Ezzel a címmel hozott le egy cikket a HNportál gazdasági napilap. Sőt, állítása szerint Magyarország az energiaárak tekintetében felzárkózik Szlovákiához. Szép szavak, de még az általuk hozott példáknál is meg kellett állapítaniuk, hogy azért ezt a versenyt csak a teknős és Akhilleusz versenyfutása példájával magyarázható az atyafiak javára.
Írásuk kezdetén idézik Orbán Viktor Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban mondott szavait: „Először azt hittem, csak lábon lőttük magunkat, de most már világos, hogy az európai gazdaság tüdőbe lőtte magát, és levegő után kapkod. A szankciók nem segítenek Ukrajnának, de rosszak az európai gazdaságnak, és ha ez így folytatódik, megölik”.
Majd rátérnek arra, hogy Orbán kormánya figyelemre méltó fordulatot hajtott végre az egyik kulcsfontosságú politikai kérdésben - a 2013 óta befagyasztott szabályozott árak rendszerében. Meg is állapítják, hogy a gáz árának alacsonyan tartása az adófizető háztartások számára körülbelül évi 3,5 milliárd euróba került.
Ezután beszámolnak a rezsicsökkentés módosításairól, az átlagokról, illetve megállapítják, hogy az átlagfogyasztásnak megfelelő 210 kW-nyi magyar áramár körülbelül 20 euróba kerül havonta, illetve a gázárnál a 144 köbméterért 40 eurót kell fizetni. Ugyanennyi energia piaci árakra átszámítva áram esetén 128 euróba, gáz esetében 331 euróba kerülne. Mondjuk a csütörtöki bejelentés alapján az áramnál nagyjából 39 euróba kerülne a havidíj, a gáz pedig 292 euró volna.
Összehasonlításképp hozzák a szlovákiai számokat:
egy háromszobás lakás áramfogyasztását, amely évi 2200 kilowattórát használ. Mivel az áram ára Szlovákiában megközelítőleg 0,20 euróba kerül kWh-nként, így a havi számla eléri a 37 eurót.
Meg is állapítják, hogy ebből a szempontból lényegesen magasabbak a szlovák számlák, mint a magyaroké. Nagyjából annyi, mintha a magyar lakosságnak újonnan meghatározott piaci áron számláznának mindent.
Gáz esetében egy átlagos szigetelt családi házat mutatnak be, amely mintegy 15 ezer kilowattóra gázt, azaz mintegy 1500 köbmétert használ fűtésre, amiért jelenleg havi 65 eurót (26 ezer forint) fizetnek. Egy kWh gáz 0,054 euróba (21,6 forint) kerül. „Déli szomszédunknál még ebben az esetben is alacsonyabbak az árak” - írja a lap.
Ez így meglehetősen nehezen értelmezhető, hiszen nem mindenki van tisztában azzal, hogy egy köbméternyi gáz az mennyi kilowattal is bír. Így mi is számolgatásra kényszerülünk, hogy megállapítsuk:
egy köbméternyi gáz Szlovákiában 0,52 euróba (cca 210 forintba) kerül.
Tehát röpke lamentálásom szerint, aki havi 175 köbméter körül fogyaszt Magyarországon, az nyugtathatja magát azzal, hogy nagyjából annyit fizet, mintha Szlovákiában élne.
Mielőtt a havonta 180 köbméter felett fogyasztók kezdenék el szidni a rendszert, azoknak megemlíteném, hogy januártól Szlovákiában a háztartási gázárak az alkalmazott árképzési modell alapján 150 százalékkal is emelkedhetnek. Igaz az is egy alternatíva lesz, hogy csak 60 százalékkal emelik, amennyiben ezt a magas árat három éven keresztül bevállalják.
Természetesen a lap nem hagyhatja ki a 480 forintos (1,2 eurós) benzint sem, aminél ugye komoly korlátozásokat vezettek be, például májustól a szlovák rendszámú autók sem tankolhatnak ezen az áron.
A benzinnél azért meg kell említeni, hogy komolyan estek a benzinárak Szlovákiában a múlt heti 1,94 euróról 1,85-re.
Természetesen megszólaltatnak egy elemzőt is, aki elmondja, hogy „bármilyen beavatkozás az ingyenes árazásba magas gazdasági költségekkel jár az államnak és a gazdaságnak, és valakinek viselnie kell ezeket a költségeket”.
Az már csak a hab a tortán, hogy azt is megállapítják, hogy ugyanakkor Orbán lépései ellenére sem tudja az ország elfogadhatóbb szinten tartani az inflációt, mint például Szlovákia. A 2010-es válság óta mantraként ismétlik, hogy Szlovákiát az eurozónás tagsága megóvja az áremelkedésektől, most mégis 12,6 százalékos az infláció, magasabb, mint Magyarországon, amelynek forintja most nem mindennapi valutapiaci támadásokat élt át.
A megszólaltatott szakértők viszont arról is beszámolnak, hogy a szlovák inflációt némileg hátráltatja az euróövezeti tagság, és a magyarországi árplafonok általában erős fegyvert jelentenek az áremelésekkel szemben. Nélkülük az éves infláció a becslések szerint meghaladná a 20 százalékot.
Mielőtt bárki is rossz szemmel nézné a HNportált, megjegyezném, hogy az objektivitásért szerethető lapról van szó, amely például a Fradi-Slovan meccs után kiemelte, hogy a magyar rendőrök szigorú és megalkuvást nem tűrő felügyelete mellett, de a szurkolók fölösleges zaklatása és verése nélkül bonyolították le a kiélezett dunai derbit. Még a meccs előtt azonnal letartóztattak egy férfit, aki betörte a szlovák csapat buszának ablakát.
A lap kommentátora csak reménykedni tud, hogy ugyanezt a teljesítményt a szlovák rendőrök is hozni tudják, mert ez lesz a legjobb recept arra, hogy 1992-t végérvényesen magunk mögött hagyjuk nemzeteink közötti kapcsolatokban.
(Foto: A HNonline ezzel a TASR fotóval illusztrálta a cikkét.)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Egy laza csevegés, egy kis könnyed vita! Csütörtökön is újra itt a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
