Finoman szólva is megosztó lett a kormány energiaválság miatt hozott fakitermelési rendelete. A WWF végzetes pusztításról, az Agrárminisztérium válságkezelésről, hosszú távú erdőgazdálkodásról és a tartalékok felszabadításáról beszél.
A WWF Magyarország is beszállt a fakitermelést könnyítő kormányrendelet körül kialakult adok-kapokba. Az augusztus 5-én életbe lépett rendelet gyakorlatilag felfüggeszti a tarvágás tilalmát, eltörli a tölgy- és bükkerdők vágáskorát (azaz fiatal fákra is vágási engedélyt ad), a vegetációs idő vágási tilalmát (bármikor lehet kitermelni), illetve – az akácosok és idegenfajú fák esetében – a természetes erdőtakaró helyreállítási kötelezettségét, még abban az esetben is, ha védett területről van szó.
Első pillantásra valóban több aggályos pontja van a rendeletnek, ezeket nem is hagyta szó nélkül a WWF Magyarország, amely közleményében súlyosan aggályosnak és a rablógazdálkodás elindításának nevezte a rendeletet.
Gálhidy László, a szervezet Erdő programjának vezetője szerint válságidőszakokban a megoldás érdekében növekedhet ugyan a fakitermelés volumene, ha azonban a rendelet alkotói ezt válogatás nélküli, minden szakmai szempontot nélkülöző kitermelésként értelmezik, akkor
„Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában” – tette hozzá.
A WWF közleményében jelzi: értetlenül áll az olyan korlátozások előtt, amelyek a már kitermelt erdő felújításának feltételeit egyszerűsítik, miután annak nincs szerepe a tűzifahiány mérséklésében, ám lemond a természetes erdők helyreállításáról a védett területeken, amelynek egyenes következménye a klímaváltozás hatásaival szembeni védelem drasztikus csökkenése lesz. „A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott. A természetvédelmi szempontból értékes állami erdőkben e nélkül is hozzá lehetett jutni a faanyaghoz, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását” – fogalmaz a szervezet.
Mint fogalmaznak: „Ott tartunk, hogy nem csak tűzifát, de tüzelőberendezést is már csak nehezen lehet kapni. Vagyis a trend világos: aki eddig nem fűtött fával, most az is kiépíti ennek a lehetőségét. Ráadásul a frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20% nedvességtartalom kell, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. Az ezzel való fűtés pedig csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget”.
„A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá” – hangsúlyozta a WWF Magyarország.
Egy nappal a WWF közleménye után az Agrárminisztérium is kommentálta a rendeletet. Nagy István tárcavezető úgy fogalmazott: a háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválság miatt komoly veszélybe került Európa gázellátása, ezért kellett megteremteni azt a lehetőséget, hogy ahol nincs más megoldás, ott gáz helyett fával fűtsenek, és ezért kellett enyhíteni a fakitermelés szabályain. Hangsúlyozta, hogy
Nagy István rámutatott: az ország kétmillió hektár erdeje hazánk legfontosabb természeti erőforrásaink egyike. „Ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet. A faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek. Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint zöld tőkét semmiképpen se veszélyeztessük” – mondta.
A tárcavezető arra is rámutatott, hogy a hazai erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget pedig – éppen az erdészeti jogszabályoknak köszönhetően – fenntartható módon és hosszú távon lehet előállítani. Aláhúzta:
„Hazánkban – európai léptékben – az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási program zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást” – mondta, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan folyik a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, a Településfásítási Program is, melynek részeként a tízezer fő alatti települések földlabdás parkfákat és az ültetéshez szükséges eszközöket igényelhettek. „A kezdeményezés részeként két év alatt 36 ezer sorfát ültettek el mintegy 1400 településen” – mondta a miniszter.
Nyitókép: MTI/Varga György
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Nyugat-Európában az energiaárak valóban az egekbe szöktek.
Az agrárügyi tárca szóvivője kijelentette, „jelenleg semmilyen hivatalos tárgyalás nem folyik velük”.
Blinken balul elsült kínai látogatása után nem sokkal Kína bejelentette hogy nemzetközi vizsgálatot akar az ENSZ felügyelete alatt.
Ennek lehet, hogy Zelenszkij nem fog örülni.
