azonban igencsak sürgetővé tette a beruházások azonnali megkezdését. A helyzet annyira súlyos a hagyományosan szénerőművekre építő országban, hogy a kormány hosszú távon az atom- és a szélenergiában látja a megoldás kulcsát. Csak így látja biztosítottnak, hogy – az eredeti célnak megfelelően – 2050-re teljesen leállíthassa a szénfelhasználását. Elképzelhető, hogy a mostani válság lendíteni tud az iramon, erre enged legalábbis következtetni az, hogy (személyi következmények nem csak nálunk vannak atomenergia-ügyben) Mateusz Morawiecki miniszterelnök júliusban gyakorlatilag
aki bár az atomerőművek elkötelezett híve volt, de végig azért lobbizott, hogy mindenképpen az Egyesült Államok legyen a 30 milliárdos beruházás kivitelezője. Naimski távoztával a lengyel kormány ajtót nyitott mindenkinek, aki ajánlattal fordulna hozzá, így most egyszerre tárgyal dél-koreai, amerikai és francia lehetőségekről.
Morawiecki úgy fogalmazott: bár jelen pillanatban valóban az USA-projekt megvalósulása a legvalószínűbb, mivel Lengyelország nukleáris kapacitási igénye az eredetileg tervezett 9 gigawattot immár jócskán meghaladja,
Míg a lengyelek megdöbbentő hibát követtek el a szénszankciók tekintetében, meglepően jól kezelik a hosszú távú atomerőmű-terveiket. Magyarország jó példája annak, miért a nagy sietség a Morawiecki-kabinetben. Paks 2 nélkülözhetetlen az ország energia-önellátásának szempontjából: az új létesítmény az évszázad végéig megfizethető áron tudja biztosítani a hazai villamos-igények 40 százalékát, erre alapozva pedig már fel lehet gyorsítani a megújuló energia-beruházások ütemét is. Ennek pótolhatatlan előnyeit pedig – a jelenlegi helyzet tanulságát levonva – a világ minden részén kezdik megérteni. Az atomenergia alkalmazása nem ér véget. Éppen ellenkezőleg: most kezdi reneszánszát élni.
Fotó: 123RF
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
A litvánok ezt javasolják a nyugati szövetségeseknek is.
A lengyel külügy egyúttal úgy döntött, hogy konzultációra hazahívja Sebastian Kecieket, az ország budapesti nagykövetét.
A háború, a brüsszeli szankciós politika és az energiaválság legyengítették Európa gazdaságát.
Egyszerű konzekvenciát vont le a Politico.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
