Oroszország csaknem egy éve korlátozza az Európába irányuló gázszállítást. Láthatóan Putyin kezében tökéletes fegyverré vált a gázárakkal való játszadozás, amihez hozzájárul az EU elhibázott szankciós stratégiája is, további bizonytalanságot okozva a gázellátásban. A magyar lakosság most számszerűsíti, hogy ez a háború mit is jelent a rezsiköltségeinél.
Gazdasági háború folyik, aminek eredménye az árak emelkedése. Mindennek köszönhetően Oroszország többet keres a gázból, annak ellenére, hogy kevesebbet exportál Európába.
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője szerint ez korábban is így volt, mivel Oroszország volt az EU legnagyobb beszállítója. Azzal, hogy az európai fogyasztás csaknem felét Oroszország adta, teljes mértékben ármeghatározókká váltak. A leszállított mennyiséggel jelentős befolyást képes gyakorolni az árakra.
Amennyiben visszatekintünk:
az árupiacokon 2021 ősze óta nő a feszültség.
Szeptember és október fordulóján két hét alatt 30-ról 50 euróra ugrott az ár megawattóránként. A korábbi évek hosszú távú átlaga megközelítőleg 20 euró volt. A gáz mellett az áram ára is meredeken emelkedett, mivel azt is javarészt gázból állítják elő.
A tőzsdék a hónapok óta kevesebb gázt küldő Moszkva lépéseire reagáltak. A Gazprom ugyan betartotta a hosszú távú szerződéseit, de nem töltötte meg az Európában vásárolt vagy bérelt tárolótartályokat. Például a németországi Rehdenben lévő tározó, amely 4,2 milliárd köbméteres kapacitással az egyik legnagyobb Európában, csupán öt százaléknyira volt tele a fűtési szezon előtt.
November végén újabb turbulenciák következtek. Ekkor a német szabályozó hatóság megszakította az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezési folyamatát. Az igazi kiugrás két nappal karácsony előtt következett be, válaszul a jamali gázvezeték leállására. Ráadásul tél eleje volt és komoly hideg, így a holland TTF referenciatőzsdén 2022 júliusában szállított gáz ára először közelítette meg a 130 eurót megawattóránként.
A tőzsdei görbe logikusan reagált az orosz csapatok február 24-i ukrajnai inváziójára is (újra 130 eurós ár).
Az eddig mért legmagasabb értéket azonban március 7-én érte el (207 euró).
A rekordot az orosz energiával szembeni szankciók bejelentései okozták – főleg az Egyesült Államok részéről. Március 8-án Joe Biden elnök aláírta az orosz olaj, földgáz és szén Egyesült Államokba történő behozatalának tilalmát.
Az a bejelentés, amikor Putyin azt követelte, hogy Európa rubelben fizessen az orosz gázért, már csupán 20 százalékos gázáremelkedést okozott (124 euró). Majd következett a turbinaügy az Északi Áramlaton, amivel Putyin két dolgot is sikerre vitt a bizonytalanság növelése mellett.
Egyrészt megemelte az árakat, másrészt először sikerült visszavonatnia a Nyugattal valamely szankcióját,
amely precedensnek majd a későbbiekben lesz jelentősége.
A turbina válságát még megfejelte az Északi Áramlat leállása a karbantartás miatt. Európa először döbbent rá igazán, hogy egy gazdasági háborúban az oroszok esetleg vissza is lőhetnek. A gázcsapok teljes leállása pedig katasztrofális hatással volna az európai gazdaságra.
Mindenesetre jó hír, még ha csökkentett kapacitással is, de csütörtökön elindult a gázáramlás a vezetéken. Az Európai Bizottság nem számított a gázszállítások újraindítására, így az árak emelkedtek - miután viszont közölte a Reuters, hogy újraindul az Északi Áramlat 1, a holland tőzsdei gázár rögtön 3 százalékot esett.
