Finoman szólva is megosztó lett a kormány energiaválság miatt hozott fakitermelési rendelete. A WWF végzetes pusztításról, az Agrárminisztérium válságkezelésről, hosszú távú erdőgazdálkodásról és a tartalékok felszabadításáról beszél.
A WWF Magyarország is beszállt a fakitermelést könnyítő kormányrendelet körül kialakult adok-kapokba. Az augusztus 5-én életbe lépett rendelet gyakorlatilag felfüggeszti a tarvágás tilalmát, eltörli a tölgy- és bükkerdők vágáskorát (azaz fiatal fákra is vágási engedélyt ad), a vegetációs idő vágási tilalmát (bármikor lehet kitermelni), illetve – az akácosok és idegenfajú fák esetében – a természetes erdőtakaró helyreállítási kötelezettségét, még abban az esetben is, ha védett területről van szó.
Első pillantásra valóban több aggályos pontja van a rendeletnek, ezeket nem is hagyta szó nélkül a WWF Magyarország, amely közleményében súlyosan aggályosnak és a rablógazdálkodás elindításának nevezte a rendeletet.
Gálhidy László, a szervezet Erdő programjának vezetője szerint válságidőszakokban a megoldás érdekében növekedhet ugyan a fakitermelés volumene, ha azonban a rendelet alkotói ezt válogatás nélküli, minden szakmai szempontot nélkülöző kitermelésként értelmezik, akkor
„Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában” – tette hozzá.
A WWF közleményében jelzi: értetlenül áll az olyan korlátozások előtt, amelyek a már kitermelt erdő felújításának feltételeit egyszerűsítik, miután annak nincs szerepe a tűzifahiány mérséklésében, ám lemond a természetes erdők helyreállításáról a védett területeken, amelynek egyenes következménye a klímaváltozás hatásaival szembeni védelem drasztikus csökkenése lesz. „A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott. A természetvédelmi szempontból értékes állami erdőkben e nélkül is hozzá lehetett jutni a faanyaghoz, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását” – fogalmaz a szervezet.
Mint fogalmaznak: „Ott tartunk, hogy nem csak tűzifát, de tüzelőberendezést is már csak nehezen lehet kapni. Vagyis a trend világos: aki eddig nem fűtött fával, most az is kiépíti ennek a lehetőségét. Ráadásul a frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20% nedvességtartalom kell, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. Az ezzel való fűtés pedig csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget”.
„A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá” – hangsúlyozta a WWF Magyarország.
Egy nappal a WWF közleménye után az Agrárminisztérium is kommentálta a rendeletet. Nagy István tárcavezető úgy fogalmazott: a háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválság miatt komoly veszélybe került Európa gázellátása, ezért kellett megteremteni azt a lehetőséget, hogy ahol nincs más megoldás, ott gáz helyett fával fűtsenek, és ezért kellett enyhíteni a fakitermelés szabályain. Hangsúlyozta, hogy
Nagy István rámutatott: az ország kétmillió hektár erdeje hazánk legfontosabb természeti erőforrásaink egyike. „Ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet. A faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek. Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint zöld tőkét semmiképpen se veszélyeztessük” – mondta.
A tárcavezető arra is rámutatott, hogy a hazai erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget pedig – éppen az erdészeti jogszabályoknak köszönhetően – fenntartható módon és hosszú távon lehet előállítani. Aláhúzta:
„Hazánkban – európai léptékben – az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási program zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást” – mondta, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan folyik a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, a Településfásítási Program is, melynek részeként a tízezer fő alatti települések földlabdás parkfákat és az ültetéshez szükséges eszközöket igényelhettek. „A kezdeményezés részeként két év alatt 36 ezer sorfát ültettek el mintegy 1400 településen” – mondta a miniszter.
Nyitókép: MTI/Varga György
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
„Miközben az egész ország a kegyelmi ügyről beszél, itt százszámra vannak »kegyelmi ügyek«” – árulta el ennek kapcsán a Mandinernek Kálomista Gábor.
Ünnepélyes keretek között, telt ház előtt tartotta diplomaátadó ünnepségét a Mathias Corvinus Collegium június 11-én budapesti központjában. A végzős hallgatókat Szalai Zoltán főigazgató, Orbán Balázs kuratóriumi elnök és Tombor András alapító köszöntötte, akik a tudás, a közösség, a nemzeti identitás és a tehetséggondozás jelentőségéről beszéltek.
