A Balti-tenger körüli országok megállapodtak egy 17 GW-os tengeri szélerőműpark építéséről. 2030-ig hétszeresére növelnék a tengeri szélenergia kapacitásukat, hogy pótolják a drága orosz gázt. Az ambiciózus projekt költségei elemzők szerint meghaladhatják a 35 milliárd dollárt.
Nyolc balti ország – Lengyelország, Svédország, Finnország, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia és Dánia – 2030-ig hétszeresére kívánja növelni a régióban található tengeri szélerőművek kapacitását.
Új szélerőművek építéséről írtak alá megállapodást a balti országok vezetői augusztus 30-án, összesen 17 GW-nyi kapacitással – írja a Politiken lap. Az Európai Unió fel akarja gyorsítani a megújuló energiaforrások építését az Oroszországból érkező gázszállítások csökkenése és árának emelkedése folytán kialakult súlyos energiaválság miatt.
Ezek szerint az eddig alkalmazott 8,5 MW tengeri szélturbinákból körülbelül kétezret kellene építeni. Az európai Vestas és Siemens Gamesa cégek már rendelkeznek 14-15 MW-os gépek prototípusaival, a kínai cégek már 16 MW-os turbinákat gyártanak, amennyiben ezeket használnák, akkor a szélturbinák száma a felére csökkenhet.
A szélturbinák telepítéséhez így is nagy területre lenne szükség. Szakértők szerint, ha leegyszerűsítve egyetlen létesítményként vizsgálnák, akkor a szárazföldi változat 6000 négyzetkilométert, a tengeri változat pedig 10 000 négyzetkilométert igényelne. A tengeri változat esetében az új szélerőműparkok építését és üzemeltetését össze kellene hangolni a régió hajózási menetrendjével is.
Ekkora volumenű szélerőműpark építésének költségeit a szárazföldön 17 milliárd euróra, tengeri szélerőművek esetében viszont már 35 milliárd euróra becsülik.
2021-ben a holland, a brit és a dán tengeri szélerőműparkok telepített kapacitáskihasználtsági aránya 46-50 százalék volt. Ekkora kihasználtsággal a 20 GW-nyi szélerőművek évente 65-85 TWh-t tudnának termelni, ami elérheti egy olyan ország, mint Svédország villamosenergia-fogyasztásának akár a felét is.
A szélenergia azonban ingadozó, ekkora mennyiségű kapacitás kiépítése az elektromos hálózat infrastruktúrájának jelentős bővítését, nagyszabású tárolási projektek megvalósítását vagy rugalmas források – elsősorban földgáztelepek – kiépítését igényelné. Emiatt kockázatos, hogy a tervezett szélerőművek valóban megoldanák-e Európa fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének problémáját.
Jelenleg számos kezdeményezés van Európában a megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítására. Májusban például Dánia, Belgium, Németország és Hollandia vezetői megállapodtak abban, hogy 2030-ra 65 GW-ra, 2050-re pedig 150 GW-ra növelik a tengeri szélenergia-kapacitást az Északi-tengeren.
Az EU-ban már ma is mintegy 15 GW tengeri szélerőműpark működik, további 12 GW pedig az Egyesült Királyságban. A fejlesztés különböző szakaszaiban lévő projektek európai portfóliója meghaladja a 100 GW-ot. Csak Svédországban mintegy 15 GW tengeri szélenergiaprojekt van engedélyezés alatt. Az EU 2050-re a tengeri szélenergia-kapacitást 300 GW-ra, a szárazföldi kapacitást pedig 1000 GW-ra kívánja növelni. 2021 végén mintegy 190 GW szélerőmű működött az EU-ban.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
A közel két hétig tartó gyakorlatot Finnország, Norvégia és Svédország északi régióiban tartják.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
