Egész Európára kiterjedt az aszály

Sokatmondó Európa aszály-térképe, szinte az egész kontinensen tombol a szárazság. Ez a térkép egyben azt is jelenti, hogy egyedül a tengerek felől várhatunk csapadékot.

A jelenlegi aszály térképe Európában

A sárga a csapadékhiányos helyeket jelöli, a narancssárga már azt jelzi, hogy a talaj víztartalma deficites. A piros már olyan riasztást jelez, ahol a talaj nedvességtartalmának hiánya a vegetáció sorvadásához vezetett. A fehér a normális állapotokat jelzi. A sárga és a narancs közötti szín jelzi az talajnedvesség ideiglenes helyreállását, illetve a ciklámen a növényzet ideiglenes regenerációját, bár e két kategória meglehetősen ritka.

Az állapot azért szörnyű, mert szinte egész Európát érinti, a Brit félszigetettől a svédek gabonatermelő vidékekig. Jóformán csak a hegyvidéki területeken lehet aszálymentes állapotról beszélni.

Kárpát-medence

A jelenlegi aszály térképe a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence különösen érintett. Az alföld katasztrofális állapotban van. Bár a térkép még az Alpokhoz közeli területeken, illetve a Kisalföldön viszonylag konszolidált állapotot mutat, de mindez az elmúlt napokban csak romlott. Lesújtó jelenség, hogy

Érdekes kérdés a Dél-Dunántúl viszonylagos jó állapota, amit nem igazán lehet az Alpok jótékony hatásával magyarázni, a jelenségre valószínűleg  inkább a biotikus pumpa elmélet adhat magyarázatot, amely bevezeti a vizet az Adriai tengerről.

A biotikus pumpa

Az erről szóló elméletet két orosz tudós Anasztázia Makarijeva és Viktor Gorskov alkotta meg 2007-ben, akik azt állították, hogy az erdők vízszivattyúként működnek. Elméletük szerint a tengerek felől érkező nedves légtömegek csapadék formájában lehullnak, majd az erdő fái felszívják azt, hogy aztán levelükön keresztül elpárologtassák. Mikor a vízpára a levegőben újra vízzé alakul (felhőképződés), akkor nyomáscsökkenés történik, és ez által olyan szelek jönnek létre, melyek a nedves légtömegeket egyre beljebb viszik a szárazföld belsejébe. Az orosz tudósok ezzel magyarázták, hogy az Amazonas, a Kongó, sőt a Jenyiszej folyók körüli erdőségek miképp vezetik be az esőket több mint ezer kilométerre a szárazföld belsejébe

Ez a körforgás azonban csak addig működik, amíg tart az erdő. Amint eltűnik az összefüggő erdőfelület, a folyamat megakad.

és a lehulló csapadék rövid úton visszakerül az óceánokba. Így a szárazföld belső részei kiszáradnak, idővel elsivatagosodnak.

Hipotézisük alátámasztására bemutatták, hogyan váltak a parti erdőségek nélküli területek, mint például Nyugat-Afrika, a kontinens belsejében exponenciálisan szárazabbá. Hasonló módon, Észak-Ausztráliában a parti 1600mm-ről a csapadék mennyisége 200 mm-re zuhan 1500 km-re a szárazföld belsejében. Ezzel szemben azokon a kontinenseken, ahol nagy erdőségek vannak a parttól a belső területek felé, a csapadé mennyisége ugyanolyan erős a szárazföld belsejében, mint a parton, ami arra utal, hogy az erdők segítenek a nedvesség szállításában a szárazföld belseje felé.

Kongóban évente nagyjából 2000 mm eső esik évente a parton, és ugyanannyi hullik a szárazföld belsejében is. Ugyanez igaz az Amazonas-medencére, a szibériai sarkvidékre, és a Mackenzie-folyó medencéjére Észak-Kanadában.