A Baltikumot majd melegíti a szél

Nyolc balti ország – Lengyelország, Svédország, Finnország, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia és Dánia – 2030-ig hétszeresére kívánja növelni a régióban található tengeri szélerőművek kapacitását.

Új szélerőművek építéséről írtak alá megállapodást a balti országok vezetői augusztus 30-án, összesen 17 GW-nyi kapacitással – írja a Politiken lap. Az Európai Unió fel akarja gyorsítani a megújuló energiaforrások építését az Oroszországból érkező gázszállítások csökkenése és árának emelkedése folytán kialakult súlyos energiaválság miatt.

Ezek szerint az eddig alkalmazott 8,5 MW tengeri szélturbinákból körülbelül kétezret kellene építeni. Az európai Vestas és Siemens Gamesa cégek már rendelkeznek 14-15 MW-os gépek prototípusaival, a kínai cégek már 16 MW-os turbinákat gyártanak, amennyiben ezeket használnák, akkor a szélturbinák száma a felére csökkenhet.

A szélturbinák telepítéséhez így is nagy területre lenne szükség. Szakértők szerint, ha leegyszerűsítve egyetlen létesítményként vizsgálnák, akkor a szárazföldi változat 6000 négyzetkilométert, a tengeri változat pedig 10 000 négyzetkilométert igényelne. A tengeri változat esetében az új szélerőműparkok építését és üzemeltetését össze kellene hangolni a régió hajózási menetrendjével is.

2021-ben a holland, a brit és a dán tengeri szélerőműparkok telepített kapacitáskihasználtsági aránya 46-50 százalék volt. Ekkora kihasználtsággal a 20 GW-nyi szélerőművek évente 65-85 TWh-t tudnának termelni, ami elérheti egy olyan ország, mint Svédország villamosenergia-fogyasztásának akár a felét is.

A szélenergia kockázata

A szélenergia azonban ingadozó, ekkora mennyiségű kapacitás kiépítése az elektromos hálózat infrastruktúrájának jelentős bővítését, nagyszabású tárolási projektek megvalósítását vagy rugalmas források – elsősorban földgáztelepek – kiépítését igényelné. Emiatt kockázatos, hogy a tervezett szélerőművek valóban megoldanák-e Európa fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének problémáját.

Jelenleg számos kezdeményezés van Európában a megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítására. Májusban például Dánia, Belgium, Németország és Hollandia vezetői megállapodtak abban, hogy 2030-ra 65 GW-ra, 2050-re pedig 150 GW-ra növelik a tengeri szélenergia-kapacitást az Északi-tengeren.