Linde vezérigazgató: rákényszerültünk a gyors döntésekre

2030-ra 55 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig el kell érni a teljes karbonsemlegességet az Európai Unió határozata szerint. Reálisnak tűnnek ezek a dátumok?

Ami a Lindét illeti, mindenképpen, felkészültünk az átállásra. A kötelezettség minden olyan céget érint, amely valamilyen formában földgázt használ, akár alapanyagként, akár égetés útján: a szén-dioxid-kibocsátás az ő esetükben valóban jelentős. Ha a beruházások intenzív támogatást kapnak, és legkésőbb 2024-től el is tudják indítani azokat, akkor 2030-ra ezek hatásai már érezhetőek lesznek. 

A Lindénél mit tesznek az átállás érdekében?

A Linde-csoport több szegmensben is érdekelt a dekarbonizációs folyamatban. Nekünk is van szén-dioxid kibocsátásunk, hiszen Kazincbarcikán földgázból állítunk elő hidrogént és szén-monoxidot, miközben szén-dioxidot engedünk ki a levegőbe, illetve forgatunk vissza, de az altatógáz-gyártás során is van kibocsátásunk Répcelakon.

Úgy kalkuláltunk, hogy már 2025-27 környékén el tudjuk érni a 40-45 százalékos csökkentést. 
Másfelől jelenleg is dolgozunk projektek előkészítésén a kibocsátás csökkentésének érdekében azoknak a cégeknek, amelyeknek beszállítói vagyunk – ez gyakorlatilag szinte minden iparágat érint. Már a levegő-gázaikat is igyekszünk zöld energiával előállítani, így zöld oxigént és nitrogént tudnak használni a saját folyamataikban, illetve készen állunk zöld hidrogént biztosítani nekik, vagy olyan technológiát, amellyel alacsony karbontartalmú kék hidrogént lehet előállítani, hogy a saját maguk által kibocsátott szén-dioxidot vissza tudják forgatni.

A zöld hidrogén előállítása nem olcsó. Milyen anyagi vonzatai vannak?

A zöld hidrogén előállítása egyszerű és ismert technológián, a víz elektrolízisén alapul, ahol áram segítségével bontjuk oxigénre és hidrogénre a vizet. A kulcsszó az áram, ami ebben az esetben zöld, azaz megújuló áram, ezáltal a folyamatban résztvevő egyetlen összetevőnek sincs szén-dioxid-kibocsátása.

Jelenleg az árat csak a szén-dioxid kvótaárával összevetve érdemes vizsgálni. Véleményem szerint a jelenlegi áramárral, illetve 80 EUR/tonna szén-dioxid kvótaárral kalkulálva a vállalatoknak nem üzleti érdeke a zöld hidrogén felhasználása. Amint az áram ára kedvezőbb, illetve a szén-dioxid kvóta díja magasabb lesz, mint 120 EUR/tonna, a zöld hidrogén előállítása megtérülhet. A legköltséghatékonyabb és legkivitelezhetőbb megoldásoknak a nukleáris és a megújuló energia keverékéből származó mix tűnik. 

Az ekkora volumenű átállást jelentő beruházások létre tudnak jönni állami támogatás nélkül?

Magyarország nagyban gondolkodik. Ha hidrogénvölgyeket akarunk létesíteni – melyek a Nemzeti Hidrogénstratégiában meghatározására kerültek –, akkor az államnak vagy a beruházást szükséges nagy mértékben megfinanszírozni, vagy garanciát kell vállalnia a termékek átvételének nagyságrendjére a kezdeti időszakokban. Fontos hangsúlyozni, hogy a termelési költségeket a felhasznált áram ára befolyásolja a legjobban, így véleményem szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy a gyártáshoz szükséges energia kapjon támogatást.

Mi a helyzet a kék hidrogén előállításával, ha a hazai lehetőségeket nézzük?

A kék hidrogén olyan vegyipari üzemekben lehet megoldás, ahol jelenleg a szürke, azaz földgáz-alapú hidrogéngyártás zajlik. Ilyen például a MOL-csoport százhalombattai finomítója, a Nitrogénművek péti ammóniagyára vagy a Borsodchem üzeme Kazincbarcikán. A kék hidrogén előállításánál a szürke hidrogén gyártásához illesztünk egy szén-dioxid visszaforgató technológiát, amelynek segítségével kivonjuk a kibocsátott szén-dioxidot, tisztítjuk, szabályozzuk a nyomását, majd csővezetékkel elszállítjuk. Ezt aztán vagy felhasználják, vagy pedig a föld alatt tárolják. Magyarországon a föld alatti tárolás jöhet szóba, mivel olyan mértékű szén-dioxid kibocsátásról beszélünk, hogy nincs a világon annyi szénsavas üdítő és sör, amivel akár egy részét is meg lehetne kötni. Középtávon biztosan jó megoldás lehet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, legalább a zöld hidrogén felfuttatásáig.

Több mint három hónapja tart az orosz-ukrán háború. Mennyiben befolyásolják a konfliktus gazdasági következményei a Linde működését? 

A csoportunk minden iparágban beszállító, így mi is érezzük a nehézségeket. Az energiaválság extremitása az orosz-ukrán háborúval még tovább nőtt, ami a működési költségeinket szignifikánsan befolyásolta. Van például olyan termékcsoport, ahol akár négy-hatszorosára is felmentek a termelési költségeink. Orvosi oxigént is előállítunk, az áram árának növekedése pedig egészen lehetetlen helyzetet teremtett: ezt a terméket ugyanis közbeszerzéseken értékesítjük, ahol nem lehet árat módosítani. Heti szintű akcióterveket dolgozunk ki mind a termelés, mind az értékesítés aspektusában.

A másik problémánk, hogy azok a beszállítók – például acélipari vagy autóipari cégek –, akik Ukrajnától vagy Oroszországtól függnek, nehézségekkel küzdenek az ellátási folyamataikban. Márpedig ez mindenkire kihat. És van még egy terület, amely hatásaiban talán nem mérhető össze az előzőekkel, de annál fontosabb. Próbáljuk az ukrán kollégákat és cégeket is segíteni, nem csak szálláslehetőséggel vagy anyagiakkal, hanem azzal is, hogy Kazincbarcikáról továbbra is szállítunk nitrogént Ukrajnába, az ott működő cégek túlélésének érdekében. 

Említette, hogy az iparágban nem voltak jellemzőek a gyors döntési folyamatok. Már belerázódtak?

A COVID-járvány megtanított bennünket rá, hogy különböző forgatókönyveket dolgozzunk ki. A Linde nagyon régóta gyárt orvosi oxigént, de a szélesebb közvélemény a koronavírus-járvány miatt ismerte meg a nevét. Akkor napi szinten kellett kidolgoznunk a legrugalmasabb terveket, mindig az adott pillanat történéseihez igazodva. Sikeresen vettük az akadályokat. Most ugyanezt tesszük, amit akkor: válságmegbeszéléseket tartunk és igyekszünk a lehető legjobb megoldást találni a pillanatnyi helyzet szülte kihívásokra. Szerencsések vagyunk, mert a vevőportfóliónk diverzifikált: amíg az egyik területen csökkenés van, egy másikon éppen növekedést mutatnak a számok.