Hortay Olivér szerint, az hogy újraindultak a szállítások, az csupán annyit jelent, hogy valamelyest mérséklődött a gázellátás körüli bizonytalanság, de az árak továbbra is nagyon magasak. Az oroszok továbbra is korlátozott mennyiséget szállítanak az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül. Tehát továbbra is rendkívül nehéz helyzetben van az EU, és a mostani állapot szerint a következő fűtési időszakban majd lesznek olyan államok, amelyeknél majd fűtéskorlátozást kell bevezetni. Jó esély van rá, hogy az EU-ban kevesebb gáz fog rendelkezésre állni, mint amennyire szükség van.
Persze nem kell félnünk, az Európai Bizottság a helyén van, és újabb fenomenális javaslattal állt elő.
Egy új vészhelyzeti felhatalmazással kívánja magát felruházni, amellyel arra kényszerítheti az uniós tagállamokat, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió a következő hónapokban jelentős gáztartalék-hiányban szenved, csökkenthesse az uniós országok gázfogyasztását.
Az, hogy tagállami szinten mit is jelentene, ha 15 százalékkal vissza kellene fogni a fogyasztást,Hortay Olivér szerint még nem teljesen egyértelmű a megjelent információk alapján. Az Európai Bizottság egyelőre azt jelentette be, hogy minden tagország számára javasolná augusztus 1-e és március 31-e között a fogyasztás 15 százalékos visszafogását. Illetve, ha veszélyhelyzet állna fenn, amit a javaslat szerint a Bizottság hirdethetne meg, akkor a szolidaritási mechanizmusok teljesítését ehhez a 15 százalékos fogyasztáscsökkentéshez, illetve az erre irányú törekvésekhez köthetné. Emellett, ha ez a veszélyhelyzet életbe lépne, akkor kötelezhetné a tagállamokat a fogyasztás csökkentésére. Ennek a technikai megvalósítása, illetve, hogy pontosan mit jelentene, miképp ellenőrizné azon túl, hogy a tagállamoknak kéthavonta be kellene számolnia az előrehaladásról, az még nem világos - mondta az energetikai szakértő, hozzátéve hogy a vészhelyzeti forgatókönyveket most frissítik a tagállamok a Bizottság javaslatának megfelelően.
A gáz egyre inkább fegyverré válik Oroszország kezében.
Szinte napról napra tudja vele alakítani az árakat. És mindehhez hozzájárul Európa az elhibázott szankcióival és az erőltetett, átgondolatlan átállásával a zöld energiára. A szomorú az, hogy a muníciót a fejünk felett sütögetik el. Ennek áldozata részben a rezsicsökkentés is, melynek konkrét számai ma jelentek meg.
A rezsicsökkentés módosítása során a lakosságnak szánt piaci áraknál egy különbség szembetűnő. Míg az áramárnál a lakosság számára meghirdetett ár majdnem 75 százalékkal alacsonyabb a vélt piaci árnál, a gáz esetében ez a különbség csak 25-30 százalékos. Hortay Olivér ezt azzal magyarázza, hogy az áram esetében a belföldi termelésből eredő mozgástér nagyobb, így nagyobb kedvezményt tud adni az állam. A gáz esetében viszont az import kitettségünk jelentős, így a külső áremelkedés is jelentősen befolyásolja a magyar kormány mozgásterét.
Most mindenki próbálja kiszámolni a többletköltségeket a saját esetére. Sajnos egyelőre nincs olyan összesítés, ami kimutatná, Magyarország lakossága összesen mennyivel fog többet fizetni az áramért és a gázért az elkövetkező időszakban. Mindenesetre az energiahordozók lakossági árainál az EU tagországok listáját egyelőre nem kell átrajzolni.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
Putyin a háború kirobbanása óta nem hozott ilyen döntést.
A norvégoknál azt is megüzenték az embereknek, hogy milyen élelmiszerekből tárazzanak be.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
„Aki azt gondolja, hogy minden nőt megkaphat, az egy nőt sem kap meg igazán” – jegyezte meg a Fidesz-frakció.
A szövetségi kapitány szerint 50 százalék esélyünk van az A-divízióban maradásra.
